Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók

Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.

Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.

Advertisement

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöld Közlekedés

Használt villanyautók: drágábbak lettek a hibrideknél Magyarországon

Egyre fiatalabb és drágább autók kerülnek a piacra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5 százalékkal, 35,6 százalékra esett vissza – emelte ki az alternativenergia.hu. A 2,5-10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent. Tovább erősödött a 2,5-5 millió forint közötti középkategóriás autók aránya 2,4 százalékkal, az 5-10 millió forintos szegmensé pedig 2,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. A 10 millió forint feletti autók aránya érdemben nem változott. A meghirdetett autók fele továbbra is benzines volt: áprilisban 55 340 benzines és 48 370 dízel személyautó szerepelt a kínálatban. A hibridek száma elérte az 5500-at, míg elektromos autóból mintegy 5400-at hirdettek a használtautó.hu felületén.

Éves összevetésben legnagyobb mértékben a hibrid meghajtású autók száma nőtt 32,2 százalékkal, míg az elektromosoké 2,3 százalékkal növekedett. Emellett a benzinmeghajtásúaké 3,7 százalékkal és a dízelmeghajtású autók száma 4,4 százalékkal emelkedett. Az elemzés megállapította: a benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert futottak, míg a dízelek esetében ez az érték meghaladta a 220 ezret. Az átlagéletkor alapján ugyanakkor továbbra is a benzinesek számítanak idősebbnek: a benzines modellek átlagosan 13,4, a dízelek 12,3 évesek voltak. Mindkét hajtásláncnál csökkent az átlagos futásteljesítmény az előző évhez képest.

Áprilisában az elektromos autók átlagára 11,48 millió forint volt, amivel ismét megelőzték a hibrideket, amelyek átlagosan 11,07 millió forintos árszinten szerepeltek a kínálatban. Az elektromos autók átlagára éves szinten 2 százalékkal csökkent, míg a hibrideké ennél jóval nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal mérséklődött – emelte ki a közlemény. A benzines modellek évente átlagosan 6,9 százalékot, a dízelek 7,7 százalékot veszítenek az értékükből, míg az elektromos autók esetében ez az arány 8,1 százalék. Minden további ezer megtett kilométer átlagosan 0,2 százalékkal csökkenti az autók árát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák