Zöldinfó

Jó hír, annak aki pályázati pénzzel telepítene napelemeket

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-12

Szerző:

Hell

Novemberben újra megnyílik az állami támogatott napelemes rendszerek pályázata.

A korábbi bejelentés szerint csak jövő tavasszal indult volna a napelemes és fűtéskorszerűsítési program második üteme, de Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a Facebookon jelentette be, hogy mégsem halasztják tavaszra a napelemes pályázatot. A program keretében 100 százalékos támogatást kapnak az alacsonyabb jövedelmű háztartások. Steiner Attila azt írta, a második szakasz idén novemberben kezdődik majd. A változtatást be is vezették a pályázati szabályzatba, a hivatalos oldal alapján a következő fázis térségtől függően novemberben vagy decemberben nyílik meg. A többhónapos csúszással elindított és több alkalommal módosított pályázat óriási népszerűségnek örvend, az első ütemben 43 ezernél is több támogatási igény érkezett. Ezek feldolgozása rendkívül lassú, az első támogatói okiratokat csak a közelmúltban kezdték el kiküldeni.

Steiner Attila bejegyzésében azt állította, hogy közelednek az első ütem lezárásához, a vonatkozó adatbázis szerint azonban cikkünk megírásakor csak a beérkező pályázatok nagyjából felénél, mintegy 22 ezer esetben hirdettek nyertest. Ez 70 milliárd forintnyi támogatást jelent. Az államtitkár bejelentése ennek ellenére azt sugallja, hogy a folyamatra belülről rálátó döntéshozók bíznak a novemberi indulás tarthatóságában. Eredetileg úgy volt, hogy a programot négy fordulóban, regionális bontásban valósítják meg, később viszont arról döntöttek, hogy az utolsó három ütemet összevonják, a nagy, második szakasz pedig térségtől függően szeptemberben vagy októberben indul.

Augusztusban aztán a Technológiai és Ipari Minisztérium a sok beérkező pályázatra hivatkozva már 2023. tavaszi kezdést jelentett be. Az újabb fordulat mindenképp remek hír azoknak, akik az első ütemben valamiért nem vettek részt, a másodikba viszont becsatlakoznának. A rezsiszabályok módosítása, valamint az egyre dráguló alapanyagárak és munkadíjak miatt nagyon nem mindegy, hogy egy háztartásnak meddig kell várnia az energiafogyasztást mérséklő beruházás megkezdésébe.

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom