

Zöldinfó
Hiányos címkék, hibás hirdetések – megbukott az energiatudatos tájékoztatás?
A hatóság lecsapott: online áruházak tömege mulasztotta el a kötelező tájékoztatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Idén tavasszal a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) irányítása alatt álló kormányhivatalok az energiacímkézési szabályok betartását ellenőrizték hűtők, fagyasztók és bortárolók esetében, a vizsgált 2025 különböző termék negyedénél merült fel valamilyen jogsértés – közölte az alternativenergia.hu. A tavaszi ellenőrzésnél kiderült, hogy a hagyományos üzletekben szinte minden termék rendelkezett energiacímkével, ezzel szemben az online áruházaknál ellenőrzött termékek 15 százalékánál nem volt címke. Ráadásul a termékismertető adatlapok az online platformokon 41 százalékban nem voltak elérhetők. A hatóság megállapította, hogy bár a szállítók biztosítják a szükséges dokumentumokat, azok feltöltése és megjelenítése sok esetben elmarad a webáruházak részéről.
Az NKFH kiemelt figyelmet fordított a vizuális hirdetések és műszaki promóciós anyagokra – például: reklámok, szórólapok, prospektusok – is. A vizsgálatok szerint ezek 22 százalékánál hiányzott az energiahatékonysági osztály feltüntetése vagy nem volt megfelelő a megjelenítés. Ezért a hatóság felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az energiacímkézési és termékinformációs kötelezettségek nemcsak a bolti forgalmazásra, hanem az online kereskedelemre, valamint minden reklámfelületre kiterjednek. Felidézték, hogy az Európai Unió energiacímkézési rendszere 2021. március 1-jétől tért vissza az A-tól G-ig terjedő energiaosztály-skálához, amely a fogyasztók tájékozottabb döntéshozatalát, valamint a gyártók hatékonyabb termékfejlesztését hivatott elősegíteni. A szabályozás a mosogatógépekre, a mosógépekre, a mosó-szárítógépekre, a hűtőkre, a fényforrásokra és a televíziókra, monitorokra terjed ki.
A módosítás részeként 2025. július 1-jétől már a háztartási szárítógépek is kizárólag az új típusú energiacímkével kerülhetnek forgalomba. Továbbá ettől az időponttól kezdve kizárólag energiahatékony, hőszivattyús szárítógépek hozhatók forgalomba – közölte az NKFH.

Zöldinfó
Túlélünk vagy túlfogyasztunk? – Egyre hamarabb jön el az emberiség ökológiai fordulónapja
Július 24. – az idei évben erre a napra esik az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a Túllövés Napja.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni -írja az alternativenerga.hu. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna.
Ökológiai lábnyom és biokapacitás: két rendszerparaméter
A Túlfogyasztás Napja a Global Footprint Network által meghatározott indikátor, amely két fő mutató – az ökológiai lábnyom és a biokapacitás – összevetéséből származik. Ez a mutató azt méri, mekkora biológiailag produktív föld- és vízfelület szükséges ahhoz, hogy előállítsuk mindazt, amit elfogyasztunk – pl. élelmet, energiát, alapanyagokat – és elnyeljük a keletkező hulladékokat, kibocsátásokat. Ezt a kapacitást “globális hektárban” (gha) fejezik ki, amely egy standardizált mérőszám. Ezzel szemben a biokapacitás azt mutatja meg, mekkora mennyiségben képes a Föld – vagy egy adott ország – regenerálni ezeket az erőforrásokat. Ha az ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit keletkezik. Ekkor beszélünk túlfogyasztásról, amelynek időpontja a Túllövés Napja (Earth Overshoot Day). Ez tehát nem más, mint az év azon napja, amikor a következő arány eléri az egyet:
Biokapacitás / Ökológiai lábnyom × 365 nap = Túllövés Napja
A legfrissebb adatok szerint az emberiség jelenlegi működéséhez évente 1,8 Föld biokapacitására lenne szükség – vagyis 80%-kal többet használunk fel, mint amennyi megújulhatna. Az alábbi ábrából tisztán kiolvasható a bevezetésben már említett trend, azaz hogy a Túllövés Napja mindig egyre hamarabb és hamarabb érkezik meg, egyértelműen kirajzolva a jelenleg uralkodó civilizációnk egyre inkább fenntarthatatlan működését.
A túlfogyasztás térbeli szerkezete
A globális számok mögött természetesen megbújnak a térbeli különbségek. A Global Footprint Network országonként (Country Overshoot Day) is kiszámítja a Túllövés Napja dátumát, azt vizsgálva, hogy ha a világ minden lakosa úgy élne, mint egy adott ország állampolgára, akkor mikorra merülne ki a Föld éves regenerációs kapacitása. Az Egyesült Államokban ez március elejére, Németországban május elejére, Magyarország esetében június 2-re, míg Ecuadorban vagy Indonéziában októberre–decemberre esik.
Ezek az eltérések jól mutatják, hogy a legtöbb esetben a centrum országainak magasabb életszínvonala nagyobb ökológiai költségekkel jár együtt – függetlenül attól, hogy a közvetlen fogyasztás lokálisan vagy a globális ellátási láncokon keresztül valósul meg, mint a periféria országainak életszínvonala. Ez a térbeli különbség etikai kérdéseket is felvet: kik használják el az erőforrásokat, és kik viselik az ökológiai válság következményeit? A túllövés mögött az ökológiai mozgalom egyik fontos témája áll, azaz a globális igazságtalanság – az ökológiai adósságot elsősorban azok a közösségek fizetik meg, akiknek a legkisebb a lábnyoma.
A globális túlfogyasztás napja mellett egyre több figyelem irányul az úgynevezett Country Deficit Day jelenségére. Ez az a dátum, amikor egy adott ország ökológiai fogyasztása meghaladja saját biokapacitását – vagyis a lakosság és gazdaság igényei ekkor lépik túl az ország határain belül rendelkezésre álló regenerációs képességet. Ez a mutató a belső erőforrás-felhasználás és a hazai ökoszisztémák terhelhetőségének összevetésén alapul. Fontos különbség, hogy míg a Country Overshoot Day azt modellezi, mi történne, ha a világ lakossága egy adott ország életmódját követné, addig a Country Deficit Day a konkrét országon belüli ökológiai egyensúlyt veszi alapul.
Például 2025-ben:
- Szingapúr esetében ez január harmadik napján történt meg.
- Magyarország esetében a Country Deficit Day augusztus végére esett.
- Litvániában ez viszont november eleje, ami jelzi, hogy ott az ország biokapacitása közelebb áll a saját lábnyomához.
Ez a mérőszám fontos kiegészítése a fenntarthatósági diagnózisnak, mivel megmutatja, mely országok importált erőforrásokra vagy ökológiai “külső segítségre” szorulnak a működésük fenntartásához. Az olyan országok, amelyek túlfogyasztása nemcsak globálisan, hanem lokálisan is deficites, fokozottan kitettek az ellátási bizonytalanságoknak, valamint a globális ökológiai válság következményeinek.
Mit jelent ez?
A Túlfogyasztás Napja nem pusztán ökológiai diagnózis, hanem egy mélyebb, civilizációs válságtünet szimbolikus jelölője. Az ipari-fogyasztói társadalom által meghatározott életforma – mely a gazdasági növekedésre, az anyag- és energiaintenzív működésre és a fogyasztásra épül – már régen átlépte azokat a környezeti határokat, amelyek között hosszú távon fenntartható maradhatna. A dátum évről évre korábbra tolódása világosan jelzi: nem átmeneti túllépésről van szó, hanem tartós rendszerszintű deficitről.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Korond-patak: újraépítik a medret, hogy megvédjék a bányát és a munkahelyeket
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
A visszaváltás új korszaka: milliószámra térnek vissza a palackok naponta
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A német akkumulátorok stabilizálják a napenergia árát – saját nyereségük rovására
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogén hajtja Bécs új buszait – így fest a fenntartható közlekedés élőben