Zöld Közlekedés
Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók
Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.
Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.
A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöld Közlekedés
Egy év alatt több mint ezer új elektromos töltő épült itthon
Átlépte a négyezret az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt Magyarországon – közölte a hivatal az MTI-vel. Hangsúlyozta az alternativenergia.hu, hogy 2025-ben intenzíven bővült a magyar elektromostöltő-infrastruktúra, a 2024. év végi adatokhoz képest – 3191 – darab – több mint ezer berendezéssel több üzemelt Magyarországon. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma mellett nőtt a töltésre fordított energiamennyiség negyedéves értéke is, elérte a 12 630 megawattórát (MWh). A legtöbb töltőberendezés továbbra is a fővárosban volt elérhető, 1462 darab, Pest vármegyében 510, Hajdú-Bihar vármegyében 415, Veszprém vármegyében pedig 210 berendezés üzemelt, míg Nógrád vármegyében 31 berendezés állt a felhasználók rendelkezésére.
A 4227 töltőberendezés közül 3079 (váltakozó áramú) AC-töltésre, 813 (egyenáramú) DC-töltésre, 335 darab pedig AC és DC-töltésre egyaránt alkalmas volt, 2025 végén a töltőberendezéseken összesen 7530 csatlakozó működött, amelyek túlnyomó többsége (5393 darab) Type2 típusú AC töltésre használható eszköz volt. Az elosztói területeket tekintve a legtöbb, 1922 berendezés az ELMŰ Hálózati Kft. területén üzemelt, ezt követte az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 702, és az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 590 darabbal. A közleményben kitértek arra, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében a szolgáltatók összesen 519 373 darab töltést regisztráltak. A 2024 utolsó negyedévében mért 8693 Mwh-hoz képest a töltésre felhasznált energia összmennyisége elérte a 12 630 MWh-t, ebből az AC töltések mennyisége 2158 MWh, a DC töltések mennyisége 10 472 MWh-t tett ki. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezésekről szóló részletes beszámoló, valamint a töltőberendezéseket tartalmazó interaktív térkép elérhető a MEKH honlapján.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
