Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jövő szombaton rendezik meg az Állatvédelmi Pikniket a budapesti Millennium Parkban

Létrehozva:

|

A hőségre tekintettel egy héttel elhalasztották és jövő szombaton rendezik meg az állatvédelmi témájú pikniket Budapesten, a IX. kerületi Millennium Parkban.

“Július 23-án lesz a nyár egyik legmelegebb napja, így az állatok és az emberek védelmében felelősen úgy döntöttünk, egy héttel később, 2022. július 30-án tartjuk meg az Állati Jó Pikniket” – áll a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Az esemény szervezőinek felkérésére a rendezvényen részt vesznek és előadást tartanak az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának munkatársai is: Vetter Szilvia központvezető és Tóth Szabina vadállatmentő állatorvos is. Mint írják, a zenés, játékos és interaktív állatvédelmi előadások mellett betekintést nyerhetnek az érdeklődők egy állatmenhely életébe, megtudhatják, hogyan dolgozik együtt egy rendőr kiképző a kutyájával, interaktív előadást hallhatnak a kutyanevelésről és a kutyák különleges képességeiről, de a macskák és a vadászgörények is helyet kapnak a műsorban. Az eseményt szombaton 14 óra és 21 óra között rendezik meg.

A rendezvényt egy úgynevezett Cracking Art kiállítás kíséri, amely újrahasznosított műanyagokból készült állatszobrokkal színesíti a környezetet. Ez a kortárs művészeti irányzat drasztikus és inspiratív módon hívja fel a figyelmet arra, ahogy természetes környezetünket fokozatosan mesterséges környezetté alakítjuk. Az újrahasznosított műanyagot olyan harsány kommunikációs eszközzé alakítják a művészek, amellyel rendhagyó módon tudják ráirányítani a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével

Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.

“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.

Advertisement

Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák