Zöldinfó
Három magyar egyetem is bekerült az egyetemek fenntarthatósági világrangsorába
Három magyar egyetem szerepel a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég idén először publikált fenntarthatósági világrangsorában (QS World University Rankings: Sustainability 2023): a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).
A BME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett. Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.
Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban. A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor. A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.
Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket. Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték. Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében. Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a “Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.
mti
Zöld Energia
Napelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
Villámgyorsan engedélyezhetik a napelemes rendszereket Németországban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A német Netze BW új, automatizált hálózati elbírálási rendszere akár öt perc alatt kötelező érvényű csatlakozási engedélyt adhat a legfeljebb 15 kW teljesítményű háztartási napelemes rendszerekre, amennyiben a helyi villamosenergia-hálózat kapacitása ezt lehetővé teszi. A digitalizáció jelentősen lerövidítheti a várakozási időt, amely a korábbi eljárásban átlagosan 12 napot tett ki. A napelemes rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók terjedésével Németországban egyre több hálózati csatlakozási kérelem érkezik az elosztóhálózatokat üzemeltető vállalatokhoz. A növekvő ügyintézési terhek kezelésére a szolgáltatók mind gyakrabban alkalmaznak digitális megoldásokat. A dél-németországi Netze BW most olyan automatizált eljárást vezetett be, amely felgyorsíthatja a kisebb napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatását. A vállalat 2026 júliusának végén indította el az új rendszert, amelynek tesztelése és bevezetésének előkészítése már 2025 novemberében megkezdődött. Angelika Ruß, a Netze BW képviselője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a társaság az indulás óta több mint 16 ezer, kisebb napelemes rendszerekre vonatkozó csatlakozási kérelmet kapott. Ezek közül már több mint ötezer esetben öt percen belül automatikus választ adtak, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Marc Schmidt, a vállalat munkatársa hangsúlyozta az automatikusan kiadott dokumentumok kötelező érvényű hálózati csatlakozási engedélynek minősülnek, és a csatlakozás helyét is meghatározzák a legfeljebb 15 kW teljesítményű rendszerek számára. Az automatizált eljárás alapját egy digitális hálózati modell képezi, amely a villamos vezetékeket, az alállomásokat és az egyes fogyasztói csatlakozásokat is leképezi. A rendszer ennek segítségével ellenőrzi a rendelkezésre álló hálózati kapacitást, figyelembe veszi a műszaki korlátokat, valamint a korábban már jóváhagyott csatlakozásokat is. Ha az elemzés szerint a hálózat képes fogadni az új napelemes rendszert, az engedélyezés emberi beavatkozás nélkül megtörténhet. A folyamat a Netze BW online ügyfélportálján keresztül, a nap 24 órájában elérhető. Schmidt szerint a csatlakozási kérelmek 99 százalékát már ezen a felületen nyújtják be.
Nem minden esetben alkalmazható azonban az automatikus engedélyezés. Ha a hálózati kapacitás elégtelen, vagy műszaki problémák merülnek fel, a kérelmet szakemberek vizsgálják meg. Ilyenkor azt is ellenőrzik, szükség van-e hálózatfejlesztésre, illetve kijelölhető-e másik csatlakozási pont. Az ilyen ügyek elbírálása továbbra is akár 12 napig tarthat. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek kérelmeit szintén egyedileg vizsgálják meg.
Jörg Reichert, a Netze BW igazgatóságának elnöke szerint a megfelelő digitális megoldások jelentősen felgyorsíthatják az energetikai átálláshoz kapcsolódó ügyintézést. A vállalat egy, a német szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) által közzétett digitalizációs összehasonlításban is kedvező eredményt ért el. A korábbi adatok szerint a Netze BW-nél a manuálisan elbírált csatlakozási kérelmek átlagos feldolgozási ideje 12 nap volt, miközben a német elosztóhálózati üzemeltetők körében a mediánérték elérte a 80 napot.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöld Energia15 óra telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
