Zöldinfó

Jóval az elvárt szint felett van a gáztárolók töltöttsége

Az uniós rendelkezés 51 százalékos arányt ír elő a magyarországi tárolók február elsejei töltöttségére. A legfrissebb adat a megkövetelt szintet másfélszeresen múlja felül, 76 százaléknál magasabban alakul – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-07

Szerző:

Vanessza

Több mint ötmilliárd köbméternyi készlet érhető még el, miközben tavaly 3 milliárd köbmétert tett ki az egész éves lakossági fogyasztás. A családok ellátásbiztonságát bőségesen garantáló tartalék áll tehát belföldön rendelkezésre a fűtési szezon felén túl is – hangsúlyozta az EM. Az Európai Parlament és Tanács tavalyelőtti rendelete a nemzetközi energiaválság miatt írta elő, hogy a 2022-2023-as téli időszak kezdetére kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a földfelszín alatti gáztárolókat. 2023-tól a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően Magyarország tavaly már a nyár végére megugrotta ezt a szintet. Az ősz első felében is folyamatos betárolással a töltöttség 98 százalék felett tetőzött 2023-ban.

Mint részletezték, a 2024-re előírt első köztes célérték Magyarország esetében 51 százalék, ennek február elsejével kell teljesülnie. Az aktuális hazai mutató sokkal kedvezőbben alakul, meghaladja a 76 százalékot, magabiztosan előzve az uniós átlagot (71 százalék). Az EM kiemelte: Magyarország még fogyasztásarányos adatban is megközelíti az 51 százalékot. A hazai arány az európai országoké közül a harmadik legmagasabb, 29 százalékponttal körözi le az uniós középértéket. Ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek. A hosszú távú szerződés szerinti szállítások folyamatosak. A mindenkori igények részben hazai kitermelésből is fedezhetők. A külső kitettségek mérsékléséhez nagyban hozzájárul, hogy az összes gázfogyasztás 2021-ről 2023-ra 2,5 milliárd köbméterrel, 8,5 milliárd köbméterre csökkent. A magyar családok így egész télen nagy biztonsággal, zavartalanul tarthatják melegen otthonaikat. Ezt nemzetközi összevetésben is rendkívül olcsón tehetik meg, hiszen a rezsicsökkentésnek köszönhetően a hazai lakossági árak a gáz és az áram esetében is a legalacsonyabbak Európában – hangsúlyozta az EM.

Kapcsolódó tartalom:földgáz fűtés gáz gáztároló környezetvédelem tél

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom