Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jó hír annak, aki állami pénzből szerelne napelemeket a tetőre

A Napenergia Plusz program keretében a magyar kormány 105,8 milliárd forintos támogatással segíti a modern, energiatárolóval felszerelt napelemes rendszerek telepítését, miközben hamarosan új, egyszerűbb pályázati lehetőségek nyílnak az energetikai otthonfelújításokhoz.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a magyar családok előtt egy éve, 2024. január 15-én nyílt meg a jelentkezés lehetősége a Napenergia plusz programba: a kormány ingatlanonként legfeljebb 5 millió forinttal segít az energiatárolót is tartalmazó modern napelemes rendszerek telepítésében. A támogatási kérelmek benyújtásának határideje az indulás után kereken egy évvel, jövő szerdán lejár – jelezték, hozzátéve, hogy a korábban előregisztrált érdeklődők tehát még egy hétig igényelhetnek állami hozzájárulást a zöldenergia termelését és tárolását, áramszámláik csökkentését szolgáló fejlesztéseikhez. Közölték azt is, hogy a kormány a Napenergia plusz programban 105,8 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a családok zöldenergia beruházásait. A nyári keretemelés jóvoltából az eredetileg kalkulált 15 ezerhez képest eddig több mint 20,6 ezer háztartás támogatásáról született döntés 84,4 milliárd forint értékben, és a nyertesek közel harmadának már el is utaltak összesen 16,6 milliárd forintot. Az elfogadott időközi kifizetési kérelemmel rendelkező projektekben 23,7 megawatt összes beépített teljesítményű napelemes rendszereket telepítettek eddig 38,6 megawattóra kapacitású energiatárolókkal – írták. Mint közölték, a támogató NFFKÜ közvetlen megkeresésben is figyelmeztette az érintetteket a jogvesztő határidő közeledtére.

A január közepi végdátum kitűzésével a pályázati folyamat különböző szintjein elakadtak közül kiszűrhetők azok, akik már letettek fejlesztési tervükről. Az energiaügyi tárca ezzel világos képet kap a valós forrásigényekről, így akár a felszabaduló összeg más irányú hasznosításáról is dönthet – fűzték hozzá. A tárca szerint a háztartási méretű kiserőművek darabszáma a Napenergia plusz program jóvoltából hamarosan meghaladja a 300 ezret. Úgy fogalmaztak, hogy a fejlesztések megerősítik a háztartások önellátási képességét, mérséklik rezsiterheiket.

A kormány a futó kiírásokban összesen 260 milliárd forinttal segíti a családokat és a vállalkozásokat a zöldenergia termelésében és tárolásában. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a következő hetekben újranyílik egy másik lakossági pályázat, január 20-ától kevesebb papírmunkával, többen jelentkezhetnek az energetikai otthonfelújítási programba. A legalább 30 százalékos energia-megtakarítást ezután is külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, a fűtési vagy a melegvízrendszer korszerűsítésével, vagy ezek kombinációival kell elérni. A korábban 1990 végi határidő kitolásával már a 2006 végéig megépült családi házak felújításához lehet támogatást kérni, összesen tíz, eddig megkövetelt dokumentumot a jövőben nem kell vagy sokkal egyszerűbb lesz benyújtani.

Advertisement

A programban a budapesti pályázók 6,19 milliárd, a vidéki háztartások pedig 66,82 milliárd forintos keretből kérhetnek akár 6 millió forint vissza nem térítendő forrást és kamatmentes kölcsönt. A támogatási lehetőségek az energiafogyasztás visszafogásával erősítik meg Magyarország energiaszuverenitását és az ellátás biztonságát – áll a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Lakossági áttörés jöhetne, de a szabályozás visszafogja a napenergia boomot

Nemzeti egység a napenergiáról: a magyarok 85%-a lebontaná az akadályokat, és gyorsítaná az elektrifikációt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását – derül ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet közös, 1000 fős reprezentatív kutatásából. Miközben a lakosság 85%-a enyhítené a napelemtelepítés korlátozásait, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága és a társasházi napelem-telepítés adminisztratív nehézségei akadályozzák a széleskörű elterjedését – ismertette az alternativenergia.hu. A saját felhasználásra termelő napelemek terjedésére továbbra is szükség volna, hiszen támogatják a fosszilis függőség csökkentését és hozzájárulnak az energiaszuverenitás növeléséhez. A felmérés szerint a napenergia és az elektrifikáció kérdésében ma Magyarországon ritka társadalmi konszenzus van: a válaszadók 84%-a támogatná a gázbojler- és főzőlapcserével ösztönzött villamosítást, 75%-uk okosmérők telepítését sürgeti, 72%-uk pedig saját maga is telepítene napelemet. A lakossági nyitottság nemcsak a hagyományos tetőre szerelt rendszerekre terjed ki: a megkérdezettek 62%-a támogatná a balkonnapelemek (plug-in napelemek) használatát, 57%-uk pedig saját energiatárolót is telepítene. Komoly visszatartó erőt jelent ugyanakkor a bizonytalanság: a válaszadók 57%-a tart attól, hogy a szabályozás bármikor, kiszámíthatatlanul megváltozhat. „A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a napenergiáról ma lényegében nemzeti egyetértés van Magyarországon” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „A lakosság készen áll az energiaátmenetre, de az államnak le kell bontania az akadályokat.”

Belvárosi potenciál
Különösen figyelemre méltó a társasházak helyzete. A főváros Nappal hajtva! programja keretében összesített napelemes potenciálfelmérés, illetve a MEKH adatai alapján jól látható, hogy a napelemeket döntően a családi házas, kertvárosias övezetekben telepítették, míg a sűrűn lakott belvárosi területeken alig jelentek meg ezek az eszközök. Ott, ahol sok ember él kis területen, és ahol különösen fontos lenne a helyi energiatermelés támogatása, a fejlődés egyelőre elmarad. Itt hatalmas, jelenleg kihasználatlan potenciál rejlik, amit a korlátozó szabályozás oldásával lehetne aktiválni. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a kutatás alapján egyértelmű szakpolitikai lépések adódnak a szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolásáért. Egyszerűsíteni kell a társasházi napelemek engedélyezését a településképi szabályok enyhítésével és támogatni az okosmérés kiterjesztését a pénzügyi-adminisztratív korlátok felszámolásával (mérőórák áthelyezéséhez és szabványosításához kapcsolódó előírások drasztikus enyhítése, költségek átvállalása).

Mindenki lehet napelemtulajdonos
A kutatás szerint az 1950 előtt épült bérházak lakói különösen nyitottak az erkély- vagy plug-in napelemek telepítésére. Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely lehetővé teszi nyugat-európai vagy térségbeli példák alapján a plug-in napelemek elterjedését – a saját használatra termelő kis naperőművek a lakossági fogyasztás időbeli átcsoportosítását teszik lehetővé, a legdrágább esti időszakokból az ingyenes időszakba. Intézetünk a közeljövőben részletes kutatásban mutatja be szakpolitikai javaslatait a plug-in napelemek kapcsán.

Advertisement

Széles egység az elektrifikáció mellett
A felmérés eredményei szerint a napenergia támogatottsága túlmutat egyetlen technológián: valójában egy szélesebb társadalmi igény rajzolódik ki az áramhasználatra való átállás iránt. A magyarok nagy többsége támogatná, hogy a használatimelegvíz-készítés, a főzés és más háztartási energiafelhasználás is inkább villamos alapúvá váljon, ha ehhez kiszámítható szabályozás, megfelelő hálózati fejlesztések és elérhető technológiai megoldások társulnak. Az energiafelhasználásunk villamos energiára való átállítása elkerülhetetlen: a 2050-es karbonsemlegességi célokon túl a földgáztól való függésünk is jelentős szuverenitási kockázatot is jelent, az ára a nemzetközi piacokon jelentős fluktuációt mutat. A főzési, melegvízelőállítási célú földgáz kiváltása alacsonyan csüngő gyümölcs, néhány év alatt a lakossági célú felhasználás 20%-a is kiváltható lenne egy teljes energetikai korszerűsítésre jellemző kellemetlenségek nélkül. „A társadalom üzenete világos: az emberek szeretnének napelemet, szeretnének elektrifikálni, és nyitottak az új megoldásokra is. Amitől tartanak, az nem maga a technológia, hanem a bizonytalan szabályozási környezet” – mondta Sütő Anna, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. „A következő időszak kulcskérdése lehet, hogy a döntéshozók tudnak-e élni ezzel a ritka, széles társadalmi felhatalmazással, és képesek-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely nem akadályozza, hanem segíti a lakossági energiaátmenetet.” A két szervezet szerint a napenergia és a lakossági elektrifikáció ügyében most nem a társadalmi támogatottság hiányzik, hanem az ezt követő állami cselekvés. Átláthatóbb szabályozásra, pontos adatokra, gyorsabb engedélyezésre, célzott támogatásokra és a hálózat fejlesztésére van szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák