Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ingyen napelem: felpörögtek a kifizetések

A február eleji helyzethez képest megduplázódott a napelemes pályázatok kifizetési száma.

Létrehozva:

|

Látványosan megugrott a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat kifizetési száma – számol be a Portfolio. Mint ismeretes, 2021 végén indult el az a program, amelyben 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. A pályázat első fordulója bő egy éve zárult le, az elbírálás és a kifizetés viszont durva csúszást tapasztalt. Ez az igénylők számára többek között azért kellemetlen, mert azóta sokat drágult a napelemes rendszerek telepítése, az eredeti támogatási összeg mellé így gyakran önerőre is szükség van.

Egy hónapja még csak 3626 olyan nyertes volt, akiknél megtörtént az (előleg) kifizetés, összesen 6 milliárd forint összegben. Március 7-én ugyanakkor már 7934 ilyen nyertest mutatnak a pályázati adatok, ezekre a projektekre eddig 14,3 milliárd forintot adtak. Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt több mint megduplázódott a kifizetések darabszáma és összege. Január végén egyébként még csak 41 esetben, 78 milliós összegben érkezett meg a támogatást, ezt akkor maga Gulyás Gergely is szánalmas és borzalmas teljesítménynek nevezte.

A pályázat első ütemében 35 ezer igénylő nyert, számukra elvileg 122 milliárd forintot kellene kifizetni. Ez azért jól jelzi, hogy bár felpörgött a támogatások megadása, azért még rengeteg a tennivaló.

Advertisement

Hogy a program következő szakasza pontosan mikor nyílik, az kérdéses, az Energiaügyi Minisztérium február elején még azt közölte, hogy szükség esetén fog újabb fordulót elindítani. A kormány akkor bejelentette, hogy ennek érdekében módosítja majd a pályázat keretösszegét, felülvizsgálja a fajlagos költségeket, valamint leegyszerűsíti az elszámolást. Utóbbinak köze lehet a felpörgött kifizetéseknek.

A második kör megnyitása valószínűleg azután történhet meg, hogy már megvannak a 2022-es NAV szja-bevallási adatok. A program az országos átlagjövedelem alatti körnek szól, a célkitűzés alapvető volt a kormány és az Európai Bizottság megállapodásában. A pénz az EU helyreállítási alapjából jön, így a forrásfelhasználást szigorú keretek szabályozzák.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák