Zöld Energia
Hamarosan szélenergiával is fűthetnek a bécsiek
Hundertwasser szellemiségét viszi tovább Bécs új Power-to-Heat létesítménye, amely az ikonikus spittelaui szemétégető szomszédságában épül. A leginkább két átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható berendezés lényege, hogy a felesleges zöldáramot hővé alakítja, így nem hagyja kárba veszni. Ráadásul az áramellátás is stabilabbá válik. Nemcsak építészetileg, de minden szempontból a híres osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser szellemiségéhez igazodik a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie legújabb létesítménye, amely a Bécs egyik jelképének is számító spittelaui szemétégető mellett kap helyet. A felesleges zöldáramot távhővé alakító berendezés két hatalmas olajtartály helyén épül. Színes mozaikmintázatával és lekerekített formáival nemcsak a külsejével idézi Hundertwasser stílusát, hanem számos egyéb momentumában is a festő környezetvédelem és közösség iránti elkötelezettségét tükrözi.
A megépítéséhez például zöldbetont is felhasználnak, amelyhez a környezetvédelem jegyében épülettörmeléket is adagolnak. Az épület tetején pedig közösségi kertet létesítenek, ahol a Wien Energie dolgozói paradicsomot, paprikát és fűszernövényeket termeszthetnek, vagy árnyékba vonulhatnak a nyári hőség elől. Az új Power-to-Heat létesítmény leginkább két óriási, egymástól függetlenül működő, öt megawattos átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható. Akkor jutnak szerephez, amikor – például erős szél esetén – a szélerőművek több áramot termelnek, mint amennyire pillanatnyilag szükség van. Ilyenkor néhány percen belül aktiválni lehet őket, felveszik a plusz energiát és 155 Celsius-fokos vízzé alakítják.
A forró vizet a bécsi távhőhálózatba táplálják, így a környező háztartások közvetlenül, veszteség nélkül használhatják fel. Az új létesítménynek köszönhetően nemcsak azt előzik meg, hogy veszendőbe menjen az a zöldáram, amit az áramhálózat aktuálisan nem tud felvenni, de elejét veszik a feszültségingadozásoknak is. A spittelaui Power-to-Heat létesítmény a Wien Energie második ilyen berendezése lesz. Az elsőt 2017-ben állították szolgálatba Leopoldauban. Az elektródákkal működő elektromos vízmelegítő eddig 25 ezer megawattórányi hőt állított elő a keletkezett áramfeleslegből. Az új, spittelaui létesítmény várhatóan 2022 tavaszára készül el.
Kép: Wien Energie/Merlin Bartholomäus
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
