Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Három magyar egyetem is bekerült az egyetemek fenntarthatósági világrangsorába

Három magyar egyetem szerepel a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég idén először publikált fenntarthatósági világrangsorában (QS World University Rankings: Sustainability 2023): a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Létrehozva:

|

A BME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett. Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban. A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor. A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.

Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket. Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték. Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében. Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a “Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A kedvezőtlen időjárás ellenére is 10,7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát a VII. Tisza-tavi PET Kupa.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Erős szél, eső, tűző nap – idézi az alternativenergia.hu. Hetedik alkalommal szálltak vízre a petkalózok a Tisza-tónál, hogy megtisztítsák a folyót és árterét, nádasait a hulladéktól. Bár az útvonal azonos volt a tavalyival, a gyűjtött mennyiség nem csökkent, sőt, kismértékben még nőtt is. Soha ennyien nem jelentkeztek még PET Kupa versenyre annak 2013-as kezdete óta, ami jól mutatja a környezetvédelmi mozgalom növekvő erejét és gyűrűző hatását. A 22 csapat között 17 visszatérő és 5 újonc volt. A csapatok között egyaránt képviseltették magukat cégek, oktatási intézmények és baráti, családi csapatok. A verseny 4 napja alatt összesen 386 fő vett részt a folyótisztításban, ami a már megszokott útvonalon, tiszafüredi központtal Tiszafüred-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Dinnyéshát között zajlott. A VII. Tisza-tavi PET Kupa főtámogatója az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, kiemelt támogatója az Indotek Group volt.

A megnyitó
A hulladékgyűjtő verseny június 11-én a hajóépítéssel vette kezdetét, majd június 12-én, a tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban tartott ünnepélyes megnyitó után rajtolt el a mezőny. A megnyitón Gajdos László Élő Környezetért felelős miniszter köszöntötte a résztvevőket és méltatta a petkalózok környezet megóvásáért végzett munkáját, majd hajóra szállt, hogy – ha csak rövid ideig is – de átérezhesse, milyen élmény petkalóznak lenni. A PET Kupa történetében először látogatott el egy versenyre miniszter, ami a mozgalom ismertségét és az eddigi munka elismerését jelenti a petkalózoknak. Külön öröm, hogy Gajdos László miniszter úr támogatásáról biztosította a szervezetet.

A megnyitón beszédet mondott a bázis település, Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre is, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója. Egyikük a szárazföldön másikuk a vízen házigazdája a PET Kupa versenyeknek. “Mindkét helyre hazajárnak már a petkalózok” – emelte ki Gyenes Károly PET Kalauz.

Advertisement

Kaland és kihívás
Az első vízen töltött nap Tiszaszőlősön ért véget, a hulladékmérleg 1,9 tonnát mutatott, amelyet a versenyzők és az önkéntesek gondosan szelektáltak is, hiszen a már válogatva leadott zsákok több PETákot érnek a versenyben! A második vízen töltött napon váratlan kihívással kerültek szembe a folyótisztítók: erős szembeszélben kellett evezniük. A PET-hajók vontatásra is szorultak, mert lassan, de biztosan elkezdtek a rajt irányába – visszafelé – haladni. Végül mindenki szerencsésen célba ért és Tiszaderzsen a mérleg már 3,7 tonnát mért.

A harmadik napon a szervezők már nem kockáztattak, a Sonar, azaz a Felső-Tiszavidéki Búvár- és Mentő Egyesület javaslatát elfogadva a várható erős szél miatt a PET-hajókat végig vontatták. A csapatok kenus egységei viszont szabadon gyűjthették a hulladékot, aminek meg is lett az eredménye: a legrövidebb szakaszon több mint 5 tonna hulladéktól mentesítették a nádasokat és a folyó árterét. A napot – az egyre erősödő szél ellenére – szerencsésen, vagyis borulásmentesen zárták Dinnyésháton. Miután az utolsó zsákokat is leadták a csapatok, a PET Bankárok gyors összesítését követően eredményt hirdettek.

Advertisement

Eredmények
Az erőt próbáló időjárási körülmények ellenére a VII. Tisza-tavi PET Kupa a rekord magas részvétel mellett rekord mennyiségű hulladékkal zárult. A 22 csapat és a több mint 40 főből álló önkéntes különítmény 10,7 tonna (10.724 kg) hulladékot gyűjtött össze és dolgozott fel! Ennek az óriási mennyiségnek több mint az 50%-a még újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A legjobban teljesítő csapat – több mint 13.000 PETákkal – a Viresol-KALL lett, akik 4. alkalommal vettek részt a megmérettetésen. A második helyezettnek járó uszadékfa díjat a Siemens Energy vehette át. A dobogó harmadik fokára pedig az ERSTE Green állhatott fel, akik szintén egy rutinos visszatérő csapat. A Tisza-tó Hőse, azaz az egy főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat is a Viresol-KALL lett.

További résztvevő csapatok:
MBH Bank, Siemens EvezőSÖK, Vízitücsök, evosoft, NOKIA, IndoPET, MoHullám, Szent László Gimnázium, MATESzedd III., Messer, Henkel, Dabas, KÖTIVIZIG, Budapest Airport, PET Stop Boys, Magyar Termék Hajó, FBN Family Affair, Bepatech, EYPW. A legkisebb csapat a csupán 6 fős, fiatalokból álló nemzetközi EYPW (European Youth Parliament for Water) volt, míg a legjobban teljesítő újonc az IndoPET, az Indotek Group csapata lett, akik az erős mezőnyben a 9. helyen végeztek.

Advertisement

Habár a verseny június 14-én véget ért, a hulladékkal kapcsolatos utómunka még zajlik: a kommunális hulladékot az eseményt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladékot Kiskörére, a Folyómentő Központba szállították, ahol önkéntesek segítségével további válogatáson, előkészítésen esik át, mielőtt átadják újrahasznosításra hazai hulladékfeldolgozó cégeknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák