Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jelentősen csökkentenék a napelemek áfáját Magyarországon

A Napelem Szövetség 22 %-kal csökkentené a napelemes rendszerek áfáját.

Létrehozva:

|

Az elmúlt hónapokban több, a hazai napelemes piacot érintő váratlan döntés is született. Októberben kiderült, hogy a kormány a hálózat elmaradottságára hivatkozva határozatlan időre felfüggeszti az újonnan kiépített háztartási méretű kiserőművek – gyakorlatilag a napelemes rendszerek –csatlakozási lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az új napelemek esetében a megtermelt áramot vagy mind el kell használnia az adott háztartásnak, vagy valamilyen energiatároló berendezést kell kiépítenie, ami jelentősen megnöveli a megtérülés idejét.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A szabálymódosítás miatt kisebb roham indult a rendszerekért, sokan próbáltak még a határidő előtt csatlakozni. A cégek leterheltségét fokozta a több hónapos csúszásban lévő lakossági napelemtelepítési program is. Novemberben aztán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hozott egy, a szaldóelszámolással kapcsolatos rendeletet. Egy ideje tudni lehetett, hogy ezen kedvező elszámolási rendszert kivezetik majd, ezt egy irányelv is előírja az Európai Unióban.

Az azonban már sokakat meglepett, hogy az elszámolási konstrukciót 2024 után azok is elvesztik, akik már korábban kiépítették a napelemes rendszert. A döntés megint csak jelentősen hat a megtérülésre, az új szabály családok tízezreit érintheti. A szigorítások hatására a napelemes piac rövid idő alatt igen rossz körülmények között találta magát. Az alapanyaghiány, az ellátási problémák, a drágulás és a forint gyengülése tovább nehezíti a hazai vállalatok helyzetét. Ilyen előzmények után, december 16-én fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez nyílt levelében Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Mint írja, az EU pénzügyminiszterei célul tűzték ki, hogy felgyorsítsák a napelemek terjedését, illetve kötelezték a tagállamokat arra, hogy az engedélyezési folyamatokat is gyorsítsák.

Advertisement

Kiss Ernő szerint ehhez az adóterhek csökkentése nagyban hozzájárulhatna. Mint rávilágított, nemzetgazdasági szempontból most kiemelt fontosságú az áramimport kiváltása és a földgázhasználat minimalizálása. Az utóbbi időkben több országban, legutóbb Romániában mérsékelték 5 százalékra a napelemek áfáját. Az MNNSZ a hazai napenergia-ipar érdekében azt kéri a pénzügyminisztertől, hogy itthon is csökkentsék az áfát a mostani 27-ről 5 százalékra. Mint Kiss Ernő kiemelte, a 22 százalékos felár következtében a magyarországi felhasználók a határon túli cégektől szerzik be a napelemes rendszereket.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák