Zöldinfó
Jó hír, annak aki pályázati pénzzel telepítene napelemeket
Steiner Attila bejegyzésében azt állította, hogy közelednek az első ütem lezárásához, a vonatkozó adatbázis szerint azonban cikkünk megírásakor csak a beérkező pályázatok nagyjából felénél, mintegy 22 ezer esetben hirdettek nyertest. Ez 70 milliárd forintnyi támogatást jelent. Az államtitkár bejelentése ennek ellenére azt sugallja, hogy a folyamatra belülről rálátó döntéshozók bíznak a novemberi indulás tarthatóságában. Eredetileg úgy volt, hogy a programot négy fordulóban, regionális bontásban valósítják meg, később viszont arról döntöttek, hogy az utolsó három ütemet összevonják, a nagy, második szakasz pedig térségtől függően szeptemberben vagy októberben indul.
Augusztusban aztán a Technológiai és Ipari Minisztérium a sok beérkező pályázatra hivatkozva már 2023. tavaszi kezdést jelentett be. Az újabb fordulat mindenképp remek hír azoknak, akik az első ütemben valamiért nem vettek részt, a másodikba viszont becsatlakoznának. A rezsiszabályok módosítása, valamint az egyre dráguló alapanyagárak és munkadíjak miatt nagyon nem mindegy, hogy egy háztartásnak meddig kell várnia az energiafogyasztást mérséklő beruházás megkezdésébe.
Zöldinfó
A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás
A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.
Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.
Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
