Zöld Energia
Jó hírt kapott, aki pénz nélkül telepítene napelemes rendszert, pályázat indul!
Napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat indul november végén.
A pályázat keretében 100 százalékos támogatás érhető el, nem csoda, hogy a program első ütemére több mint 43 ezer igénylést nyújtottak be. A támogatás remek lehetőséget teremt a lakosság számára – ezt az elképesztő érdeklődés is bizonyítja –, de éppen a sok pályázat hatására a döntéshozatal nagyon lassúvá vált, a program kiírását ráadásul a tavaly decemberi start óta többször is módosították.
Az utóbbi hetek egyik legfontosabb fejleménye, hogy hosszú várakozás után végre elkezdték értesíteni a nyerteseket pályázatuk eredményéről. A program oldalának adatbázisa alapján szeptember közepéig bő 22 ezer esetben született döntés. A minél gyorsabb eredményhirdetés nagyon fontos lenne a résztvevőknek, hiszen a beruházás kezdetének későbbre tolódása plusz kiadásokat jelenthet. Egyrészt a napelemek telepítésének anyagára és munkadíja folyamatosan nő, másrészt a rezsiszabályok átalakítása óta sok érintett háztartásban sürgetővé vált a napelemes termelésre való átállás.
A második ütem egyelőre még csak meg sem nyílt. A programot két fázisban bonyolítják le, az utólagos szabálymódosítások, illetve az elszálló energiaárak miatt feltételezhető, hogy a következő szakaszba is sokan csatlakoznának be. Éppen ezért többeket meglepett, amikor augusztus elején a Technológiai és Ipari Minisztérium bejelentette, hogy a korábban tervezett szeptember-októberi kezdés helyett 2023 tavaszára csúszik az újabb ütem. Augusztus közepén Palkovics László technológiai és ipari miniszter jelezte, a nagy érdeklődés következtében csak ősszel éri utol a döntéshozatal a pályázatot.
Ehhez képest óriási fordulat volt, amikor Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára szeptember elején már novemberi indulásról számolt be. Az őszi kezdést a pályázat hivatalos oldalán is bevezették, ha minden a tervek szerint alakul, régiótól függően novemberben, illetve decemberben lehet ismét pályázni. A Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyei csoportban, valamint a Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyei térségben november 28-tól, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, illetve Budapest és Pest megyében december 5-től nyílik meg újra a rendszer.
Zöld Energia
Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia
Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.
Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.
Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.
Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
