Zöldinfó
Jóval az elvárt szint felett van a gáztárolók töltöttsége
Az uniós rendelkezés 51 százalékos arányt ír elő a magyarországi tárolók február elsejei töltöttségére. A legfrissebb adat a megkövetelt szintet másfélszeresen múlja felül, 76 százaléknál magasabban alakul – jelentette be csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Több mint ötmilliárd köbméternyi készlet érhető még el, miközben tavaly 3 milliárd köbmétert tett ki az egész éves lakossági fogyasztás. A családok ellátásbiztonságát bőségesen garantáló tartalék áll tehát belföldön rendelkezésre a fűtési szezon felén túl is – hangsúlyozta az EM. Az Európai Parlament és Tanács tavalyelőtti rendelete a nemzetközi energiaválság miatt írta elő, hogy a 2022-2023-as téli időszak kezdetére kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a földfelszín alatti gáztárolókat. 2023-tól a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően Magyarország tavaly már a nyár végére megugrotta ezt a szintet. Az ősz első felében is folyamatos betárolással a töltöttség 98 százalék felett tetőzött 2023-ban.
Mint részletezték, a 2024-re előírt első köztes célérték Magyarország esetében 51 százalék, ennek február elsejével kell teljesülnie. Az aktuális hazai mutató sokkal kedvezőbben alakul, meghaladja a 76 százalékot, magabiztosan előzve az uniós átlagot (71 százalék). Az EM kiemelte: Magyarország még fogyasztásarányos adatban is megközelíti az 51 százalékot. A hazai arány az európai országoké közül a harmadik legmagasabb, 29 százalékponttal körözi le az uniós középértéket. Ellátásbiztonsági kockázatok mindezekért a jelenlegi fűtési szezonban nem fenyegetnek. A hosszú távú szerződés szerinti szállítások folyamatosak. A mindenkori igények részben hazai kitermelésből is fedezhetők. A külső kitettségek mérsékléséhez nagyban hozzájárul, hogy az összes gázfogyasztás 2021-ről 2023-ra 2,5 milliárd köbméterrel, 8,5 milliárd köbméterre csökkent. A magyar családok így egész télen nagy biztonsággal, zavartalanul tarthatják melegen otthonaikat. Ezt nemzetközi összevetésben is rendkívül olcsón tehetik meg, hiszen a rezsicsökkentésnek köszönhetően a hazai lakossági árak a gáz és az áram esetében is a legalacsonyabbak Európában – hangsúlyozta az EM.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A címet jelenleg viselő portugáliai Guimaraesben bejelentett döntés szerint 2028-ban a spanyolországi Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a zsűri azért találta érdemesnek Zaragozát a cím viselésére, mert a város erős irányítási struktúrával rendelkezik és hosszú távon elkötelezett a zöld átállás mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy sikeres válaszokat adjon a növekvő éghajlati kihívásokra. “A zsűrit lenyűgözte a város azon szemléletmódja, mely megmutatja, hogyan járhat kéz a kézben a nagyívű környezetvédelmi fellépés a társadalmi ellenállóképességgel és a közösségi összefogással” – fogalmaztak. A kisebb városoknak járó úgynevezett Európai Zöld Levél (European Green Leaf) díjat a szintén spanyolországi Benidorm és a portugáliai Estarreja nyerte el. Az indoklás szerint mindkét város elkötelezett a zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb lakókörnyezet megteremtése mellett.
Benidorm sikeresen kezeli a tömegturizmus jelentette kihívásokat, miközben fenntartja a környezetvédelmi intézkedéseket és a fenntartható fejlődést. Estarreja a zöld átállás meggyőző példájaként sikeresen lépett túl ipari örökségén – írták. Az Európa zöld fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat, valamint 200 ezer eurós díjazással járó Európai Zöld Levél címet az Európai Bizottság hozta létre, és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda.
Az Európa zöld fővárosa címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát. A díjra azok a települések pályázhatnak, amelyeknek lakosságszáma meghaladja a százezret. Amennyiben nincsen ilyen város egy országban, úgy a legnépesebb település pályázhat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
