Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Határokon átívelő együttműködés szükséges a magyar vízügyben, hangsúly az alkalmazkodáson

Közel 900 gazda jelentkezett a Vizet a tájba! programba.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 900 gazda jelentkezett a vízvisszatartást célzó Vizet a tájba! programba, több mint 25 ezer hektár területet ajánlva fel a kezdeményezéshez, hiszen a víz megtartása lehet az egyik eszköz, amellyel küzdeni lehet az új éghajlati viszonyok következményei ellen – közölte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Luxemburgban. Az EU-tagállamok környezetügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Raisz Anikó elmondta: a keddi tanácsülés egyik fő napirendi pontja a klímakérdések megvitatása, ezen belül az Európai Unió képviselendő álláspontja a közelgő, brazíliai ENSZ klímakonferencián. Hozzátette: reményei szerint a tanácsülésen elfogadják a klímapolitikai következtetéseket is. Kiemelte, hogy most az egyik legfontosabb téma a víz és az alkalmazkodás az új éghajlati viszonyokhoz, különösen az uniós vízstratégia kapcsán. “Nagyon örülünk annak, hogy amit az elnökségünk legelején, az informális tanácson felvetettünk, az a téma most már napirenden van, hiszen időközben a bizottság megjelentette a stratégiát” – tudatta az alternativenergia.hu.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a határon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és az alkalmazkodási feladatokat nem szabad kizárólag az agrárszektorra hárítani. “Nagyon sok szektornak együtt kell működnie ahhoz, hogy sikeresen tudjunk alkalmazkodni az új viszonyokhoz a vizek kapcsán” – mondta, hozzátéve: a megfelelő finanszírozás elengedhetetlen, ezért Magyarország szeretné, ha az új többéves pénzügyi keretben (MFF) is megfelelő hangsúlyt kapna ez a kérdés. Raisz Anikó kitért arra is, hogy a tanácsülés napirendjén szerepel a kémiai biztonság kérdése is, amelyet Magyarország éppen egy évvel ezelőtt, a luxembourgi ülésen vetett fel. “Fontos, hogy végre megjelenjenek ezek a kérdések a bizottság munkájában is” – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a megbeszélésen a közelgő nemzetközi környezetvédelmi eseményekről is szó lesz, köztük az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hetedik ülésszakáról. “Talán sosem volt olyan fontos a nemzetközi együttműködés, mint most” – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva Raisz Anikó a 2040-es 90 százalékos kibocsátáscsökkentési uniós klímacélokról is beszélt. “A magyar álláspont mindig a realitásokat veszi figyelembe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már elérte a 48 százalékos kibocsátáscsökkentést, miközben az uniós átlag 38 százalék. “Mi tudjuk, mit kell csinálni, és látjuk, hogy olyan országok is követelik a 90 százalékos célt, amelyeknek eddig 0,1 vagy 10 százalékot sikerült teljesíteniük. Ez közös cél, de legyünk reálisak: olyan célokat kell kitűzni, amelyek a versenyképességet szolgálják, nem pedig tönkreteszik” – mondta.

Advertisement

Zöldinfó

Papír és műanyag vezeti az uniós csomagolási hulladék toplistáját

Csökkent a műanyag csomagolásból származó lakossági hulladék mennyisége az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2023-ban, azaz lakosonként 177,8 kilogramm, ami 8,7 kilogrammal kevesebb a 2022-eshez képest, de 21,2 kilogrammos növekedést jelent a tíz évvel korábbi, 2013-as szinthez viszonyítva – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az alternativenergia.hu szerint a hozzáférhető legfrissebb adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban 2023 folyamán keletkezett összes csomagolási hulladék 40,4 százalékát papír és karton, 19,8 százalékát műanyag, 18,8 százalékát üveg, 15,8 százalékát fa, 4,9 százalékát fém, valamint 0,2 százalék egyéb hulladék tette ki. Minden uniós lakos átlagosan 35,3 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt, ebből 14,8 kilogrammot hasznosítottak újra. A keletkezett műanyaghulladék mennyisége egy kilogrammal csökkent 2022-hez képest, míg tízéves viszonylatban, 2013 és 2023 között a keletkező műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 6,4 kilogrammal nőtt, annak újrahasznosított mennyisége pedig 3,8 kilogrammal emelkedett.

Az uniós tagállamokban 2023-ban keletkezett műanyag csomagolási hulladék 42,1 százalékát hasznosították újra, ami enyhe növekedést jelent 2013-hez képest, amikor ez az arány 38,2 százalék volt. A tagországok között Belgium jelentette a legmagasabb, 59,5 százalékos újrahasznosítási arányt, majd Lettország (59,2 százalék) és Szlovákia (54,1 százalék). A legalacsonyabb arányokat Magyarországon (23 százalék), Franciaországban (25,7 százalék) és Ausztriában (26,9 százalék) jegyezték fel – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák