Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jó hír, annak aki pályázati pénzzel telepítene napelemeket

Létrehozva:

|

Novemberben újra megnyílik az állami támogatott napelemes rendszerek pályázata.
A korábbi bejelentés szerint csak jövő tavasszal indult volna a napelemes és fűtéskorszerűsítési program második üteme, de Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a Facebookon jelentette be, hogy mégsem halasztják tavaszra a napelemes pályázatot. A program keretében 100 százalékos támogatást kapnak az alacsonyabb jövedelmű háztartások. Steiner Attila azt írta, a második szakasz idén novemberben kezdődik majd. A változtatást be is vezették a pályázati szabályzatba, a hivatalos oldal alapján a következő fázis térségtől függően novemberben vagy decemberben nyílik meg. A többhónapos csúszással elindított és több alkalommal módosított pályázat óriási népszerűségnek örvend, az első ütemben 43 ezernél is több támogatási igény érkezett. Ezek feldolgozása rendkívül lassú, az első támogatói okiratokat csak a közelmúltban kezdték el kiküldeni.

Steiner Attila bejegyzésében azt állította, hogy közelednek az első ütem lezárásához, a vonatkozó adatbázis szerint azonban cikkünk megírásakor csak a beérkező pályázatok nagyjából felénél, mintegy 22 ezer esetben hirdettek nyertest. Ez 70 milliárd forintnyi támogatást jelent. Az államtitkár bejelentése ennek ellenére azt sugallja, hogy a folyamatra belülről rálátó döntéshozók bíznak a novemberi indulás tarthatóságában. Eredetileg úgy volt, hogy a programot négy fordulóban, regionális bontásban valósítják meg, később viszont arról döntöttek, hogy az utolsó három ütemet összevonják, a nagy, második szakasz pedig térségtől függően szeptemberben vagy októberben indul.

Augusztusban aztán a Technológiai és Ipari Minisztérium a sok beérkező pályázatra hivatkozva már 2023. tavaszi kezdést jelentett be. Az újabb fordulat mindenképp remek hír azoknak, akik az első ütemben valamiért nem vettek részt, a másodikba viszont becsatlakoznának. A rezsiszabályok módosítása, valamint az egyre dráguló alapanyagárak és munkadíjak miatt nagyon nem mindegy, hogy egy háztartásnak meddig kell várnia az energiafogyasztást mérséklő beruházás megkezdésébe.

Advertisement

Zöldinfó

Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája

A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.

A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.

Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák