Zöld Energia
Hibrid energiatermelőt hoztak létre, amely a környezetből termel áramot
A mindennapi környezet tele van hővel és rezgésekkel, amelyeket hasznosíthatnánk.
A Koreai Tudományos és Műszaki Intézet (KIST) munkatársai olyan hibrid energiatermelőt hoztak létre, amely a hő és a rezgés kombinálásával több mint 50 százalékkal több áramot termel, mint a hagyományos rendszerek – számol be az Interesting Engineering. Dr. Hjun-Cseol Szong és Dr. Szunghoon Hur kutatók fejlesztése átalakíthatja az IoT-érzékelők (internet of things) és vezeték nélküli eszközök energiaellátását kihívást jelentő környezetekben.
A mindennapi környezet, így az ipari telephelyek és az autók bővelkednek hőben, rezgésben és fényben, ezen források áramfejlesztésre való felhasználása remek alternatívája a hagyományos termelésnek. A KIST csapata ennek érdekében a termoelektromos és piezoelektromos hatásokat kombinálta, előbbi a hőenergia, utóbbi pedig a rezgések árammá való átalakítását jelenti. Mindkét megközelítésnek megvannak a korlátai, a szakértők ezeket a két módszer kombinálásával hidalták át.
A rendszerben a hagyományos statikus hűtőbordát egy dinamikus konzolra cserélték, ami javítja a hőelvezetést, és figyelemre méltó, 25 százalékos növekedést eredményez a termoelektromos eszköz teljesítményében. A konzolhoz egy polimer típusú piezoelektromos eszközt csatlakoztattak, amely a konzol rezgése során további energiát termel.
A hibrid rendszer egy kereskedelmi IoT-érzékelő (GPS-helymeghatározó érzékelő, 3 volt, 20 megawatt) sikeres tápellátásával bizonyította a benne rejlő lehetőségeket, megnyitva az ajtókat a folyamatos működés előtt, anélkül, hogy akkumulátorra támaszkodna. „Ez a vizsgálat megerősíti, hogy a hibrid energiagyűjtő rendszer megbízhatóan alkalmazható a valós életünkben” – mondta Dr. Szunghoon Hur. „Megerősítettük a hatékonyságát olyan helyeken, ahol a hő és a rezgés együtt létezik, például autómotoroknál, és jelenleg egy olyan rendszer megépítését tervezzük, amely alkalmazható olyan gyári létesítményekben vagy építőipari gépek motorjainál, amelyeknél nehéz az energiaellátás és az állapotuk vezeték nélküli diagnosztizálása” – tette hozzá.
A hibrid termelőnek potenciális hatása óriási, az alkalmazások a járművekben lévő IoT-eszközök táplálásától a gyári létesítmények energiahatékonyságának fokozásáig terjednek.Az Európa-szerte nagyon népszerű erkélynapelemeket ugyanis a vásárló megveheti akár a barkácsboltban vagy az élelmiszerdiszkontban is, és miután hazaviszi, csak be kell dugnia a konnektorba.
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
