Zöld Energia
Hamarosan szélenergiával is fűthetnek a bécsiek
Hundertwasser szellemiségét viszi tovább Bécs új Power-to-Heat létesítménye, amely az ikonikus spittelaui szemétégető szomszédságában épül. A leginkább két átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható berendezés lényege, hogy a felesleges zöldáramot hővé alakítja, így nem hagyja kárba veszni. Ráadásul az áramellátás is stabilabbá válik. Nemcsak építészetileg, de minden szempontból a híres osztrák művész, Friedensreich Hundertwasser szellemiségéhez igazodik a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie legújabb létesítménye, amely a Bécs egyik jelképének is számító spittelaui szemétégető mellett kap helyet. A felesleges zöldáramot távhővé alakító berendezés két hatalmas olajtartály helyén épül. Színes mozaikmintázatával és lekerekített formáival nemcsak a külsejével idézi Hundertwasser stílusát, hanem számos egyéb momentumában is a festő környezetvédelem és közösség iránti elkötelezettségét tükrözi.
A megépítéséhez például zöldbetont is felhasználnak, amelyhez a környezetvédelem jegyében épülettörmeléket is adagolnak. Az épület tetején pedig közösségi kertet létesítenek, ahol a Wien Energie dolgozói paradicsomot, paprikát és fűszernövényeket termeszthetnek, vagy árnyékba vonulhatnak a nyári hőség elől. Az új Power-to-Heat létesítmény leginkább két óriási, egymástól függetlenül működő, öt megawattos átfolyós vízmelegítőhöz hasonlítható. Akkor jutnak szerephez, amikor – például erős szél esetén – a szélerőművek több áramot termelnek, mint amennyire pillanatnyilag szükség van. Ilyenkor néhány percen belül aktiválni lehet őket, felveszik a plusz energiát és 155 Celsius-fokos vízzé alakítják.
A forró vizet a bécsi távhőhálózatba táplálják, így a környező háztartások közvetlenül, veszteség nélkül használhatják fel. Az új létesítménynek köszönhetően nemcsak azt előzik meg, hogy veszendőbe menjen az a zöldáram, amit az áramhálózat aktuálisan nem tud felvenni, de elejét veszik a feszültségingadozásoknak is. A spittelaui Power-to-Heat létesítmény a Wien Energie második ilyen berendezése lesz. Az elsőt 2017-ben állították szolgálatba Leopoldauban. Az elektródákkal működő elektromos vízmelegítő eddig 25 ezer megawattórányi hőt állított elő a keletkezett áramfeleslegből. Az új, spittelaui létesítmény várhatóan 2022 tavaszára készül el.
Kép: Wien Energie/Merlin Bartholomäus
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
