Zöld Energia
Hogyan hat az időjárás a napelemek termelésére?
Skandináviában ls Kelet-Európában az időjárás kedvezett a napelemeknek, Nyugat-Európában viszont más volt a helyzet.
Heti jelentést készítette a Solcast a PV Magazine számára. Az adatok alapján a melegnek és a viszonylag tiszta égboltnak köszönhetően Finnországban és Svédországban a besugárzás mértéke 30%-kal haladta meg az átlagot, ami szokatlanul magas érték. Lengyelországban, a balti államokban és a szomszédos országokban szintén a hosszú távú átlagot 30%-kal meghaladó besugárzást tapasztaltak, az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont épp ellentétes trendek mutatkoztak. Májusban Európa a napsugárzás tekintetében szembetűnő kontrasztot tapasztalt, ennek hátterében két domináns időjárási rendszer áll. A Skandinávia feletti tartós magasnyomás Kelet-Európában megnövelte a besugárzást, míg Nyugat-Európában az ellentétes irányú alacsony nyomású rendszerek az Atlanti-óceán és az Északi-tenger felől a szárazföldre húzták a felhőket. Az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Dél-Németország és Észak-Olaszország régióiban a besugárzás akár 20%-kal is elmaradhatott az átlagtól, ez az időjárási mintázat pedig június elején is fennmaradt.
Délnyugat-Spanyolország és Dél-Portugália számára kedvező volt a Pireneusok árnyékoló hatása a nyugat-európai alacsony nyomással szemben, ami a májusi átlagot 10%-kal meghaladó besugárzást eredményezett. Dél-Olaszországot szintén védték az Alpok. Ezzel szemben Kelet-Európa és Skandinávia széles területein a hosszú távú átlagot 20-30%-kal meghaladó besugárzás volt tapasztalható. A Skandinávia fölé összpontosuló magasnyomás gátolta a konvektív felhők és a csapadék kialakulását, és viszonylag meleg és száraz kontinentális légtömeget vonzott Eurázsia felől. A Földközi-tengerhez közelebb, Kelet-Európában azonban a besugárzási értékek a szokásos nyári konvekció hatására a tipikus szintekhez közelebb kerültek.
A Solcast adatait a felhők és aeroszolok 1-2 km-es felbontású globális nyomon követésével állítja elő műholdas információk és saját mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok felhasználásával. Ezeket az adatokat a besugárzási modellek vezérlésére használják, lehetővé téve a Solcast számára, hogy nagy felbontásban, jellemzően 2% alatti torzítással számítsa ki a besugárzási értékeket, valamint a felhők követésére vonatkozó előrejelzéseket. Az információkat több mint 300 vállalat használja, ezek a cégek világszerte több mint 150 GW-nyi napelemes eszközt kezelnek.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
