Zöld Közlekedés
Hogyan működik a hibrid autó?
Hibrid autóról már hallott mindenki, de mi is az a lágy hibrid?
Új autó vásárlásakor egyre többen mérlegelik, hogy érdemes-e valamilyen elektromos modellt választaniuk, hiszen az ilyen járművek környezetbarátak, és még a fenntartásuk is viszonylag olcsó a hagyományos modellekhez képest. Az elektromos járműveknek számos típusú van, cikkünkben a hibrid autókra fókuszálunk. A hibrid autók olyan elektromos járművek, amelyeknek ugyan van villanymotor a hajtásláncában, de belső égésű motorral is rendelkeznek – írja az Origo. Utóbbi motor vagy közvetlenül hajtja a kerekeket, vagy csak egy generátort hajtva áramot termel az akkumulátornak. Azt, hogy éppen melyik motort mire használja a rendszer, a vezérlő elektronika dönti el. Az ilyen autókkal többnyire városi környezetben lehet üzemanyagot és emissziót spórolni.
A hibridek előnye a belső égésű motoros modellekkel szemben, hogy tisztábban üzemelnek. Az elektromos járművekhez képest kevésbé zöldek és bonyolultabb a felépítésük, viszont nagyobb a hatótávjuk. A legtöbb hibridben a villanymotor mellett benzines található, akadnak azonban dízeles modellek is. Utóbbi típus még több megtakarítást eredményez, ám lassabban melegszik be, nehezebb, komplexebb, drágábban gyártható és komolyabb kipufogógáz-tisztító technológiákat igényel.
Hogyan működik?
A hibrid autók elengedhetetlen elemei a belső égésű motor, az egy vagy több villanymotor, illetve a normál, 12 voltos akkumulátortól függetlenül működő, a villanymotor(ok) áramellátását biztosító akkumulátor. Ez általában fém-hibrid vagy lítium-ion technológiájú, töltése pedig három módon történhet: a fékezéskor létrejövő energia visszatáplálásával, a belső égésű motor generátorként való használatával, valamint külső forrásból. Az első kettő automatikusan zajlik.
A hibridek működése két tényen alapul: a villanymotorok a belső égésűeknél sokkal magasabb hatásfokkal működnek, a fékezéskor keletkező energiát pedig hő helyett jóval előnyösebb elektromos energiává alakítani. A típus pozitívuma, hogy csendes, könnyen vezethető, kedvező a fogyasztása és a kibocsátása, és még a fenntartási költsége is alacsony, hiszen jellemzően kevesebb bennük a mozgó alkatrész.
Teljes és lágy hibridek
Ahogy a fentiekből sejthető, a hibrideknek számos változata létezik. Egyes típusoknál a szempont a takarékosság, de van, hogy a rendszert a teljesítményre vagy az alacsony előállítási költségre hangolják.
Az egyik nagy típus a teljes vagy full hibrid, ennél a legfontosabb tulajdonság, hogy a villanymotor önállóan is képes meghajtani a kerekeket. Igaz, az akkumulátor kis mérete miatt az ilyen modelleknél a villanymotorral általában néhány kilométert lehet csak utazni, a töltés ugyanakkor könnyű és gyors, tehát a pár elektromos kilométert többször is képes biztosítani a rendszer.
A normál hibridek esetében külső forrásból nem lehet tölteni az akkumulátort, a töltést a benzinmotor és a fékezéskor keletkező energia biztosítja. A full hibrideket párhuzamos hibrideknek is szokás nevezni, hiszen a kocsiban nemcsak a villanymotor, hanem a belső égésű is tudja közvetlenül hajtani az autót, a két szerkezet pedig akár egyszerre is hajthat. Egyes modellekben a vezető is bekapcsolhatja az elektromos módot, a váltást viszont a legtöbb esetben a szoftveres vezérlésre bízzák. A teljes hibridek jellemzően automata váltósak, egyes rendszereknél a hangsúly a hatékonyságon, más megoldásoknál pedig a vezetési élményen van.
A másik nagy csoport a lágy (mild) hibrideké, amelyekben a belső égésű motor mellett csak egy megerősített, általában szíjhajtású indítómotor-generátor van. Ez túl gyenge ahhoz, hogy önállóan mozgassa a kocsit, ahhoz azonban elég erős, hogy fékezéskor áramot termeljen, simává és gyorssá téve a motor indítását. A lágy hibridek villanymotorja emellett néha a hajtásba is be tud segíteni, így mérsékelve a fogyasztást, akár 10-15 százalékos csökkenést is elérve.
A technológia nagy előnye, hogy mivel kisméretű akkumulátorokról van szó, utólag is át lehet alakítani hozzájuk egy-egy autót.
Zöld Közlekedés
A vidéki megújuló energia hajthatja Budapest buszait – elindult az első Bio-CNG teszt
Tesztüzemre indul Budapesten az első biometánnal működő autóbusz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tesztüzemre indul Budapesten a 132E vonalán az első, biometán (Bio-CNG) megújuló üzemanyaggal működő autóbusz, amelyet hétfőn mutattak be a fővárosban, a Mol székház előtt tartott sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. A Mol Csoport kiemelt stratégiai célja, hogy okos és praktikus megoldásokkal támogassa a zöld átmenetet és a fenntartható városi közösségi közlekedést – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében Halász Ambrus, a Mol Csoport vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette: a csoport üzemanyag-portfóliója folyamatosan bővül olyan elemekkel, amelyek egyszerre támogatják az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a zöld átmenetet. “Fontos mérföldkő az életünkben, hogy október 14-én átadtuk Szarvason az első biometán-operációnkat, így a jövőben képesek leszünk arra is, hogy bio-CNG-vel lássuk el a piacokat” – emelte ki, és üdvözölte, hogy a BKK és a BKV lehetővé tette a biometánnal működő busz tesztüzemét Budapesten.
Ez a pilot projekt azt szeretné bizonyítani, hogy a Magyarországon megtermelt fenntartható energiával el lehet látni budapesti tömegközlekedési célokat is, és a Mol a jövőben egyre nagyobb arányban lesz képes ilyen energiát biztosítani a tömegközlekedés és egyéb felhasználási profilok számára – mondta Horváth Ádám, a Mol Csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jövő üzemanyag-portfóliója sokkal változatosabb lesz, ezért többfajta megoldásra lesz szükség. Bár sokáig a fosszilis üzemanyagok lesznek még a meghatározó energiaforrások, egyre több olyan megoldásra is szükség lesz, amely valós és fenntarthatóbb alternatívát biztosít az energiaszükségletekre – fejtette ki.
“Azért dolgozunk, hogy egyre zöldebbé tegyük a portfóliónkat, és a finomítóban egyre több alternatív alapanyagot dolgozunk be a kőolaj mellé” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalat zöld hidrogénprojektekbe invesztál nem csak Magyarországon, de Horvátországban, és a tervek szerint a jövőben Pozsonyban is. Kiemelte: új irány és stratégiai cél, hogy felépítsenek egy komoly biometán jelenlétet a Mol Csoport keretein belül. Ennek fő motivációi azok az európai uniós szabályozások, amelyek között például a tiszta járművekről szóló irányelv is szerepel. Ez meghatározza, hogy a 2026 és 2030 között beszerzésre kerülő és a tömegközlekedésbe állított buszoknak több mint felének meg kell felelnie a tiszta jármű direktívának.
Ennek a célnak az elektromos meghajtás és a hidrogén mellett a sűrített földgáz is megfelel. A cégcsoport évente hétmillió köbméter biometánt táplál a regionális és országos gázhálózatba – mondta Horváth Ádám, aki azt is kiemelte, hogy a már meglévő infrastruktúrát használva, a gázhálózaton keresztül akár Budapestre is el lehet szállítani a vidéken előállított energiát.
Céljuk továbbá, hogy a biometán bizonyítsa, hogy számos környezeti és gazdasági előnnyel rendelkezik a közösségi közlekedésben is, és valós alternatívának számít a világban. A biometán a teljes életciklus költségeit figyelembe véve versenyképes lehet a dízel meghajtással, emellett alacsonyabb a nitrogénoxid- és a részecske-kibocsátása. Ezen kívül sokkal halkabb üzemmenetet biztosít a dízelmeghajtáshoz képest, miközben hasonló hatótávot biztosít, és tankolási időben is versenyképes.
A Bio-CNG busz november 4-ig fog közlekedni a 132E vonalán – közölte Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. Elmondta, hogy Budapesten még mindig a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás harminc százalékáért, ezen belül a közösségi közlekedés három százalékot tesz ki. A budapestiek többsége ugyan metróval, villamossal, vagy trolival utazik, azonban a 2300 közösségi közlekedési járműből nagyjából 1100 busz, ezeknek a többsége dízel, így ezek elektromos változatra cserélése az egyik legnagyobb kihívás.
Hozzátette, hogy bár az elektromos eszközökre átállás fontos, van más technológia is, amely megoldást jelenthet a fenntartható közlekedés szempontjából. Véleménye szerint nagyjából 300 busz esetében hosszú távon is meg kell tartani a belső égésű motorokat, hogy ellátásbiztonság legyen Budapesten, de kiemelt jelentőségű, hogy kipróbáljanak új technológiákat, vagy már meglévő technológiák legújabb változatait. A BKV-nak 37 darab sűrített földgázzal (CNG-vel) működő busza van, ezeket azonban lassan cserélni kell majd a koruk miatt – fűzte hozzá. A tesztüzemben közlekedő busz a menetrendbe állítva, ingyenesen lesz használható.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
