Zöld Energia
Hogyan hat az időjárás a napelemek termelésére?
Skandináviában ls Kelet-Európában az időjárás kedvezett a napelemeknek, Nyugat-Európában viszont más volt a helyzet.
Heti jelentést készítette a Solcast a PV Magazine számára. Az adatok alapján a melegnek és a viszonylag tiszta égboltnak köszönhetően Finnországban és Svédországban a besugárzás mértéke 30%-kal haladta meg az átlagot, ami szokatlanul magas érték. Lengyelországban, a balti államokban és a szomszédos országokban szintén a hosszú távú átlagot 30%-kal meghaladó besugárzást tapasztaltak, az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont épp ellentétes trendek mutatkoztak. Májusban Európa a napsugárzás tekintetében szembetűnő kontrasztot tapasztalt, ennek hátterében két domináns időjárási rendszer áll. A Skandinávia feletti tartós magasnyomás Kelet-Európában megnövelte a besugárzást, míg Nyugat-Európában az ellentétes irányú alacsony nyomású rendszerek az Atlanti-óceán és az Északi-tenger felől a szárazföldre húzták a felhőket. Az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Dél-Németország és Észak-Olaszország régióiban a besugárzás akár 20%-kal is elmaradhatott az átlagtól, ez az időjárási mintázat pedig június elején is fennmaradt.
Délnyugat-Spanyolország és Dél-Portugália számára kedvező volt a Pireneusok árnyékoló hatása a nyugat-európai alacsony nyomással szemben, ami a májusi átlagot 10%-kal meghaladó besugárzást eredményezett. Dél-Olaszországot szintén védték az Alpok. Ezzel szemben Kelet-Európa és Skandinávia széles területein a hosszú távú átlagot 20-30%-kal meghaladó besugárzás volt tapasztalható. A Skandinávia fölé összpontosuló magasnyomás gátolta a konvektív felhők és a csapadék kialakulását, és viszonylag meleg és száraz kontinentális légtömeget vonzott Eurázsia felől. A Földközi-tengerhez közelebb, Kelet-Európában azonban a besugárzási értékek a szokásos nyári konvekció hatására a tipikus szintekhez közelebb kerültek.
A Solcast adatait a felhők és aeroszolok 1-2 km-es felbontású globális nyomon követésével állítja elő műholdas információk és saját mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok felhasználásával. Ezeket az adatokat a besugárzási modellek vezérlésére használják, lehetővé téve a Solcast számára, hogy nagy felbontásban, jellemzően 2% alatti torzítással számítsa ki a besugárzási értékeket, valamint a felhők követésére vonatkozó előrejelzéseket. Az információkat több mint 300 vállalat használja, ezek a cégek világszerte több mint 150 GW-nyi napelemes eszközt kezelnek.
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
