Zöld Energia
Hibrid energiatermelőt hoztak létre, amely a környezetből termel áramot
A mindennapi környezet tele van hővel és rezgésekkel, amelyeket hasznosíthatnánk.
A Koreai Tudományos és Műszaki Intézet (KIST) munkatársai olyan hibrid energiatermelőt hoztak létre, amely a hő és a rezgés kombinálásával több mint 50 százalékkal több áramot termel, mint a hagyományos rendszerek – számol be az Interesting Engineering. Dr. Hjun-Cseol Szong és Dr. Szunghoon Hur kutatók fejlesztése átalakíthatja az IoT-érzékelők (internet of things) és vezeték nélküli eszközök energiaellátását kihívást jelentő környezetekben.
A mindennapi környezet, így az ipari telephelyek és az autók bővelkednek hőben, rezgésben és fényben, ezen források áramfejlesztésre való felhasználása remek alternatívája a hagyományos termelésnek. A KIST csapata ennek érdekében a termoelektromos és piezoelektromos hatásokat kombinálta, előbbi a hőenergia, utóbbi pedig a rezgések árammá való átalakítását jelenti. Mindkét megközelítésnek megvannak a korlátai, a szakértők ezeket a két módszer kombinálásával hidalták át.
A rendszerben a hagyományos statikus hűtőbordát egy dinamikus konzolra cserélték, ami javítja a hőelvezetést, és figyelemre méltó, 25 százalékos növekedést eredményez a termoelektromos eszköz teljesítményében. A konzolhoz egy polimer típusú piezoelektromos eszközt csatlakoztattak, amely a konzol rezgése során további energiát termel.
A hibrid rendszer egy kereskedelmi IoT-érzékelő (GPS-helymeghatározó érzékelő, 3 volt, 20 megawatt) sikeres tápellátásával bizonyította a benne rejlő lehetőségeket, megnyitva az ajtókat a folyamatos működés előtt, anélkül, hogy akkumulátorra támaszkodna. „Ez a vizsgálat megerősíti, hogy a hibrid energiagyűjtő rendszer megbízhatóan alkalmazható a valós életünkben” – mondta Dr. Szunghoon Hur. „Megerősítettük a hatékonyságát olyan helyeken, ahol a hő és a rezgés együtt létezik, például autómotoroknál, és jelenleg egy olyan rendszer megépítését tervezzük, amely alkalmazható olyan gyári létesítményekben vagy építőipari gépek motorjainál, amelyeknél nehéz az energiaellátás és az állapotuk vezeték nélküli diagnosztizálása” – tette hozzá.
A hibrid termelőnek potenciális hatása óriási, az alkalmazások a járművekben lévő IoT-eszközök táplálásától a gyári létesítmények energiahatékonyságának fokozásáig terjednek.Az Európa-szerte nagyon népszerű erkélynapelemeket ugyanis a vásárló megveheti akár a barkácsboltban vagy az élelmiszerdiszkontban is, és miután hazaviszi, csak be kell dugnia a konnektorba.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
