Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Három magyar egyetem is bekerült az egyetemek fenntarthatósági világrangsorába

Három magyar egyetem szerepel a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég idén először publikált fenntarthatósági világrangsorában (QS World University Rankings: Sustainability 2023): a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Létrehozva:

|

A BME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett. Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban. A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor. A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.

Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket. Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték. Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében. Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a “Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik az aszályvédelem

Új, kisebb és nagyobb léptékű öntözésfejlesztési források nyílnak meg szeptember elején a gazdálkodók számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre a Keleti-főcsatorna egyik műtárgyánál tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, szeptember hónapban folyamatosan fogják kiírni mind a 200 millió forint alatti, mind pedig a 200 millió és 5 milliárd forint közötti, öntözésfejlesztési, illetve a fenntartható vízgazdálkodási közösségeket kiemelten támogató projekteket – tudatta az alternativenergia.hu. Az aszályvédelmi operatív törzs vezetői tisztségét betöltő politikus emlékeztetett, a kormány eddig is olyan, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást segítő pályázati felhívásokat tett közzé, amiből csak az elmúlt egy évben közel 170 milliárd forintnyi forráslekötés történt meg. Ebből 116 milliárd forint a gazdák számára már lehívott, elszámolt fejlesztési támogatás, valamint az idei évben döntés alatt van további 66 milliárd forintnyi öntözésfejlesztési forrás – tette hozzá. “Bízunk benne, hogy a gazdálkodók élnek a pályázati lehetőséggel, és igénybe veszik a vissza nem térítendő támogatásokat, amíg erre lehetőségünk van” – fogalmazott Hubai Imre.

Hubai Imre emlékeztetett, mintegy 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre a vízügyi ágazat számára az aszályvédelmi akcióterv végrehajtására. Ez az összeg idén augusztus végéig mindenképpen fedezetet nyújt olyan, azonnal elvégezhető feladatokra, mint a csatornák kotrása, a tározóterek rendbetétele, a holtágak feltöltése vagy a szivattyúzási munkálatok. Ebben a munkában több mint ezer ember vesz részt, az ő munkájuk szükséges a védművek és a műtárgyak karbantartásához, a szivattyúk üzemeltetéséhez, valamint a napi karbantartásokon felüli többletmunkák elvégzéséhez – mondta. Hubai Imre kitért arra, Nagy István agrárminiszter javaslatára az idén is térítésmentes lesz az öntözővíz. Ezzel a gazdálkodók közel 12 milliárd forintnyi fedezetet kaptak ahhoz, hogy a vízügyi ágazat térítésmentesen tudja számukra biztosítani az öntözővizet ebben az évben is. Ennek köszönhetően több mint 1300 öntözési tevékenységet folytató vízhasználó kap térítésmentes öntözővizet, a szántóföldi öntözés mellett például a rizstermesztés és a halastavak üzemeltetéséhez szükséges vízkészlet ingyenesen jut a gazdálkodókhoz – ismertette az államtitkár.

A politikus a Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával kapcsolatban azt mondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásának köszönhetően nemcsak a vízkivételi műtárgyak és tiszalöki duzzasztómű, hanem maga a főcsatorna is mintegy negyven kilométeren, egészen Balmazújvárosig megújulhat. A mederállapot helyreállításával a térségi vízügyi igazgatóság a csatorna víztározó és vízleadó képességének növelését segíti, hiszen jelenleg a főcsatornának csak mintegy 24 százalékát tudják erre a célra hasznosítani – tette hozzá. Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője a tájékoztatón nagyon fontos kérdésnek nevezte a főcsatorna megújítását, hangsúlyozva: nagy kihívás a helyi gazdálkodók számára is a vízpótlás hosszú távú biztosítása és ezzel együtt az aszály megelőzése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák