Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók

Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.

Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.

Advertisement

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Közlekedés

Átalakuló autópiac: az elektromos hajtású modellek húzzák az eladásokat

Tavaly az új autók eladása 1,8 százalékkal nőtt az Európai Unióban, 10,822 millióra emelkedett a 2024. évi 10,631 millióról.

Létrehozva:

22 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-01-31

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elektromos járművek (BEV) eladásai 29,9 százalékkal, 1,88 millióra nőttek, arányuk 17,4 százalék volt az eladásokon belül az egy évvel korábbi 13,6 százalékot követően – írja az alternativenergia.hu. A hálózatról is tölthető plug-in hibridek (PHEV) eladásai 33,4 százalékkal, 1,015 millióra nőttek, míg az elektromos hibrideké (HEV) 13,7 százalékkal, 3,733 millióra emelkedtek. A PHEV-autók piaci részesedése 7,2 százalékról 9,4 százalékra nőtt, a HEV-autóké 30,9 százalékról 34,5 százalékra emelkedett. A benzinmotoros autók eladásai 18,7 százalékkal, 2,88 millióra csökkentek, a dízelüzemű autóké pedig 24,2 százalékkal, 960 ezerre estek. Együttes piaci részesedésük a 2024. évi 45,2 százalékról 35,5 százalékra esett tavaly. Németországban, Európa legnagyobb autópiacán az összes autóeladás tavaly 1,4 százalékkal, 2,858 millió darabra nőtt. Franciaországban 5 százalékkal, 1,632 millió darabra csökkent, Olaszországban 2,1 százalékkal, 1,525 millióra esett, Spanyolországban pedig 12,9 százalékkal, 1,149 millióra nőtt.

Az ACEA adatai szerint Magyarországon 129 440 új autót adtak el tavaly, 6,4 százalékkal többet a 2024. évinél. A dízeles autók eladása 2 százalékkal, 14 374-re csökkent, míg a benzineseké 14,8 százalékkal, 30 920-ra esett. A BEV-autók eladása 28,5 százalékkal, 11 002-re nőtt, a hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autóké 25,3 százalékkal, 7136-ra, míg a hibrid-elektromos (HEV) autóké 16,7 százalékkal, 65 369-re bővült. A Volkswagen Csoport (beleértve egyebek között a Skodát, az Audit, a Seatot és a Porschét) eladásai az EU-ban 5,5 százalékkal, 2,989 millió darabra emelkedett, a Renault csoporté 5,6 százalékkal, 1,24 millióra nőtt, míg a Stellantis eladásai 4,7 százalékkal, 1,66 millióra csökkent. A német luxusautó-gyártó BMW Csoport 6,4 százalékkal, 764 331-re növelte eladásait, míg fő versenytársa, a Mercedes-Benz járműeladásai 1,5 százalékkal, 568 764-re emelkedett.

A dél-koreai Hyundai Csoport autóeladásai 3,1 százalékkal, a japán Toyota Csoporté 6,3 százalékkal, az amerikai Ford Motoré pedig 2,3 százalékkal csökkentek. A Tesla amerikai elektromos autógyártó eladásai az Európai Unióban 37,9 százalékkal, 150 500-ra estek vissza tavaly, miközben a kínai BYD Co. eladásai 228 százalékkal, 128 800 járműre ugrottak. Az ACEA számítása szerint az Európai Unióban 13,6 millióan dolgoznak a járműipari ágazatban, amely 414,7 milliárd euró adóbevételt termel az európai kormányoknak. Az EU GDP-jének több mint 8 százalékát az autóipar termelte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák