Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jövő szombaton rendezik meg az Állatvédelmi Pikniket a budapesti Millennium Parkban

Létrehozva:

|

A hőségre tekintettel egy héttel elhalasztották és jövő szombaton rendezik meg az állatvédelmi témájú pikniket Budapesten, a IX. kerületi Millennium Parkban.

“Július 23-án lesz a nyár egyik legmelegebb napja, így az állatok és az emberek védelmében felelősen úgy döntöttünk, egy héttel később, 2022. július 30-án tartjuk meg az Állati Jó Pikniket” – áll a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Az esemény szervezőinek felkérésére a rendezvényen részt vesznek és előadást tartanak az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának munkatársai is: Vetter Szilvia központvezető és Tóth Szabina vadállatmentő állatorvos is. Mint írják, a zenés, játékos és interaktív állatvédelmi előadások mellett betekintést nyerhetnek az érdeklődők egy állatmenhely életébe, megtudhatják, hogyan dolgozik együtt egy rendőr kiképző a kutyájával, interaktív előadást hallhatnak a kutyanevelésről és a kutyák különleges képességeiről, de a macskák és a vadászgörények is helyet kapnak a műsorban. Az eseményt szombaton 14 óra és 21 óra között rendezik meg.

A rendezvényt egy úgynevezett Cracking Art kiállítás kíséri, amely újrahasznosított műanyagokból készült állatszobrokkal színesíti a környezetet. Ez a kortárs művészeti irányzat drasztikus és inspiratív módon hívja fel a figyelmet arra, ahogy természetes környezetünket fokozatosan mesterséges környezetté alakítjuk. Az újrahasznosított műanyagot olyan harsány kommunikációs eszközzé alakítják a művészek, amellyel rendhagyó módon tudják ráirányítani a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák