Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jóval az elvárt szint felett van a gáztárolók töltöttsége

Az uniós rendelkezés 51 százalékos arányt ír elő a magyarországi tárolók február elsejei töltöttségére. A legfrissebb adat a megkövetelt szintet másfélszeresen múlja felül, 76 százaléknál magasabban alakul – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Létrehozva:

|

Több mint ötmilliárd köbméternyi készlet érhető még el, miközben tavaly 3 milliárd köbmétert tett ki az egész éves lakossági fogyasztás. A családok ellátásbiztonságát bőségesen garantáló tartalék áll tehát belföldön rendelkezésre a fűtési szezon felén túl is – hangsúlyozta az EM. Az Európai Parlament és Tanács tavalyelőtti rendelete a nemzetközi energiaválság miatt írta elő, hogy a 2022-2023-as téli időszak kezdetére kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a földfelszín alatti gáztárolókat. 2023-tól a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően Magyarország tavaly már a nyár végére megugrotta ezt a szintet. Az ősz első felében is folyamatos betárolással a töltöttség 98 százalék felett tetőzött 2023-ban.

Mint részletezték, a 2024-re előírt első köztes célérték Magyarország esetében 51 százalék, ennek február elsejével kell teljesülnie. Az aktuális hazai mutató sokkal kedvezőbben alakul, meghaladja a 76 százalékot, magabiztosan előzve az uniós átlagot (71 százalék). Az EM kiemelte: Magyarország még fogyasztásarányos adatban is megközelíti az 51 százalékot. A hazai arány az európai országoké közül a harmadik legmagasabb, 29 százalékponttal körözi le az uniós középértéket. Ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek. A hosszú távú szerződés szerinti szállítások folyamatosak. A mindenkori igények részben hazai kitermelésből is fedezhetők. A külső kitettségek mérsékléséhez nagyban hozzájárul, hogy az összes gázfogyasztás 2021-ről 2023-ra 2,5 milliárd köbméterrel, 8,5 milliárd köbméterre csökkent. A magyar családok így egész télen nagy biztonsággal, zavartalanul tarthatják melegen otthonaikat. Ezt nemzetközi összevetésben is rendkívül olcsón tehetik meg, hiszen a rezsicsökkentésnek köszönhetően a hazai lakossági árak a gáz és az áram esetében is a legalacsonyabbak Európában – hangsúlyozta az EM.

Advertisement

Zöld Energia

Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó

Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.

A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.

Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.

Advertisement

A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.

Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák