Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jó hír annak, aki állami pénzből szerelne napelemeket a tetőre

A Napenergia Plusz program keretében a magyar kormány 105,8 milliárd forintos támogatással segíti a modern, energiatárolóval felszerelt napelemes rendszerek telepítését, miközben hamarosan új, egyszerűbb pályázati lehetőségek nyílnak az energetikai otthonfelújításokhoz.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a magyar családok előtt egy éve, 2024. január 15-én nyílt meg a jelentkezés lehetősége a Napenergia plusz programba: a kormány ingatlanonként legfeljebb 5 millió forinttal segít az energiatárolót is tartalmazó modern napelemes rendszerek telepítésében. A támogatási kérelmek benyújtásának határideje az indulás után kereken egy évvel, jövő szerdán lejár – jelezték, hozzátéve, hogy a korábban előregisztrált érdeklődők tehát még egy hétig igényelhetnek állami hozzájárulást a zöldenergia termelését és tárolását, áramszámláik csökkentését szolgáló fejlesztéseikhez. Közölték azt is, hogy a kormány a Napenergia plusz programban 105,8 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a családok zöldenergia beruházásait. A nyári keretemelés jóvoltából az eredetileg kalkulált 15 ezerhez képest eddig több mint 20,6 ezer háztartás támogatásáról született döntés 84,4 milliárd forint értékben, és a nyertesek közel harmadának már el is utaltak összesen 16,6 milliárd forintot. Az elfogadott időközi kifizetési kérelemmel rendelkező projektekben 23,7 megawatt összes beépített teljesítményű napelemes rendszereket telepítettek eddig 38,6 megawattóra kapacitású energiatárolókkal – írták. Mint közölték, a támogató NFFKÜ közvetlen megkeresésben is figyelmeztette az érintetteket a jogvesztő határidő közeledtére.

A január közepi végdátum kitűzésével a pályázati folyamat különböző szintjein elakadtak közül kiszűrhetők azok, akik már letettek fejlesztési tervükről. Az energiaügyi tárca ezzel világos képet kap a valós forrásigényekről, így akár a felszabaduló összeg más irányú hasznosításáról is dönthet – fűzték hozzá. A tárca szerint a háztartási méretű kiserőművek darabszáma a Napenergia plusz program jóvoltából hamarosan meghaladja a 300 ezret. Úgy fogalmaztak, hogy a fejlesztések megerősítik a háztartások önellátási képességét, mérséklik rezsiterheiket.

A kormány a futó kiírásokban összesen 260 milliárd forinttal segíti a családokat és a vállalkozásokat a zöldenergia termelésében és tárolásában. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a következő hetekben újranyílik egy másik lakossági pályázat, január 20-ától kevesebb papírmunkával, többen jelentkezhetnek az energetikai otthonfelújítási programba. A legalább 30 százalékos energia-megtakarítást ezután is külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, a fűtési vagy a melegvízrendszer korszerűsítésével, vagy ezek kombinációival kell elérni. A korábban 1990 végi határidő kitolásával már a 2006 végéig megépült családi házak felújításához lehet támogatást kérni, összesen tíz, eddig megkövetelt dokumentumot a jövőben nem kell vagy sokkal egyszerűbb lesz benyújtani.

Advertisement

A programban a budapesti pályázók 6,19 milliárd, a vidéki háztartások pedig 66,82 milliárd forintos keretből kérhetnek akár 6 millió forint vissza nem térítendő forrást és kamatmentes kölcsönt. A támogatási lehetőségek az energiafogyasztás visszafogásával erősítik meg Magyarország energiaszuverenitását és az ellátás biztonságát – áll a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák