Zöld Közlekedés
Hogyan működik a hibrid autó?
Hibrid autóról már hallott mindenki, de mi is az a lágy hibrid?
Új autó vásárlásakor egyre többen mérlegelik, hogy érdemes-e valamilyen elektromos modellt választaniuk, hiszen az ilyen járművek környezetbarátak, és még a fenntartásuk is viszonylag olcsó a hagyományos modellekhez képest. Az elektromos járműveknek számos típusú van, cikkünkben a hibrid autókra fókuszálunk. A hibrid autók olyan elektromos járművek, amelyeknek ugyan van villanymotor a hajtásláncában, de belső égésű motorral is rendelkeznek – írja az Origo. Utóbbi motor vagy közvetlenül hajtja a kerekeket, vagy csak egy generátort hajtva áramot termel az akkumulátornak. Azt, hogy éppen melyik motort mire használja a rendszer, a vezérlő elektronika dönti el. Az ilyen autókkal többnyire városi környezetben lehet üzemanyagot és emissziót spórolni.
A hibridek előnye a belső égésű motoros modellekkel szemben, hogy tisztábban üzemelnek. Az elektromos járművekhez képest kevésbé zöldek és bonyolultabb a felépítésük, viszont nagyobb a hatótávjuk. A legtöbb hibridben a villanymotor mellett benzines található, akadnak azonban dízeles modellek is. Utóbbi típus még több megtakarítást eredményez, ám lassabban melegszik be, nehezebb, komplexebb, drágábban gyártható és komolyabb kipufogógáz-tisztító technológiákat igényel.
Hogyan működik?
A hibrid autók elengedhetetlen elemei a belső égésű motor, az egy vagy több villanymotor, illetve a normál, 12 voltos akkumulátortól függetlenül működő, a villanymotor(ok) áramellátását biztosító akkumulátor. Ez általában fém-hibrid vagy lítium-ion technológiájú, töltése pedig három módon történhet: a fékezéskor létrejövő energia visszatáplálásával, a belső égésű motor generátorként való használatával, valamint külső forrásból. Az első kettő automatikusan zajlik.
A hibridek működése két tényen alapul: a villanymotorok a belső égésűeknél sokkal magasabb hatásfokkal működnek, a fékezéskor keletkező energiát pedig hő helyett jóval előnyösebb elektromos energiává alakítani. A típus pozitívuma, hogy csendes, könnyen vezethető, kedvező a fogyasztása és a kibocsátása, és még a fenntartási költsége is alacsony, hiszen jellemzően kevesebb bennük a mozgó alkatrész.
Teljes és lágy hibridek
Ahogy a fentiekből sejthető, a hibrideknek számos változata létezik. Egyes típusoknál a szempont a takarékosság, de van, hogy a rendszert a teljesítményre vagy az alacsony előállítási költségre hangolják.
Az egyik nagy típus a teljes vagy full hibrid, ennél a legfontosabb tulajdonság, hogy a villanymotor önállóan is képes meghajtani a kerekeket. Igaz, az akkumulátor kis mérete miatt az ilyen modelleknél a villanymotorral általában néhány kilométert lehet csak utazni, a töltés ugyanakkor könnyű és gyors, tehát a pár elektromos kilométert többször is képes biztosítani a rendszer.
A normál hibridek esetében külső forrásból nem lehet tölteni az akkumulátort, a töltést a benzinmotor és a fékezéskor keletkező energia biztosítja. A full hibrideket párhuzamos hibrideknek is szokás nevezni, hiszen a kocsiban nemcsak a villanymotor, hanem a belső égésű is tudja közvetlenül hajtani az autót, a két szerkezet pedig akár egyszerre is hajthat. Egyes modellekben a vezető is bekapcsolhatja az elektromos módot, a váltást viszont a legtöbb esetben a szoftveres vezérlésre bízzák. A teljes hibridek jellemzően automata váltósak, egyes rendszereknél a hangsúly a hatékonyságon, más megoldásoknál pedig a vezetési élményen van.
A másik nagy csoport a lágy (mild) hibrideké, amelyekben a belső égésű motor mellett csak egy megerősített, általában szíjhajtású indítómotor-generátor van. Ez túl gyenge ahhoz, hogy önállóan mozgassa a kocsit, ahhoz azonban elég erős, hogy fékezéskor áramot termeljen, simává és gyorssá téve a motor indítását. A lágy hibridek villanymotorja emellett néha a hajtásba is be tud segíteni, így mérsékelve a fogyasztást, akár 10-15 százalékos csökkenést is elérve.
A technológia nagy előnye, hogy mivel kisméretű akkumulátorokról van szó, utólag is át lehet alakítani hozzájuk egy-egy autót.
Zöld Közlekedés
Magyar álláspont érvényesült a Műszaki Alkalmassági Csomag tárgyalásán
Maradna a kétéves vizsgáztatási ciklus a tíz évnél idősebb autóknál is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közlemény szerint elfogadta az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa december 4-i ülésén a Műszaki Alkalmassági Csomagnál az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tagállami megközelítéseket – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság javaslata ellenére ezzel a tanács hivatalosan is elutasította a 10 évnél idősebb személy- és kisteherautók évenkénti vizsgáztatását, így lehetőség adódik arra, hogy megmaradjon a kétéves vizsgáztatási periódus. Mindez jelentős könnyebbséget jelent a magyar gépjárműtulajdonosoknak. Kiemelték, hogy Magyarország üdvözölte és támogatta a Műszaki Alkalmassági Csomag esetében az ülésre benyújtott általános megközelítéseket, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a digitalizáció terén azzal együtt, hogy a végleges tervezetből kikerültek a korábbiakban megfogalmazott aggályos részek. Magyarország számára sarkalatos pont volt, hogy az eredeti bizottsági javaslathoz képest, az “általános megközelítés” dokumentumában a szövegből törölték a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsik esetében az évenkénti jármű-műszaki vizsgálatok megkövetelését.
Az Európai Unióban jelenleg megkövetelt kétéves periódus helyett bevezetendő évenkénti időszakos vizsgálat jelentős költségeket rótt volna a polgárokra anélkül, hogy kellőképpen megalapozott közúti biztonságra vagy légszennyezésre vonatkozó előnyökkel járna. Így különösen megnyugtató Magyarország számára, hogy a szövegből törölték a kötelező éves vizsgálatokat a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsiknál, továbbá, hogy a kistehergépkocsikra vonatkozó kibocsátásvizsgálatok éves bevezetését elhagyták. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani döntés a tanács álláspontja – ami Magyarország és a tagállamok szakmai álláspontját tükrözi –, a végleges jogszabályt azonban az Európai Parlament alkothatja meg, ebben a folyamatban a műszaki vizsgáztatás gyakoriságának kérdésköre ismételten előjöhet. Ebben az esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanúgy képviseli a magyar álláspontot, ahogy eddig is – olvasható az ÉKM közleményében.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
