Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Háromszor termel többet a függőleges napelem fejlesztés

Úgy tűnik, a függőleges napelemek havas környezetben meglehetősen jól teljesítenek.

Létrehozva:

|

Az Over Easy Solar vizsgálata alapján a tetőkön álló helyzetben telepített napelemek a havas hónapokban jobban teljesítenek a hagyományos rendszereknél – számol be a PV Magazine. A függőleges egységek gyártására szakosodott norvég gyártó Oslóban folytatta a kutatást, az eredmények szerint a vertikális panelek hozama kora tavaszig, még friss havazás után is egyenletes maradt. „Adataink azt mutatják, hogy a függőleges napelemek éves energiahozama azonos vagy akár 30%-kal magasabb lehet, mint a hagyományos lapos tetős napelemes berendezéseké” – mondta Trygve Mongstad, a vállalat alapítója és vezérigazgatója. „A téli hónapokban Norvégiában a függőleges napelemek esetében a megtermelt energia 3-4-szer több, mint a hagyományos lapos tetős napelemes szerelések esetében” – tette hozzá. A vállalat szerint a vertikális panelek jobban teljesítenek alacsony, legfeljebb 10 centiméteres teljes, illetve maximum 30 centiméteres részleges hótakaró alatt. Az ilyen rendszerek előbbi esetben a megnövekedett albedóból profitálnak, utóbbi körülmények között pedig képesek a hóból kilógva tovább befogni a napfényt.

A cégnél úgy látják, a megközelítés másik előnye, hogy a modulokat körülvevő hó gyorsabban olvad, mivel a panelek tájolása elősegíti a melegebb levegő keveredését a felszínnel. A függőleges panelek emellett napsütésben hőt kötnek meg, felgyorsítva a környező hó eltűnését. A pozíció emellett a tetőre és szigetelésre leselkedő sérülésveszélyt is csökkenti.

Az Over Easy tavaly augusztusban helyezte üzembe a világ legnagyobb vertikális, kétoldalú napelemes tetőtéri létesítményét. A 284,4 kW-os rendszer a norvég nemzeti futballstadionon található, és 1242 darab, egyenként 200 W-os függőleges egységből áll, a panelek négyzetméterenként kevesebb mint 11 kg-osak. A vállalat egy 1200 négyzetméteres, 102 kW-os létesítményt is telepített egy lapos tetejű kereskedelmi épületre Oslóban. A cég által gyártott álló egységek 2 W teljesítményűek. A termék két méretben kapható, az egyik, 1600-szor 1500-szor 345 milliméteres típus zöldtetőkhöz készült, a másik, 1600-szor 1500-szor 265 milliméteres változat pedig növényzet nélküli tetőkre számára lett kifejlesztve.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák