Zöld Közlekedés
Hogyan működik a hibrid autó?
Hibrid autóról már hallott mindenki, de mi is az a lágy hibrid?
Új autó vásárlásakor egyre többen mérlegelik, hogy érdemes-e valamilyen elektromos modellt választaniuk, hiszen az ilyen járművek környezetbarátak, és még a fenntartásuk is viszonylag olcsó a hagyományos modellekhez képest. Az elektromos járműveknek számos típusú van, cikkünkben a hibrid autókra fókuszálunk. A hibrid autók olyan elektromos járművek, amelyeknek ugyan van villanymotor a hajtásláncában, de belső égésű motorral is rendelkeznek – írja az Origo. Utóbbi motor vagy közvetlenül hajtja a kerekeket, vagy csak egy generátort hajtva áramot termel az akkumulátornak. Azt, hogy éppen melyik motort mire használja a rendszer, a vezérlő elektronika dönti el. Az ilyen autókkal többnyire városi környezetben lehet üzemanyagot és emissziót spórolni.
A hibridek előnye a belső égésű motoros modellekkel szemben, hogy tisztábban üzemelnek. Az elektromos járművekhez képest kevésbé zöldek és bonyolultabb a felépítésük, viszont nagyobb a hatótávjuk. A legtöbb hibridben a villanymotor mellett benzines található, akadnak azonban dízeles modellek is. Utóbbi típus még több megtakarítást eredményez, ám lassabban melegszik be, nehezebb, komplexebb, drágábban gyártható és komolyabb kipufogógáz-tisztító technológiákat igényel.
Hogyan működik?
A hibrid autók elengedhetetlen elemei a belső égésű motor, az egy vagy több villanymotor, illetve a normál, 12 voltos akkumulátortól függetlenül működő, a villanymotor(ok) áramellátását biztosító akkumulátor. Ez általában fém-hibrid vagy lítium-ion technológiájú, töltése pedig három módon történhet: a fékezéskor létrejövő energia visszatáplálásával, a belső égésű motor generátorként való használatával, valamint külső forrásból. Az első kettő automatikusan zajlik.
A hibridek működése két tényen alapul: a villanymotorok a belső égésűeknél sokkal magasabb hatásfokkal működnek, a fékezéskor keletkező energiát pedig hő helyett jóval előnyösebb elektromos energiává alakítani. A típus pozitívuma, hogy csendes, könnyen vezethető, kedvező a fogyasztása és a kibocsátása, és még a fenntartási költsége is alacsony, hiszen jellemzően kevesebb bennük a mozgó alkatrész.
Teljes és lágy hibridek
Ahogy a fentiekből sejthető, a hibrideknek számos változata létezik. Egyes típusoknál a szempont a takarékosság, de van, hogy a rendszert a teljesítményre vagy az alacsony előállítási költségre hangolják.
Az egyik nagy típus a teljes vagy full hibrid, ennél a legfontosabb tulajdonság, hogy a villanymotor önállóan is képes meghajtani a kerekeket. Igaz, az akkumulátor kis mérete miatt az ilyen modelleknél a villanymotorral általában néhány kilométert lehet csak utazni, a töltés ugyanakkor könnyű és gyors, tehát a pár elektromos kilométert többször is képes biztosítani a rendszer.
A normál hibridek esetében külső forrásból nem lehet tölteni az akkumulátort, a töltést a benzinmotor és a fékezéskor keletkező energia biztosítja. A full hibrideket párhuzamos hibrideknek is szokás nevezni, hiszen a kocsiban nemcsak a villanymotor, hanem a belső égésű is tudja közvetlenül hajtani az autót, a két szerkezet pedig akár egyszerre is hajthat. Egyes modellekben a vezető is bekapcsolhatja az elektromos módot, a váltást viszont a legtöbb esetben a szoftveres vezérlésre bízzák. A teljes hibridek jellemzően automata váltósak, egyes rendszereknél a hangsúly a hatékonyságon, más megoldásoknál pedig a vezetési élményen van.
A másik nagy csoport a lágy (mild) hibrideké, amelyekben a belső égésű motor mellett csak egy megerősített, általában szíjhajtású indítómotor-generátor van. Ez túl gyenge ahhoz, hogy önállóan mozgassa a kocsit, ahhoz azonban elég erős, hogy fékezéskor áramot termeljen, simává és gyorssá téve a motor indítását. A lágy hibridek villanymotorja emellett néha a hajtásba is be tud segíteni, így mérsékelve a fogyasztást, akár 10-15 százalékos csökkenést is elérve.
A technológia nagy előnye, hogy mivel kisméretű akkumulátorokról van szó, utólag is át lehet alakítani hozzájuk egy-egy autót.
Zöld Közlekedés
Települések, munkahelyek és közintézmények versenyeznek a Kerékpárosbarát címért
A kerékpárosbarát címre idén is pályázhatnak a települések, munkahelyek és közintézmények.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Települések, munkahelyek és közintézmények idén is pályázhatnak a kerékpárosbarát címre – közölte a Közlekedési és Beruházási Minisztérium az MTI-vel. A közlemény szerint a minisztérium, valamint a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) idén is meghirdeti Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatát, amelyen települések, munkahelyek és közintézmények nyerhetik el a címet a tavaly megvalósított fejlesztéseikkel és szemléletformáló erőfeszítéseikkel – írja az alternativenergia.hu. A pályázatra három kategóriában lehet jelentkezni, kerékpárosbarát település, kerékpárosbarát munkahely és kerékpárosbarát közintézmény, köztük például óvodák, iskolák, önkormányzatok.
A “Kerékpárosbarát” címet azok a pályázók nyerhetik el, akik jelentős lépéseket tettek környezetük biztonságosabbá és zöldebbé tételéért, és példát mutatnak más települések, munkahelyek és közintézmények számára. A pályázatokat október 30-ig lehet benyújtani elektronikus úton a KTI online pályázói felületén, a https://www.kti.hu/kbt-kbm/ címen. Az eredményhirdetés novemberben várható. A pályázatot először 2006-ban írták ki. A kezdeményezés célja, hogy a munkába járásban és a mindennapi közlekedésben egyre nagyobb szerepet kapjon a kerékpár, hozzájárulva az egészségesebb életmódhoz és a környezet védelméhez – olvasható a minisztérium közleményében.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
