Zöldinfó
Hiába hajlamos a kannibalizmusra a rézsikló, veszélyeztetett vipera nincs az étlapján
Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) egyik friss kutatása.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A rézsikló Európa és Nyugat-Ázsia jelentős részén elterjedt, Magyarországon is viszonylag gyakori faj. Ökológiájáról azonban kevés adat áll a kutatók rendelkezésre, különösen élőhelyválasztása és táplálkozása kapcsán, hangsúlyozzák. A korábbi kutatások szerint főként gyíkokat zsákmányol, de rendszeresen fogyaszt kisemlősöket és alkalmanként más kígyókat, köztük viperákat is.
Ez utóbbi adat indította el a kutatókat egy újabb részletes elemzés felé, ugyanis a rézsikló megtalálható az egyébként a veszélyeztetett rákosi vipera egyik legfontosabb élőhelyén a Kiskunságban is. Ez a táplálkozási szokás pedig akár veszélyforrás is lehet a viperák állományaira. A kérdés tisztázásához a kutatók, köztük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai táplálkozásbiológiai vizsgálatot végeztek, és azt is megnézték, milyen összefüggésben áll a rézsikló élőhelyválasztása a potenciálisan táplálékul szolgáló hüllőfajok elérhetőségével.
A táplálkozás vizsgálatához a kutatók rézsiklókat fogtak be, majd ürülékmintáik elemzésével azonosították a zsákmányállatok maradványait, ezután a kígyókat sértetlenül visszaengedték eredeti élőhelyükre. Az élőhelyhasználat összefüggéseinek feltárásához többfajos élőhely-foglaltsági modelleket (multi-species occupancy modeling) alkalmaztak. Ezekkel megállapítható, hogy két faj előfordulása egy adott területen egymástól független-e, vagy jelenlétük kapcsolódik egymáshoz. A vizsgálat alapját a területen zajló részletes hüllőmonitoring adatai biztosították.
Az elemzések alapján a rézsiklók főként gyíkokat (zöld, fürge és homoki gyíkokat) fogyasztottak. Emellett a kifejlett egyedeknél gyakori volt, hogy kisemlősöket fogtak, míg a fiatal példányoknál főként egyenesszárnyú rovarok (pl. szöcskék) szerepeltek az „étlapon”. Ritkán bogármaradványokat és kannibalizmusra utaló nyomokat is találtak a kutatók; ez utóbbi esetben egy kifejlett hím fogyasztott el egy fiatalabb rézsiklót. Rákosi vipera maradványai nem kerültek elő, így a rézsikló nem tekinthető jelentős veszélyt jelentő ragadozónak a vipera állományaira. Hozzátéve, hogy az esetleges alkalmi viperafogyasztása így elhanyagolható lehet.
Ami az élőhelyhasználatot illeti, modellek eredményei alapján nagyobb eséllyel van a területen rézsikló, ha a fő prédafajai – a zöld gyík, a fürge gyík, valamint a homoki gyík – jelen vannak az élőhelyen, de független a rákosi viperáétól. Ez tovább erősíti az eredményt, miszerint a rézsikló nem jelentős ragadozója a rákosi viperának és nem fenyegeti annak fennmaradását.
A kutatók az eredményeik mellett azt is kifejtik, hogy a jövőbeni kutatásokban érdemes lenne a zsákmányválasztás pontosabb vizsgálatára törekedni, így megállapítható lenne, hogy a rézsikló előnyben részesít-e bizonyos zsákmánycsoportokat. Ez hozzájárulhatna a faj hosszú távú táplálkozási stratégiájának jobb megértéséhez, teszik hozzá. Emellett fontos lenne feltárni a zsákmányválasztást befolyásoló tényezőket különböző térségekben, valamint vizsgálni, hogy a rézsikló milyen hatással lehet kedvelt zsákmányállatai, különösen a gyíkpopulációk állományaira.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
