Zöld Energia

Hamarosan fellélegezhet a napelemes piac

Úgy tűnik, már nyáron elkezdődhet a napelemes betáplálási stop megszüntetésének folyamata.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-04-13

Szerző:

Vanessza

Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára bejelentette: nyár végéig tehet javaslatot az energiahivatal a háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás részleges feloldására – számol be az Infostart. Mint ismeretes, a kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022. november 1-től az újonnan kiépített háztartási méretű kiserőművek nem táplálhatnak be áramot, a stop a gyakorlatban az otthoni napelemekre vonatkozott. A döntés miatt a napelemes rendszerek megtérülési ideje beláthatatlanná vált, a piac igen szorongatott helyzetbe került. A tavaly november előtt csatlakozott napelemek továbbra is betáplálhatnak a hálózatba, miután tavaly bejelentették, hogy a csatlakozásra október 31. után átmenetileg nem lesz lehetőség, elképesztő roham indult a hazai piacon.

„Szerencsére nagyon gyorsan fejlődik a napelemes energiatermelés Magyarországon, a vártnál jóval gyorsabban. Már több mint két paksnyi napelemes kapacitással rendelkezünk Magyarországon. Ennek körülbelül egyharmada háztartási méretű napelemeket jelent, és kétharmada ipari méretű napelemparkokat” – nyilatkozta az InfoRádiónak Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára megerősítette a kormány korábbi indoklását: a gyors felfutás egyik mellékhatása az volt, hogy a hálózat nem bírta az ütemet, ezért döntöttek a stop mellett.

Az elmaradások javítására tavaly jelentős hálózatfejlesztésbe kezdtek: 163 milliárd forintot szánnak a célra, ezt uniós helyreállítási alapból terveznek utófinanszírozni – a kormány már előfinanszírozta a beruházásokat. A tervek alapján a nyáron bekérik a cégektől a hálózati adatokat, és ezeket összesítve az energiahivatal javaslatot tesz arra, hogy hol érdemes felfüggeszteni az átmeneti tilalmat. Steiner Attila kiemelte, meg kell vizsgálni minden helyszínt és hálózati adottságot, ennek tükrében ahol lehetséges lesz, a kormány beszünteti a stopot.

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Tovább olvasom