Németországban az állam és a cégek egymással versenyeznek, hogy ki veheti meg az otthon előállított áramot. A napelemes akkumulátorokkal foglalkozó Sonnen különleges lehetőséget kínál a németországi, fotovoltaikus tetőrendszert használó kiskereskedelmi ügyfeleknek – számol be a Reuters. 2022 harmadik negyedévére egy olyan közösséget terveznek létrehozni, amelyben olcsón férhető hozzá az energia. Egyes felhasználók még pénzt is kereshetnek a projektnek köszönhetően. Németországban a közelmúltban fogadtak el egy olyan, a megújuló energiákra vonatkozó jogszabályt, amely felgyorsíthatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok használatáról való átállást, és hozzájárulhat az orosz gáztól és olajtól való függetlenedéshez. Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően az energetikai függőség minden korábbinál látványosabban mutatkozott meg.
A Shell tulajdonában lévő Sonnen az otthoni napelemes áramtermelés növekvő versenyképességére, illetve akkumulátorai további értékesítésére támaszkodik. A 84 milliós Németországban mintegy 500 ezer otthonban található háztartási akkumulátor, ezeket a Sonnen mellett olyan riválisai gyártják, mint amilyen a Senec vagy a kínai BYD. Egy korábbi, független elemzés alapján az értékesítés 2021-hez képest idén 67 százalékkal emelkedhet. A bajorországi székhelyű Sonnen szerint tervezett megoldásával a háztartásokban az év végére nullára csökkenhet az energia ára, és a többlettermelés révén akár visszafizetés is történhet. A vállalat 2015-ben egy digitális közösséget hozott létre akkumulátoros ügyfelei számára. A felület a napelemes termelést kiegészítve lehetőséget ad a többletenergia későbbi felhasználására. A közösség megosztozik az együtt előállított áramon.
A napelemes akkumulátorok megjelenése előtt az otthon megtermelt energia egyből a hálózatba került, és államilag garantált betáplálási díj járt érte. A napelemek fejlődése miatt ugyanakkor ma már az elszámolási rendszer nem igazán jövedelmező, az energiaárak ráadásul az elmúlt évben globális elszálltak. A Sonnen most azzal állt elő, hogy állandó mennyiségi jogosultság ellenében összeköti akkumulátoros ügyfeleit egy eladói körrel. A modellhez csatlakozók olyan mérőeszközt kapnak, amely segíti a számlázást és az el nem használt áram elosztását. A vállalat kilowattóránként 10 centet fizet majd – összehasonlításképp: az állami rendszerben csupán 6,34-6,53 cent jár.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén