Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyorsabban a vártnál: robbanásszerűen nőtt a REpont visszaváltási arány

Az italcsomagolások csaknem 90 százaléka visszakerült körforgásba.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A MOHU REpont visszaváltási rendszerében az emberek tavaly Magyarországon több mint 3 milliárd italcsomagolást (palackot, dobozt és üveget) váltottak vissza, ami a piacra került italcsomagolások csaknem 90 százaléka – írja az alternativenergia.hu. Rámutattak, hogy a MOHU REpont rendszerének bevezetése előtt az italcsomagolásoknak csupán töredéke lett újrahasznosítva, nagy részük a kommunális kukába, rosszabb esetben a patakpartra került. A REpont rendszernek köszönhetően azonban ezek a palackok visszakerülnek a körforgásba, és újra palack lesz belőlük. Tavaly pedig már azokkal a palackokkal is lehetett találkozni, amelyeket a REpont automatákból nyert alapanyagból készítettek. Kiemelték, 2025-re a visszaváltási arány 88,8 százalékra nőtt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy sokkal gyorsabb a rendszer felfutása a vártnál, hiszen az EU 2027-re írta elő a 90 százalékot.

A közlemény idézte Bozóki Csabát, a MOHU Intézményi Hulladékmenedzsment igazgatóját, aki szerint ez egy igazi környezetvédelmi siker. Évente több milliárd palack, doboz és üveg hulladékától mentesítik a környezetet. Az értékes alapanyag pedig a REpont rendszernek köszönhetően megszámolva, rendszerezve, készen áll az újrahasznosításra. Az adatok alapján jellemzően a nyári kánikulában vagy nagyobb ünnepekkor fogyasztják az emberek a legtöbb italt, és a legtöbb palackot a nyaralóhelyeken, a fővárosban, illetve a nagyobb városokban viszik vissza. Egy fogyasztó átlagosan egy tranzakcióban 23 darab palackot váltott vissza az automatáknál, amely a 2024-es átlaghoz képest 5 darabbal nőtt. Az egy emberre jutó, éves visszaváltott palackok átlaga 310 darabra emelkedett, ami jelentős növekedés a 2024-es 101 darabhoz képest.

Arra is kitértek, hogy 2025-ben a visszaváltott műanyag palackok száma meghaladta az 1,5 milliárdot, a fém elérte az 1,3 milliárdot, az üveg pedig több mint 200 millió darabot tett ki. A visszaváltási aktivitás a nyáron volt a legerősebb, különösen júliusban és augusztusban, és február bizonyult az év legcsendesebb időszakának. A visszaváltópontok száma csaknem 20 százalékkal bővült, így már mintegy 5200 helyszínen lehet visszaváltani országszerte. A rendszerben 2025 végére 32 700 beregisztrált, visszaváltható termék szerepelt, 934 vállalat kínálatából. A regisztrált termékek 92 százaléka egyutas italcsomagolás, míg 8 százaléka többutas, újratölthető palack – olvasható a MOHU közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák