Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hiába hajlamos a kannibalizmusra a rézsikló, veszélyeztetett vipera nincs az étlapján

Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) egyik friss kutatása.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A rézsikló Európa és Nyugat-Ázsia jelentős részén elterjedt, Magyarországon is viszonylag gyakori faj. Ökológiájáról azonban kevés adat áll a kutatók rendelkezésre, különösen élőhelyválasztása és táplálkozása kapcsán, hangsúlyozzák. A korábbi kutatások szerint főként gyíkokat zsákmányol, de rendszeresen fogyaszt kisemlősöket és alkalmanként más kígyókat, köztük viperákat is.

Ez utóbbi adat indította el a kutatókat egy újabb részletes elemzés felé, ugyanis a rézsikló megtalálható az egyébként a veszélyeztetett rákosi vipera egyik legfontosabb élőhelyén a Kiskunságban is. Ez a táplálkozási szokás pedig akár veszélyforrás is lehet a viperák állományaira. A kérdés tisztázásához a kutatók, köztük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai táplálkozásbiológiai vizsgálatot végeztek, és azt is megnézték, milyen összefüggésben áll a rézsikló élőhelyválasztása a potenciálisan táplálékul szolgáló hüllőfajok elérhetőségével.

A táplálkozás vizsgálatához a kutatók rézsiklókat fogtak be, majd ürülékmintáik elemzésével azonosították a zsákmányállatok maradványait, ezután a kígyókat sértetlenül visszaengedték eredeti élőhelyükre. Az élőhelyhasználat összefüggéseinek feltárásához többfajos élőhely-foglaltsági modelleket (multi-species occupancy modeling) alkalmaztak. Ezekkel megállapítható, hogy két faj előfordulása egy adott területen egymástól független-e, vagy jelenlétük kapcsolódik egymáshoz. A vizsgálat alapját a területen zajló részletes hüllőmonitoring adatai biztosították.

Advertisement

Az elemzések alapján a rézsiklók főként gyíkokat (zöld, fürge és homoki gyíkokat) fogyasztottak. Emellett a kifejlett egyedeknél gyakori volt, hogy kisemlősöket fogtak, míg a fiatal példányoknál főként egyenesszárnyú rovarok (pl. szöcskék) szerepeltek az „étlapon”. Ritkán bogármaradványokat és kannibalizmusra utaló nyomokat is találtak a kutatók; ez utóbbi esetben egy kifejlett hím fogyasztott el egy fiatalabb rézsiklót. Rákosi vipera maradványai nem kerültek elő, így a rézsikló nem tekinthető jelentős veszélyt jelentő ragadozónak a vipera állományaira. Hozzátéve, hogy az esetleges alkalmi viperafogyasztása így elhanyagolható lehet.

Ami az élőhelyhasználatot illeti, modellek eredményei alapján nagyobb eséllyel van a területen rézsikló, ha a fő prédafajai – a zöld gyík, a fürge gyík, valamint a homoki gyík – jelen vannak az élőhelyen, de független a rákosi viperáétól. Ez tovább erősíti az eredményt, miszerint a rézsikló nem jelentős ragadozója a rákosi viperának és nem fenyegeti annak fennmaradását.

Advertisement

A kutatók az eredményeik mellett azt is kifejtik, hogy a jövőbeni kutatásokban érdemes lenne a zsákmányválasztás pontosabb vizsgálatára törekedni, így megállapítható lenne, hogy a rézsikló előnyben részesít-e bizonyos zsákmánycsoportokat. Ez hozzájárulhatna a faj hosszú távú táplálkozási stratégiájának jobb megértéséhez, teszik hozzá. Emellett fontos lenne feltárni a zsákmányválasztást befolyásoló tényezőket különböző térségekben, valamint vizsgálni, hogy a rézsikló milyen hatással lehet kedvelt zsákmányállatai, különösen a gyíkpopulációk állományaira.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Ötszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez

A Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 2020-ban indult Településfásítási programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen; a faültetés a jövő nemzedékeiről való gondoskodás, amit úgy is meg lehet közelíteni, hogy minden faültetés tisztelgés a természet előtt – mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Mocz András a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte, a Településfásítási programban célul tűzték ki, hogy 2027 végéig 100 ezer sorfát ültessenek el – tudatta az alternativenergia.hu. Rámutatott, hogy az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával történik a faültetés, a programban 12 fafajból – például: korai juhar, kislevelű-, nagylevelű-, ezüsthárs – lehet választani, a kiválasztott sorfákat pedig ki is szállítják az egyes településekre.

A helyettes államtitkár az M1 aktuális csatornán arra is kitért, hogy a programban megcélozott 100 ezer sorfa elültetése 40-50 év múlva “500 hektár erdő tüdejének felel meg”. Egyúttal a környezettudatos nevelés fontosságára is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeket már óvodás kortól a természet tiszteletére, az erdő szeretetére kell nevelni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák