Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jó hír, annak aki pályázati pénzzel telepítene napelemeket

Létrehozva:

|

Novemberben újra megnyílik az állami támogatott napelemes rendszerek pályázata.
A korábbi bejelentés szerint csak jövő tavasszal indult volna a napelemes és fűtéskorszerűsítési program második üteme, de Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a Facebookon jelentette be, hogy mégsem halasztják tavaszra a napelemes pályázatot. A program keretében 100 százalékos támogatást kapnak az alacsonyabb jövedelmű háztartások. Steiner Attila azt írta, a második szakasz idén novemberben kezdődik majd. A változtatást be is vezették a pályázati szabályzatba, a hivatalos oldal alapján a következő fázis térségtől függően novemberben vagy decemberben nyílik meg. A többhónapos csúszással elindított és több alkalommal módosított pályázat óriási népszerűségnek örvend, az első ütemben 43 ezernél is több támogatási igény érkezett. Ezek feldolgozása rendkívül lassú, az első támogatói okiratokat csak a közelmúltban kezdték el kiküldeni.

Steiner Attila bejegyzésében azt állította, hogy közelednek az első ütem lezárásához, a vonatkozó adatbázis szerint azonban cikkünk megírásakor csak a beérkező pályázatok nagyjából felénél, mintegy 22 ezer esetben hirdettek nyertest. Ez 70 milliárd forintnyi támogatást jelent. Az államtitkár bejelentése ennek ellenére azt sugallja, hogy a folyamatra belülről rálátó döntéshozók bíznak a novemberi indulás tarthatóságában. Eredetileg úgy volt, hogy a programot négy fordulóban, regionális bontásban valósítják meg, később viszont arról döntöttek, hogy az utolsó három ütemet összevonják, a nagy, második szakasz pedig térségtől függően szeptemberben vagy októberben indul.

Augusztusban aztán a Technológiai és Ipari Minisztérium a sok beérkező pályázatra hivatkozva már 2023. tavaszi kezdést jelentett be. Az újabb fordulat mindenképp remek hír azoknak, akik az első ütemben valamiért nem vettek részt, a másodikba viszont becsatlakoznának. A rezsiszabályok módosítása, valamint az egyre dráguló alapanyagárak és munkadíjak miatt nagyon nem mindegy, hogy egy háztartásnak meddig kell várnia az energiafogyasztást mérséklő beruházás megkezdésébe.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák