

Zöldinfó
Három magyar egyetem is bekerült az egyetemek fenntarthatósági világrangsorába
Három magyar egyetem szerepel a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég idén először publikált fenntarthatósági világrangsorában (QS World University Rankings: Sustainability 2023): a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).
A BME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett. Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.
Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban. A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor. A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.
Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket. Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték. Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében. Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a “Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.
mti

Zöldinfó
Hatodszor választották a Fjällrävent Svédország legfenntarthatóbb márkájává
A Fjällräven 2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el iparága legfenntarthatóbb vállalatának címét Svédországban.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Európa legnagyobb fenntarthatósági felmérése nyolc ország 80 000 vásárlójának véleményét összesítve értékelte 36 iparág 1 600 márkáját. A svéd fogyasztók a „ruházat- és divatmárkák” kategóriában ezúttal is az outdoor céget találták a legjobbnak a környezeti szempontok érvényesítésében.
Hatalmas megtiszteltetés, hogy immár hatodik éve nekünk ítélik oda ezt az elismerést, ami egyben egy fontos visszajelzés számunkra arra nézve, hogy a csapatunk által a fenntarthatóság érdekében végzett, kemény munka meghozza a gyümölcsét. A fogyasztók ezúttal is úgy látták, hogy a Fjällräven a legfenntarthatóbb ruházati márka, ez is jól mutatja hosszú távú elkötelezettségünket a környezet védelme iránt. Ahogy növekszünk, a fenntartható működés egyre nagyobb kihívást jelent, de továbbra is azon dolgozunk, hogy minimalizáljuk az ellátási láncunk környezeti hatását, s eközben meghosszabbítsuk termékeink élettartamát. Nemcsak a tartós ruházat és felszerelés gyártása fontos számunkra, hanem az is, hogy ösztönözzük az embereket termékeink tudatos használatára. Arra
bátorítjuk vásárlóinkat, hogy gondoskodjanak felszereléseikről, javítsák és hosszú éveken át használják azokat, ahelyett, hogy minden szezonban újat vásárolnának – mondta Martin Axelhed, a Fjällräven vezérigazgatója.
A Fjällräven régóta vallja, hogy a fenntarthatóság nemcsak a gyártás során keletkező környezeti hatás csökkentéséről szól. Egy termék valódi ökológiai lábnyomát annak teljes élettartama határozza meg: minél tovább használják, annál fenntarthatóbb. Ezért a svéd outdoor márka hat alapelvre építi fejlesztéseit:
- Strapabíró anyagok és kialakítás: ellenállnak az időjárás viszontagságainak és a mindennapos használatnak.
- Funkcionalitás: a ruházat és felszerelés az adott tevékenységhez igazodik, biztosítva a maximális teljesítményt.
- Kényelem: a megfelelő illeszkedés és komfort elengedhetetlen a természetben töltött idő élvezetéhez.
- Időtálló dizájn: nem csak esztétikus, de a felhasználási idő meghosszabbításához is hozzájárul.
- Javíthatóság: a termékeket úgy tervezték, hogy könnyen javíthatók legyenek, ehhez a márka javítási szolgáltatásokat is kínál.
- Felszerelés gondozása: a Fjällräven tanácsokkal segíti a vásárlókat a termékek karbantartásában és élettartamuk meghosszabbításában.
Úgy látszik, a svéd fogyasztók értékelik az általuk vásárolt márkák fenntarthatósági erőfeszítéseit, mi pedig örömmel fogadjuk az iparágunkra nehezedő nyomást, amely folyamatos fejlődésre ösztönöz – mondta Aiko Bode, a Fenix Outdoor fenntarthatósági igazgatója.
Akkor is a tudományos innovációra törekednénk, ha nem figyelne ránk a közvélemény. Már 2009-ben elkezdtük eltávolítani a PFAS-t a termékeinkből – évekkel azelőtt, hogy a jogszabályok erre köteleztek volna minket –, mert úgy éreztük, ez a helyes lépés. Büszkék vagyunk rá, hogy a svéd fogyasztók elismerik ezt az elhivatottságot.
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!