Zöld Energia

Hamarosan szélenergiával is fűthetnek a bécsiek

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-29

Szerző:

Hell

Hundertwasser szellemiségét viszi tovább Bécs új Power-to-Heat létesítménye, amely az ikonikus spittelaui szemétégető szomszédságában épül. A leginkább két átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható berendezés lényege, hogy a felesleges zöldáramot hővé alakítja, így nem hagyja kárba veszni. Ráadásul az áramellátás is stabilabbá válik. Nemcsak építészetileg, de minden szempontból a híres osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser szellemiségéhez igazodik a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie legújabb létesítménye, amely a Bécs egyik jelképének is számító spittelaui szemétégető mellett kap helyet. A felesleges zöldáramot távhővé alakító berendezés két hatalmas olajtartály helyén épül. Színes mozaikmintázatával és lekerekített formáival nemcsak a külsejével idézi Hundertwasser stílusát, hanem számos egyéb momentumában is a festő környezetvédelem és közösség iránti elkötelezettségét tükrözi.

A megépítéséhez például zöldbetont is felhasználnak, amelyhez a környezetvédelem jegyében épülettörmeléket is adagolnak. Az épület tetején pedig közösségi kertet létesítenek, ahol a Wien Energie dolgozói paradicsomot, paprikát és fűszernövényeket termeszthetnek, vagy árnyékba vonulhatnak a nyári hőség elől. Az új Power-to-Heat létesítmény leginkább két óriási, egymástól függetlenül működő, öt megawattos átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható. Akkor jutnak szerephez, amikor – például erős szél esetén – a szélerőművek több áramot termelnek, mint amennyire pillanatnyilag szükség van. Ilyenkor néhány percen belül aktiválni lehet őket, felveszik a plusz energiát és 155 Celsius-fokos vízzé alakítják.

A forró vizet a bécsi távhőhálózatba táplálják, így a környező háztartások közvetlenül, veszteség nélkül használhatják fel. Az új létesítménynek köszönhetően nemcsak azt előzik meg, hogy veszendőbe menjen az a zöldáram, amit az áramhálózat aktuálisan nem tud felvenni, de elejét veszik a feszültségingadozásoknak is. A spittelaui Power-to-Heat létesítmény a Wien Energie második ilyen berendezése lesz. Az elsőt 2017-ben állították szolgálatba Leopoldauban. Az elektródákkal működő elektromos vízmelegítő eddig 25 ezer megawattórányi hőt állított elő a keletkezett áramfeleslegből. Az új, spittelaui létesítmény várhatóan 2022 tavaszára készül el.

Kép: Wien Energie/Merlin Bartholomäus

Zöld Energia

Az energiatárolás új játékszabályai és a megtérülési modellek kockázatai

Az exportbüntető piacokon a tároló gazdasági szükségszerűséggé vált, de a régi modellek miatt a projektek könnyen alulteljesíthetik a várakozásokat.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-04

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A lakossági napelemes piac gyors átalakuláson megy keresztül: a hagyományos, nappali termelésre és hálózati exportmaximalizálásra épülő modellek helyét egyre inkább az akkumulátoros önfogyasztás veszi át – írja az alternativenergia.hu. Ez a váltás azonban komoly kockázatot hordoz a megtérülési számításokban, mert a pénzügyi modellek és teljesítménygaranciák jelentős része még mindig a korábbi, PV-only logikát tükrözi.

Megfordult a gazdasági logika

A klasszikus net metering korszakban a napelemes rendszerek értékét elsősorban a termelt energia mennyisége határozta meg. A többlettermelés egyszerűen a hálózatba került, az inverterek pedig jellemzően optimális közepes teljesítményszinten működtek. A pénzügyi modellek viszonylag egyszerű veszteségfeltételezésekkel dolgoztak.

Ma ez a paradigma már nem áll.

Számos piacon a hálózatba betáplált energia értéke jelentősen elmarad a vételezett villamos energia árától. Egyes régiókban a visszatáplálás nagykereskedelmi szinten kerül elszámolásra, ami akár két-háromszoros árkülönbséget is jelenthet a lakossági tarifához képest. Ennek következtében az akkumulátor már nem opcionális kiegészítő, hanem gazdasági optimalizáló eszköz lett.

Másképp működnek a rendszerek

Az önfogyasztásra optimalizált solar-plus-storage rendszerek energiaáramlása alapvetően eltér a korábbi működéstől. A cél már nem az, hogy a megtermelt energiát minél gyorsabban kitolják a hálózatba, hanem az, hogy a lehető legtovább helyben tartsák.

Ez több fontos üzemeltetési változást hoz:

a tárolók gyakrabban ciklizálnak
az inverterek sokkal több időt töltenek alacsony teljesítményszinten
nő az energiaalakítási lépések száma
megjelennek folyamatos parasztikus veszteségek

Ezek a működési módok korábban ritkák voltak, ma viszont tipikussá váltak.

Összetett veszteségek a háttérben

A modern rendszerekben a veszteségek több ponton halmozódnak. AC-csatolt architektúráknál például a többszörös DC-AC-DC-AC átalakítás érdemi energiaveszteséget okozhat. Emellett a tárolók és inverterek készenléti fogyasztása is folyamatos energiaveszteséget jelent.

Kritikus tényező az is, hogy sok inverter hatásfoka alacsony terhelésen jelentősen romlik. Márpedig az önfogyasztásra optimalizált rendszerek életciklusuk nagy részében nem csúcsteljesítményen működnek.

Fontos felismerés, hogy a különböző architektúrák eltérő pontokon „veszítenek energiát”. Nincs univerzális veszteségmechanizmus, ezért a névleges hatásfokok összehasonlítása önmagában félrevezető lehet.

Miért kritikus ez a befektetőknek?

A lakossági portfóliók jelentős része hosszú távú termelési becslésekre épül. Ezek támasztják alá a teljesítménygaranciákat, az adósságszolgálati mutatókat és a befektetői hozamokat.

Ha egy rendszert régi feltételezésekkel modelleznek, de modern önfogyasztási üzemmódban működtetnek, a projekt papíron rendben lehet, a valóságban mégis alulteljesíthet. Ez különösen érzékeny kérdés egy alacsony marzsokkal működő iparágban, ahol a teljesítménygaranciák közvetlenül az operatív cash flow-t terhelik.

Lakossági motivációk is változnak

Iparági adatok szerint a háztartások egyre inkább a villanyszámla-csökkentést és az energia-önellátást jelölik meg fő motivációként az akkumulátor telepítésénél. Azokon a piacokon, ahol az export kedvezőtlen, a tároló csatlakozási aránya már meghaladja a 75 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a rendszereket tudatosan olyan üzemre optimalizálják, amelyet a régi modellek nem vettek figyelembe.

Mit kell most újragondolni?

Az iparág számára egyre világosabb, hogy a modellezési és tervezési gyakorlatot frissíteni kell. A szakértők szerint különösen fontos:

a valós üzemprofilok modellezése
a teljesítménygaranciák újrakalibrálása
az alacsony terhelés melletti hatásfok vizsgálata
az architektúra-specifikus veszteségek számszerűsítése
a transzparens kommunikáció a beruházók felé

Új korszak kezdődött

A napelemes iparág már korábban is szembesült hasonló fordulópontokkal, például a moduldegradáció pontosításakor. Most egy hasonló léptékű korrekció zajlik.

Ahogy a solar-plus-storage válik alapértelmezetté, a siker kulcsa egyre kevésbé a beépített kapacitás, és egyre inkább az lesz, mennyire pontosan értjük az energia valós útját a rendszerben. Aki ezt a váltást figyelmen kívül hagyja, az könnyen olyan portfóliót építhet, amely nem a hardver hibája miatt, hanem a hibás modellezés következtében marad el a várakozásoktól.

Tovább olvasom