Zöld Közlekedés
Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók
Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.
Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.
A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöld Közlekedés
Az elektromos autók gyártásában is erősödik a közép-kelet-európai együttműködés
Magyarország is csatlakozott a CEE AutoHUB kezdeményezéséhez.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) hivatalosan is a CEE AutoHUB kezdeményezés tagjává vált. Az egyetértési megállapodás aláírásával Magyarország Közép- és Kelet-Európa négy másik országa, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellé csatlakozott a regionális együttműködésben – írja az alternativenergia.hu. A CEE AutoHUB országainak közös erőfeszítése az autóipar versenyképességének megerősítése, valamint az egységes és erős érdekképviselet biztosítása a régióban. A kezdeményezést először Csehország, Lengyelország, Románia és a Szlovákia alapította, de szinte az első napokban Magyarország is csatlakozott a MAGE révén. Hasonlóan a négy másik országhoz, Magyarországon is az ipar és a gazdaság egyik fontos alappillére a járműgyártás. Az elmúltidőszakban körülbelül 450 ezer járművet gyártottak éves szinten hazánkban, az iparág mintegy 150 ezer munkahelyet adott. A BMW és a BYD gyárainak felfutásával ez a volumen nőni fog.
Az AutoHUB öt országa felel az EU teljes járműgyártásának közel egyharmadáért, több mint 4 millió autóval évente, ami nagyjából a német kibocsátásnak felel meg – ám ez bővülni fog hazánkban a BMW és a BYD, Szlovákiában a Volvo gyárának megnyitásával. Ebben az öt országban ráadásul több mint 1,2 millió közvetlen munkahelyet ad az autóipar, de további 1,5–2 millió munkahely kapcsolódik a szélesebb értéklánchoz. A kezdeményezést az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) indította el a régió autóipari együttműködésének erősítésére, szoros koordinációban az adott országok járműipari érdekképviseleti szerveivel. Több mint 50 járműgyár található az öt országban.
Erősebb érdekképviselet
A CEE AutoHUB közleménye szerint Magyarország csatlakozása jelentős lépés egy erősebb regionális partnerség és az európai szinten jobban összehangolt közép-kelet-európai érdekképviselet felé. Krisztián Róbert, a MAGE elnöke a csatlakozással kapcsolatban elmondta: „A CEE AutoHUB építő jellegű kezdeményezés a régiónk számára. Egy olyan időszakban, amikor az autóipar mélyreható szabályozási és technológiai változásokon megy keresztül, elengedhetetlen a közép- és kelet-európai szövetségek közötti erősebb koordináció és a strukturált párbeszéd. Az AutoHUB olyan platformot biztosít, amely lehetővé teszi az álláspontok összehangolását, a nemzeti tapasztalatok megosztását, valamint annak biztosítását, hogy a régió nézőpontjai világosan és következetesen jelenjenek meg az európai vitákban” – fogalmazott Krisztián Róbert.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
