Zöldinfó
Hiába hajlamos a kannibalizmusra a rézsikló, veszélyeztetett vipera nincs az étlapján
Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) egyik friss kutatása.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A rézsikló Európa és Nyugat-Ázsia jelentős részén elterjedt, Magyarországon is viszonylag gyakori faj. Ökológiájáról azonban kevés adat áll a kutatók rendelkezésre, különösen élőhelyválasztása és táplálkozása kapcsán, hangsúlyozzák. A korábbi kutatások szerint főként gyíkokat zsákmányol, de rendszeresen fogyaszt kisemlősöket és alkalmanként más kígyókat, köztük viperákat is.
Ez utóbbi adat indította el a kutatókat egy újabb részletes elemzés felé, ugyanis a rézsikló megtalálható az egyébként a veszélyeztetett rákosi vipera egyik legfontosabb élőhelyén a Kiskunságban is. Ez a táplálkozási szokás pedig akár veszélyforrás is lehet a viperák állományaira. A kérdés tisztázásához a kutatók, köztük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai táplálkozásbiológiai vizsgálatot végeztek, és azt is megnézték, milyen összefüggésben áll a rézsikló élőhelyválasztása a potenciálisan táplálékul szolgáló hüllőfajok elérhetőségével.
A táplálkozás vizsgálatához a kutatók rézsiklókat fogtak be, majd ürülékmintáik elemzésével azonosították a zsákmányállatok maradványait, ezután a kígyókat sértetlenül visszaengedték eredeti élőhelyükre. Az élőhelyhasználat összefüggéseinek feltárásához többfajos élőhely-foglaltsági modelleket (multi-species occupancy modeling) alkalmaztak. Ezekkel megállapítható, hogy két faj előfordulása egy adott területen egymástól független-e, vagy jelenlétük kapcsolódik egymáshoz. A vizsgálat alapját a területen zajló részletes hüllőmonitoring adatai biztosították.
Az elemzések alapján a rézsiklók főként gyíkokat (zöld, fürge és homoki gyíkokat) fogyasztottak. Emellett a kifejlett egyedeknél gyakori volt, hogy kisemlősöket fogtak, míg a fiatal példányoknál főként egyenesszárnyú rovarok (pl. szöcskék) szerepeltek az „étlapon”. Ritkán bogármaradványokat és kannibalizmusra utaló nyomokat is találtak a kutatók; ez utóbbi esetben egy kifejlett hím fogyasztott el egy fiatalabb rézsiklót. Rákosi vipera maradványai nem kerültek elő, így a rézsikló nem tekinthető jelentős veszélyt jelentő ragadozónak a vipera állományaira. Hozzátéve, hogy az esetleges alkalmi viperafogyasztása így elhanyagolható lehet.
Ami az élőhelyhasználatot illeti, modellek eredményei alapján nagyobb eséllyel van a területen rézsikló, ha a fő prédafajai – a zöld gyík, a fürge gyík, valamint a homoki gyík – jelen vannak az élőhelyen, de független a rákosi viperáétól. Ez tovább erősíti az eredményt, miszerint a rézsikló nem jelentős ragadozója a rákosi viperának és nem fenyegeti annak fennmaradását.
A kutatók az eredményeik mellett azt is kifejtik, hogy a jövőbeni kutatásokban érdemes lenne a zsákmányválasztás pontosabb vizsgálatára törekedni, így megállapítható lenne, hogy a rézsikló előnyben részesít-e bizonyos zsákmánycsoportokat. Ez hozzájárulhatna a faj hosszú távú táplálkozási stratégiájának jobb megértéséhez, teszik hozzá. Emellett fontos lenne feltárni a zsákmányválasztást befolyásoló tényezőket különböző térségekben, valamint vizsgálni, hogy a rézsikló milyen hatással lehet kedvelt zsákmányállatai, különösen a gyíkpopulációk állományaira.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Klímavédelemmel és támogatással újulhatnak meg a budapesti panelek
Elstartol a Budapesti Zöld Panelprogram.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kerületekkel megkötött megállapodások eredményeként Kőbánya társasházai számára már elérhetőek – és hamarosan más kerületekre is megjelennek – a Budapesti Zöld Panelprogram részvételi feltételei a Budapesti Közművek honlapján – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Az alternativenergia.hu azt írta, hogy Budapest lakóépület-állományának jelentős része korszerűtlen és energiapazarló. Az energetikai felújítások nemcsak az energiaszámlák csökkentését szolgálják, hanem növelik az ingatlan értékét, javítják a lakók komfortérzetét és ellenállóbbá teszik az épületeket a változó időjárási viszonyokkal szemben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e korszerűsítésnek jelentős klímavédelmi hatása van, mert jelenleg a lakóépületek felelősek Budapest szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért. A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki úgy fogalmazott: Budapesten minden negyedik polgár panelban él, több mint félmillió ember. Félmillió nagyon különböző ember. Idősebbek, akik talán az első beköltözők voltak, fiatalok, akik itt kezdik önálló életüket, családosok vagy éppen egyedülállók; “a lakótelepek Budapesten olvasztótégelyt jelentenek”.
“Amikor ezek a lakótelepek épültek, a várostervezők még az emberek igényeiből indultak ki. Itt van óvoda, iskola, itt van bolt, van buszmegálló, van zöldterület, itt jó az emberek életminősége. De az épületek felett eljárt az idő, ideje, hogy az épületeket átvezessük a XX. századból a XXI. századba, és támogassuk a panelban élőket, megadjuk a lakótelepek méltóságát” – tette hozzá a városvezető. A Főpolgármesteri Hivatal azt írta: 15 éves adósságot törleszt Budapest és a csatlakozó kerületi önkormányzatok, amikor a Budapesti Közművek lebonyolításában elindul a Budapesti Zöld Panelprogram. A program célja, hogy jelentős energiamegtakarítást érjen el a főváros elöregedő, iparosított technológiával épült lakóépületeiben, hozzájárulva a klímavédelemhez és a lakók életminőségének javításához.
A pályázó társasházak és lakásszövetkezetek legalább 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak energetikai korszerűsítésre. A beruházások célja minimum 30 százalékos energiamegtakarítás elérése – ismertették. A tájékoztatás szerint a program első szakaszában a nyertes lakóközösségek részletes döntés-előkészítő anyagot kapnak, amely tartalmazza az energetikai állapotfelmérést, felújítási alternatívákat, költségterveket és finanszírozási számításokat. A szakértői dokumentum elkészítése térítésmentes a lakóközösségek számára. A második szakaszban 10-15 mintaprojekt valósul meg, amelyek tapasztalatai segítik a jövőbeni nagyobb volumenű fejlesztések hatékony megvalósítását – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2026-tól még szélesebb körben támogatja a cégek energia-megtakarítási beruházásait
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
