Zöldinfó

Jó hír, annak aki pályázati pénzzel telepítene napelemeket

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-12

Szerző:

Hell

Novemberben újra megnyílik az állami támogatott napelemes rendszerek pályázata.

A korábbi bejelentés szerint csak jövő tavasszal indult volna a napelemes és fűtéskorszerűsítési program második üteme, de Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a Facebookon jelentette be, hogy mégsem halasztják tavaszra a napelemes pályázatot. A program keretében 100 százalékos támogatást kapnak az alacsonyabb jövedelmű háztartások. Steiner Attila azt írta, a második szakasz idén novemberben kezdődik majd. A változtatást be is vezették a pályázati szabályzatba, a hivatalos oldal alapján a következő fázis térségtől függően novemberben vagy decemberben nyílik meg. A többhónapos csúszással elindított és több alkalommal módosított pályázat óriási népszerűségnek örvend, az első ütemben 43 ezernél is több támogatási igény érkezett. Ezek feldolgozása rendkívül lassú, az első támogatói okiratokat csak a közelmúltban kezdték el kiküldeni.

Steiner Attila bejegyzésében azt állította, hogy közelednek az első ütem lezárásához, a vonatkozó adatbázis szerint azonban cikkünk megírásakor csak a beérkező pályázatok nagyjából felénél, mintegy 22 ezer esetben hirdettek nyertest. Ez 70 milliárd forintnyi támogatást jelent. Az államtitkár bejelentése ennek ellenére azt sugallja, hogy a folyamatra belülről rálátó döntéshozók bíznak a novemberi indulás tarthatóságában. Eredetileg úgy volt, hogy a programot négy fordulóban, regionális bontásban valósítják meg, később viszont arról döntöttek, hogy az utolsó három ütemet összevonják, a nagy, második szakasz pedig térségtől függően szeptemberben vagy októberben indul.

Augusztusban aztán a Technológiai és Ipari Minisztérium a sok beérkező pályázatra hivatkozva már 2023. tavaszi kezdést jelentett be. Az újabb fordulat mindenképp remek hír azoknak, akik az első ütemben valamiért nem vettek részt, a másodikba viszont becsatlakoznának. A rezsiszabályok módosítása, valamint az egyre dráguló alapanyagárak és munkadíjak miatt nagyon nem mindegy, hogy egy háztartásnak meddig kell várnia az energiafogyasztást mérséklő beruházás megkezdésébe.

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom