

Zöld Energia
Hogyan hat az időjárás a napelemek termelésére?
Skandináviában ls Kelet-Európában az időjárás kedvezett a napelemeknek, Nyugat-Európában viszont más volt a helyzet.
Heti jelentést készítette a Solcast a PV Magazine számára. Az adatok alapján a melegnek és a viszonylag tiszta égboltnak köszönhetően Finnországban és Svédországban a besugárzás mértéke 30%-kal haladta meg az átlagot, ami szokatlanul magas érték. Lengyelországban, a balti államokban és a szomszédos országokban szintén a hosszú távú átlagot 30%-kal meghaladó besugárzást tapasztaltak, az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont épp ellentétes trendek mutatkoztak. Májusban Európa a napsugárzás tekintetében szembetűnő kontrasztot tapasztalt, ennek hátterében két domináns időjárási rendszer áll. A Skandinávia feletti tartós magasnyomás Kelet-Európában megnövelte a besugárzást, míg Nyugat-Európában az ellentétes irányú alacsony nyomású rendszerek az Atlanti-óceán és az Északi-tenger felől a szárazföldre húzták a felhőket. Az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Dél-Németország és Észak-Olaszország régióiban a besugárzás akár 20%-kal is elmaradhatott az átlagtól, ez az időjárási mintázat pedig június elején is fennmaradt.
Délnyugat-Spanyolország és Dél-Portugália számára kedvező volt a Pireneusok árnyékoló hatása a nyugat-európai alacsony nyomással szemben, ami a májusi átlagot 10%-kal meghaladó besugárzást eredményezett. Dél-Olaszországot szintén védték az Alpok. Ezzel szemben Kelet-Európa és Skandinávia széles területein a hosszú távú átlagot 20-30%-kal meghaladó besugárzás volt tapasztalható. A Skandinávia fölé összpontosuló magasnyomás gátolta a konvektív felhők és a csapadék kialakulását, és viszonylag meleg és száraz kontinentális légtömeget vonzott Eurázsia felől. A Földközi-tengerhez közelebb, Kelet-Európában azonban a besugárzási értékek a szokásos nyári konvekció hatására a tipikus szintekhez közelebb kerültek.
A Solcast adatait a felhők és aeroszolok 1-2 km-es felbontású globális nyomon követésével állítja elő műholdas információk és saját mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok felhasználásával. Ezeket az adatokat a besugárzási modellek vezérlésére használják, lehetővé téve a Solcast számára, hogy nagy felbontásban, jellemzően 2% alatti torzítással számítsa ki a besugárzási értékeket, valamint a felhők követésére vonatkozó előrejelzéseket. Az információkat több mint 300 vállalat használja, ezek a cégek világszerte több mint 150 GW-nyi napelemes eszközt kezelnek.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több napsütés, mégis kevesebb energia – veszélyben a nyári napenergia-termelés?