Zöld Energia

Így mérsékelhető a rezsi

A H tarifa a fűtési időszakban olcsó áramot biztosít a hőszivattyúk számára.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-04-03

Szerző:

Vanessza

Egy háztartásban a legtöbb energiát az otthon felfűtése igényli, éppen ezért ha egy család mérsékelni akarja a rezsit, érdemes korszerűsítésben gondolkoznia. A megoldást a hőszivattyú jelenheti, amely kevesebbet fogyaszt, mint egy elektromos kazán, ráadásul működéséhez igénybe vehető a kedvezményes H tarifa.

Néhány éve a gázfűtés még egyértelműen olcsóbb volt az elektromosnál, mára viszont ez nem feltétlenül igaz. Amennyiben a mostani energiaárakat és az elérhető technológiákat vesszük alapul, a hőszivattyú használata kifizetődőbb, főleg a H tarifával együtt. A rendszer használata mellett szól, hogy környezetbarát megoldásnak számít.

A szolgáltatóknál az áram esetében több díjszabás érhető el, a leggyakoribb az általános, A1 tarifa, amely 35,2 forint per kilowattóra a kormány által meghatározott átlagfogyasztási küszöbig (évi 2523 kilowattóra), e fölött pedig 70,1 forint. Elektromos fűtés esetén a háztartás áramhasználata értelemszerűen jóval magasabb, ezen probléma orvoslására, a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerek számára találták ki a H tarifát. A díjszabás a fűtési szezonban vehető igénybe, tehát október 15-től április 15-ig. A díja az A1-hez képest jóval kedvezőbb: 23,5 forint per kilowattóra.

A díjszabás minden szolgáltatónál, az ország egész területén elérhető, kérelmezni az illetékes szolgáltatónál kell. Az igénylőlapon többek között azt is fel kell tüntetni, hogy milyen berendezéseket szeretne a háztartás H tarifával működtetni. A díjszabás előnye az is, hogy a B típusú, éjszakai, vezérelt árammal is kombinálható.

Ha a kérelmet jóváhagyják, a bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a munkálat során a szakértő egy külön mérőt is felszerel. A regisztrált szerelők listája megtalálható az áramszolgáltatók honlapján.

A H tarifa a hőszivattyúk működtetéséhez biztosít áramot, a napelemes rendszert azonban az általános, A1 díjszabású villanyórára szükséges kötni. Amennyiben tehát a kedvezményes tarifát akarjuk használni, akkor a hőszivattyút a napelemes rendszertől függetlenül tudjuk csak üzemeltetni.

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom