Zöld Energia
Hogyan hat az időjárás a napelemek termelésére?
Skandináviában ls Kelet-Európában az időjárás kedvezett a napelemeknek, Nyugat-Európában viszont más volt a helyzet.
Heti jelentést készítette a Solcast a PV Magazine számára. Az adatok alapján a melegnek és a viszonylag tiszta égboltnak köszönhetően Finnországban és Svédországban a besugárzás mértéke 30%-kal haladta meg az átlagot, ami szokatlanul magas érték. Lengyelországban, a balti államokban és a szomszédos országokban szintén a hosszú távú átlagot 30%-kal meghaladó besugárzást tapasztaltak, az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont épp ellentétes trendek mutatkoztak. Májusban Európa a napsugárzás tekintetében szembetűnő kontrasztot tapasztalt, ennek hátterében két domináns időjárási rendszer áll. A Skandinávia feletti tartós magasnyomás Kelet-Európában megnövelte a besugárzást, míg Nyugat-Európában az ellentétes irányú alacsony nyomású rendszerek az Atlanti-óceán és az Északi-tenger felől a szárazföldre húzták a felhőket. Az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Dél-Németország és Észak-Olaszország régióiban a besugárzás akár 20%-kal is elmaradhatott az átlagtól, ez az időjárási mintázat pedig június elején is fennmaradt.
Délnyugat-Spanyolország és Dél-Portugália számára kedvező volt a Pireneusok árnyékoló hatása a nyugat-európai alacsony nyomással szemben, ami a májusi átlagot 10%-kal meghaladó besugárzást eredményezett. Dél-Olaszországot szintén védték az Alpok. Ezzel szemben Kelet-Európa és Skandinávia széles területein a hosszú távú átlagot 20-30%-kal meghaladó besugárzás volt tapasztalható. A Skandinávia fölé összpontosuló magasnyomás gátolta a konvektív felhők és a csapadék kialakulását, és viszonylag meleg és száraz kontinentális légtömeget vonzott Eurázsia felől. A Földközi-tengerhez közelebb, Kelet-Európában azonban a besugárzási értékek a szokásos nyári konvekció hatására a tipikus szintekhez közelebb kerültek.
A Solcast adatait a felhők és aeroszolok 1-2 km-es felbontású globális nyomon követésével állítja elő műholdas információk és saját mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok felhasználásával. Ezeket az adatokat a besugárzási modellek vezérlésére használják, lehetővé téve a Solcast számára, hogy nagy felbontásban, jellemzően 2% alatti torzítással számítsa ki a besugárzási értékeket, valamint a felhők követésére vonatkozó előrejelzéseket. Az információkat több mint 300 vállalat használja, ezek a cégek világszerte több mint 150 GW-nyi napelemes eszközt kezelnek.
Zöld Energia
Megújuló energiával készül a jövő üzemanyaga: elkészült a rijekai naperőmű
Befejeződött az INA rijekai zöldhidrogén-beruházásának első szakasza.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Befejeződött az INA rijekai kőolaj-finomítójában épülő, mintegy 61 millió euró értékű zöldhidrogén-beruházás első szakasza: elkészültek az üzemhez kapcsolódó naperőmű építési és szerelési munkái – írja az alternativenergia.hu. A rijekai finomító területén telepített napelemek megújuló villamos energiát termelnek majd Horvátország első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító létesítménye számára. Június végére a 11 megawatt beépített teljesítményű naperőmű elérte a mechanikai készültséget, vagyis a beruházás egyik kulcseleme elkészült. A közlemény szerint ezzel teljesültek a beruházáshoz a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből nyújtott 15 millió eurós támogatáshoz kapcsolódó első határidők is. A naperőmű üzembe helyezése előtt még záró tesztek és műszaki ellenőrzések következnek, miközben folyik az elektrolizáló berendezés telepítése is. Ennek befejezése 2026 végére várható.
A beruházás helyszínét csütörtökön megtekintette Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke, valamint Gordan Kolak, a projekt fővállalkozójaként dolgozó horvát elektromos, közlekedési és energiaipari vállalat, a Koncar igazgatótanácsának elnöke. Ortutay Zsuzsanna a közlemény szerint hangsúlyozta: a megújuló hidrogén előállítására irányuló beruházás az INA egyik kiemelt stratégiai projektje, amely hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, fenntarthatóbbá teszi a finomítói működést, és új lehetőségeket nyit a horvátországi zöldhidrogén-piac fejlesztésében. Kiemelte azt is, hogy a projekt hazai partnerek bevonásával valósul meg.
Gordan Kolak szerint az első szakasz lezárása azt bizonyítja, hogy a horvát szakértelem és ipari kapacitás képes megfelelni az energiaátmenet összetett kihívásainak. A Koncar igazgatótanácsának elnöke a projektet a régió első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító üzemének és Horvátország egyik legjelentősebb energetikai beruházásának nevezte. A létesítmény tervezett kapacitása évi mintegy 1500 tonna zöld hidrogén. Az első zöldhidrogén-molekulák előállítása 2027-ben várható. A megtermelt hidrogént elsősorban közlekedési célra értékesítenék, de felhasználnák a rijekai finomító termelési folyamataiban is.
Az INA 2024 áprilisában jelentette be, hogy új stratégiai megújulóenergia-projektekbe kezd: Rijekában zöldhidrogén-előállító üzemet, Sziszekben pedig biometán-előállító létesítményt épít. A vállalat akkori közlése szerint a beruházások célja az INA zöld átállásának támogatása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
