Zöld Energia
Jó hírt kapott, aki pénz nélkül telepítene napelemes rendszert, pályázat indul!
Napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat indul november végén.
A pályázat keretében 100 százalékos támogatás érhető el, nem csoda, hogy a program első ütemére több mint 43 ezer igénylést nyújtottak be. A támogatás remek lehetőséget teremt a lakosság számára – ezt az elképesztő érdeklődés is bizonyítja –, de éppen a sok pályázat hatására a döntéshozatal nagyon lassúvá vált, a program kiírását ráadásul a tavaly decemberi start óta többször is módosították.
Az utóbbi hetek egyik legfontosabb fejleménye, hogy hosszú várakozás után végre elkezdték értesíteni a nyerteseket pályázatuk eredményéről. A program oldalának adatbázisa alapján szeptember közepéig bő 22 ezer esetben született döntés. A minél gyorsabb eredményhirdetés nagyon fontos lenne a résztvevőknek, hiszen a beruházás kezdetének későbbre tolódása plusz kiadásokat jelenthet. Egyrészt a napelemek telepítésének anyagára és munkadíja folyamatosan nő, másrészt a rezsiszabályok átalakítása óta sok érintett háztartásban sürgetővé vált a napelemes termelésre való átállás.
A második ütem egyelőre még csak meg sem nyílt. A programot két fázisban bonyolítják le, az utólagos szabálymódosítások, illetve az elszálló energiaárak miatt feltételezhető, hogy a következő szakaszba is sokan csatlakoznának be. Éppen ezért többeket meglepett, amikor augusztus elején a Technológiai és Ipari Minisztérium bejelentette, hogy a korábban tervezett szeptember-októberi kezdés helyett 2023 tavaszára csúszik az újabb ütem. Augusztus közepén Palkovics László technológiai és ipari miniszter jelezte, a nagy érdeklődés következtében csak ősszel éri utol a döntéshozatal a pályázatot.
Ehhez képest óriási fordulat volt, amikor Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára szeptember elején már novemberi indulásról számolt be. Az őszi kezdést a pályázat hivatalos oldalán is bevezették, ha minden a tervek szerint alakul, régiótól függően novemberben, illetve decemberben lehet ismét pályázni. A Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyei csoportban, valamint a Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyei térségben november 28-tól, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, illetve Budapest és Pest megyében december 5-től nyílik meg újra a rendszer.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
