Zöld Energia

Jó hírt kapott, aki pénz nélkül telepítene napelemes rendszert, pályázat indul!

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-04

Szerző:

Hell

Napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat indul november végén.

A pályázat keretében 100 százalékos támogatás érhető el, nem csoda, hogy a program első ütemére több mint 43 ezer igénylést nyújtottak be. A támogatás remek lehetőséget teremt a lakosság számára – ezt az elképesztő érdeklődés is bizonyítja –, de éppen a sok pályázat hatására a döntéshozatal nagyon lassúvá vált, a program kiírását ráadásul a tavaly decemberi start óta többször is módosították.

Az utóbbi hetek egyik legfontosabb fejleménye, hogy hosszú várakozás után végre elkezdték értesíteni a nyerteseket pályázatuk eredményéről. A program oldalának adatbázisa alapján szeptember közepéig bő 22 ezer esetben született döntés. A minél gyorsabb eredményhirdetés nagyon fontos lenne a résztvevőknek, hiszen a beruházás kezdetének későbbre tolódása plusz kiadásokat jelenthet. Egyrészt a napelemek telepítésének anyagára és munkadíja folyamatosan nő, másrészt a rezsiszabályok átalakítása óta sok érintett háztartásban sürgetővé vált a napelemes termelésre való átállás.

A második ütem egyelőre még csak meg sem nyílt. A programot két fázisban bonyolítják le, az utólagos szabálymódosítások, illetve az elszálló energiaárak miatt feltételezhető, hogy a következő szakaszba is sokan csatlakoznának be. Éppen ezért többeket meglepett, amikor augusztus elején a Technológiai és Ipari Minisztérium bejelentette, hogy a korábban tervezett szeptember-októberi kezdés helyett 2023 tavaszára csúszik az újabb ütem. Augusztus közepén Palkovics László technológiai és ipari miniszter jelezte, a nagy érdeklődés következtében csak ősszel éri utol a döntéshozatal a pályázatot.

Ehhez képest óriási fordulat volt, amikor Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára szeptember elején már novemberi indulásról számolt be. Az őszi kezdést a pályázat hivatalos oldalán is bevezették, ha minden a tervek szerint alakul, régiótól függően novemberben, illetve decemberben lehet ismét pályázni. A Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyei csoportban, valamint a Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyei térségben november 28-tól, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, illetve Budapest és Pest megyében december 5-től nyílik meg újra a rendszer.

Zöld Energia

Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

Tovább olvasom