Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók

Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.

Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Zöld Közlekedés

Rákosmenti kísérlet: működik-e a kerékpármegosztás a külvárosban?

A BME közlekedésmérnök kutatói két projektben vizsgálják a 15 perces városokhoz köthető fenntartható közlekedési módokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egy kutatócsoportja sikeresen pályázott városi közlekedési rendszereket és utazási szokásokat alakító intézkedésekkel kapcsolatos döntéstámogató módszerek és informatikai alkalmazások fejlesztésére. Azóta kiderült, hogy a kar két másik pályázata is támogatást nyert a 15 perces városok tervezése témakörében (A 15 perces város koncepciója szerint a napi szükségleteket kielégítő helyszínek fenntartható közlekedési módokkal maximum 15 perces utazással elérhetők.) A DREAMS projekt a főváros belső területein működő BuBi kerékpárkölcsönző rendszer kiterjesztését valósítja meg egy külvárosi pilot során, a Car-goNE-City nevű pedig a megosztott kerékpározás különböző lehetőségeit vizsgálja. A fenntartható mobilitási szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásba mindkét esetben bevonják a lakosokat.

Külvárosi kerképársziget

Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a BuBi a külvárosban, szigetszerűen hogyan tud működni, ezért Rákosmentén létesítünk néhány állomást. A 17. kerületi önkormányzat az egyik partnerünk – mondta a bme.hu-nak a DREAMS-ről Esztergár-Kiss Domokos, a Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos főmunkatársa.

A megvalósítás során első lépésként egy átfogó összehasonlító elemzés készül a 15 perces városi életmód lehetőségeiről, majd új üzleti modelleket és stratégiai keretrendszereket fejlesztenek és tesztelnek, hatékony döntéstámogató eszközöket tervezve és alkalmazva – áll a projekt ismertetőjében. Az ötlet azért időszerű, mert a BuBi-t idén tendereztetik újra, így 2026-tól az új szolgáltatási szerződés keretében valósulhat meg a kísérlet. A pilot tehát nagyjából egy év múlva kezdődhet, addig is az új állomások helyét keresik a kutatók, a helyi érdekeltekkel közösen.

A BKK is nagyon kíváncsi, hogyan működhet ez a megszokottól eltérő használat – jegyezte meg Esztergár-Kiss Domokos.

A Car-goNE-City projekt azt vizsgálja, hogy a 15 perces városokban a megosztott kerékpáros közlekedés segítségével hogyan lehet növelni az alapvető városi funkciók elérhetőségét és ezzel együtt csökkenteni a szállítási költségeket és az egyéni autóhasználatot. A projekt céljai között szerepel a 15 perces városok időalapú elérhetőségének tanulmányozása olyan innovatív módszerek kidolgozásával, amelyek magukban foglalják a megosztott mobilitást. Itt nem lesz budapesti kísérlet, alapvetően módszertanok fejlesztéséről van szó. A lakosok preferenciáit kérdőívekkel szondázzák, például a teherszállításra alkalmas kerékpárok kölcsönzése iránt igényről, de lesz kimondottan a Bubi-felhasználókra célzó és játékalapú felmérés is – magyarázta kérdésünkre Esztergár-Kiss Domokos.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák