Zöld Energia

Hamarosan szélenergiával is fűthetnek a bécsiek

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-29

Szerző:

Hell

Hundertwasser szellemiségét viszi tovább Bécs új Power-to-Heat létesítménye, amely az ikonikus spittelaui szemétégető szomszédságában épül. A leginkább két átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható berendezés lényege, hogy a felesleges zöldáramot hővé alakítja, így nem hagyja kárba veszni. Ráadásul az áramellátás is stabilabbá válik. Nemcsak építészetileg, de minden szempontból a híres osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser szellemiségéhez igazodik a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie legújabb létesítménye, amely a Bécs egyik jelképének is számító spittelaui szemétégető mellett kap helyet. A felesleges zöldáramot távhővé alakító berendezés két hatalmas olajtartály helyén épül. Színes mozaikmintázatával és lekerekített formáival nemcsak a külsejével idézi Hundertwasser stílusát, hanem számos egyéb momentumában is a festő környezetvédelem és közösség iránti elkötelezettségét tükrözi.

A megépítéséhez például zöldbetont is felhasználnak, amelyhez a környezetvédelem jegyében épülettörmeléket is adagolnak. Az épület tetején pedig közösségi kertet létesítenek, ahol a Wien Energie dolgozói paradicsomot, paprikát és fűszernövényeket termeszthetnek, vagy árnyékba vonulhatnak a nyári hőség elől. Az új Power-to-Heat létesítmény leginkább két óriási, egymástól függetlenül működő, öt megawattos átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható. Akkor jutnak szerephez, amikor – például erős szél esetén – a szélerőművek több áramot termelnek, mint amennyire pillanatnyilag szükség van. Ilyenkor néhány percen belül aktiválni lehet őket, felveszik a plusz energiát és 155 Celsius-fokos vízzé alakítják.

A forró vizet a bécsi távhőhálózatba táplálják, így a környező háztartások közvetlenül, veszteség nélkül használhatják fel. Az új létesítménynek köszönhetően nemcsak azt előzik meg, hogy veszendőbe menjen az a zöldáram, amit az áramhálózat aktuálisan nem tud felvenni, de elejét veszik a feszültségingadozásoknak is. A spittelaui Power-to-Heat létesítmény a Wien Energie második ilyen berendezése lesz. Az elsőt 2017-ben állították szolgálatba Leopoldauban. Az elektródákkal működő elektromos vízmelegítő eddig 25 ezer megawattórányi hőt állított elő a keletkezett áramfeleslegből. Az új, spittelaui létesítmény várhatóan 2022 tavaszára készül el.

Kép: Wien Energie/Merlin Bartholomäus

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom