Zöld Energia
Hibrid energiatermelőt hoztak létre, amely a környezetből termel áramot
A mindennapi környezet tele van hővel és rezgésekkel, amelyeket hasznosíthatnánk.
A Koreai Tudományos és Műszaki Intézet (KIST) munkatársai olyan hibrid energiatermelőt hoztak létre, amely a hő és a rezgés kombinálásával több mint 50 százalékkal több áramot termel, mint a hagyományos rendszerek – számol be az Interesting Engineering. Dr. Hjun-Cseol Szong és Dr. Szunghoon Hur kutatók fejlesztése átalakíthatja az IoT-érzékelők (internet of things) és vezeték nélküli eszközök energiaellátását kihívást jelentő környezetekben.
A mindennapi környezet, így az ipari telephelyek és az autók bővelkednek hőben, rezgésben és fényben, ezen források áramfejlesztésre való felhasználása remek alternatívája a hagyományos termelésnek. A KIST csapata ennek érdekében a termoelektromos és piezoelektromos hatásokat kombinálta, előbbi a hőenergia, utóbbi pedig a rezgések árammá való átalakítását jelenti. Mindkét megközelítésnek megvannak a korlátai, a szakértők ezeket a két módszer kombinálásával hidalták át.
A rendszerben a hagyományos statikus hűtőbordát egy dinamikus konzolra cserélték, ami javítja a hőelvezetést, és figyelemre méltó, 25 százalékos növekedést eredményez a termoelektromos eszköz teljesítményében. A konzolhoz egy polimer típusú piezoelektromos eszközt csatlakoztattak, amely a konzol rezgése során további energiát termel.
A hibrid rendszer egy kereskedelmi IoT-érzékelő (GPS-helymeghatározó érzékelő, 3 volt, 20 megawatt) sikeres tápellátásával bizonyította a benne rejlő lehetőségeket, megnyitva az ajtókat a folyamatos működés előtt, anélkül, hogy akkumulátorra támaszkodna. „Ez a vizsgálat megerősíti, hogy a hibrid energiagyűjtő rendszer megbízhatóan alkalmazható a valós életünkben” – mondta Dr. Szunghoon Hur. „Megerősítettük a hatékonyságát olyan helyeken, ahol a hő és a rezgés együtt létezik, például autómotoroknál, és jelenleg egy olyan rendszer megépítését tervezzük, amely alkalmazható olyan gyári létesítményekben vagy építőipari gépek motorjainál, amelyeknél nehéz az energiaellátás és az állapotuk vezeték nélküli diagnosztizálása” – tette hozzá.
A hibrid termelőnek potenciális hatása óriási, az alkalmazások a járművekben lévő IoT-eszközök táplálásától a gyári létesítmények energiahatékonyságának fokozásáig terjednek.Az Európa-szerte nagyon népszerű erkélynapelemeket ugyanis a vásárló megveheti akár a barkácsboltban vagy az élelmiszerdiszkontban is, és miután hazaviszi, csak be kell dugnia a konnektorba.
Zöld Energia
Mi történik a félbemaradt napelemes projektekkel? Egyre nagyobb a bizonytalanság.
A szakmai szövetség szerint sürgős állami beavatkozás nélkül több száz család maradhat napelem nélkül, miközben még támogatási összegek visszafizetésére is kötelezhetik őket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Súlyos helyzet alakult ki a 2021-ben indított lakossági napelemes pályázatok körül: a szakmai szervezetek szerint több száz, de akár ezer feletti háztartás is elveszítheti az elnyert támogatását, miközben olyan összegek visszafizetésére kötelezhetik őket, amelyeket valójában soha nem kaptak meg, írja az alternativenergia.hu. A probléma hátterében a napelemes piac elmúlt években bekövetkezett összeomlása, a kivitelező cégek csődhulláma és az elhúzódó pályázati adminisztráció áll. Az érintett támogatási program az RRF-6.2.1 jelű lakossági pályázat, amelyet az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásaiból indítottak. A program célja az volt, hogy családi házak tulajdonosai támogatással telepíthessenek háztartási méretű napelemes rendszereket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) adatai szerint összesen 33 700 pályázat érkezett be, amelyek közül mintegy 23 ezer projekt már sikeresen lezárult. A fennmaradó közel 10 ezer pályázat azonban még mindig nincs teljesen lezárva, miközben a beruházások befejezésének határideje június 15-én lejár. A legnagyobb problémát azok az esetek jelentik, ahol az eredetileg megbízott kivitelező időközben csődbe ment, eltűnt vagy fizetésképtelenné vált. Sok család ezért új kivitelezőt szeretett volna bevonni a projekt befejezéséhez, azonban ehhez a pályázat kezelőjének jóváhagyása szükséges. Számos esetben ezt a jóváhagyást nem kapták meg, különösen akkor, ha az első kivitelező már felvette a támogatás egy részét előlegként.
A rendszer jelenlegi szabályai szerint ugyanis a kivitelezőváltás csak akkor engedélyezhető, ha a korábban kifizetett előleget visszafizetik. Ez azonban gyakran lehetetlen, hiszen a csődbe ment cégek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Így előfordulhat, hogy a támogatást elnyerő családoknak kellene visszafizetniük olyan több százezer forintos összegeket, amelyek valójában soha nem kerültek hozzájuk.
A helyzetet tovább nehezítette a pályázat lebonyolításának átszervezése. A program kezelését korábban az ÉMI Nonprofit Kft. végezte, majd 2025 végén a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság vette át. A szakma szerint az átállás tovább lassította az amúgy is nehézkes ügyintézést, így sok kérelem még mindig elbírálásra vár.
Az MNNSZ szerint a helyzet még kezelhető lenne, de ehhez gyors kormányzati döntésekre van szükség. A szövetség azt javasolja, hogy az állam automatikusan engedélyezze a kivitelezőváltást minden érintett pályázónak, és biztosítsa a szükséges forrásokat a korábban kifizetett előlegek pótlására. Korábban már volt példa hasonló megoldásra, amikor több száz projektet sikerült így megmenteni.
A szakmai szervezet azt is sürgeti, hogy a kormány hosszabbítsa meg legalább egy hónappal a pályázat teljesítési határidejét. Bár egy átlagos háztartási napelemes rendszer telepítése mindössze néhány napot vesz igénybe, a jelenlegi határidőig már fizikailag sem lehet befejezni az összes elakadt beruházást. Emellett a hálózati engedélyezési folyamatok gyorsítására is szükség lenne. A mostani válság egyben rávilágít a magyar lakossági napelemes piac elmúlt éveinek problémáira is. Magyarország 2022-ig az egyik leggyorsabban növekvő napelemes piac volt Európában, a telepített kapacitás jóval meghaladta a korábbi kormányzati előrejelzéseket. A növekedést azonban nem követték megfelelő hálózatfejlesztések, ezért a kormány 2022 őszén korlátozta az új rendszerek hálózati visszatáplálását.
A váratlan intézkedések, a szaldóelszámolás fokozatos kivezetése és a szabályozási bizonytalanság jelentősen visszavetette a lakossági beruházási kedvet. Sok kivitelező vállalkozás gyakorlatilag egyik napról a másikra maradt megrendelések nélkül, miközben az RRF-pályázatokból származó bevételek az adminisztratív akadályok miatt késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg.
A következmények most láthatók igazán: számos vállalkozás csődbe ment, félbehagyott projekteket hagyva maga után. Ennek eredményeként több száz vagy akár több mint ezer család kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem készül el a napelemes rendszere, elveszíti a támogatást, és még visszafizetési kötelezettséggel is szembesülhet.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
