Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jövő szombaton rendezik meg az Állatvédelmi Pikniket a budapesti Millennium Parkban

Létrehozva:

|

A hőségre tekintettel egy héttel elhalasztották és jövő szombaton rendezik meg az állatvédelmi témájú pikniket Budapesten, a IX. kerületi Millennium Parkban.

“Július 23-án lesz a nyár egyik legmelegebb napja, így az állatok és az emberek védelmében felelősen úgy döntöttünk, egy héttel később, 2022. július 30-án tartjuk meg az Állati Jó Pikniket” – áll a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Az esemény szervezőinek felkérésére a rendezvényen részt vesznek és előadást tartanak az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának munkatársai is: Vetter Szilvia központvezető és Tóth Szabina vadállatmentő állatorvos is. Mint írják, a zenés, játékos és interaktív állatvédelmi előadások mellett betekintést nyerhetnek az érdeklődők egy állatmenhely életébe, megtudhatják, hogyan dolgozik együtt egy rendőr kiképző a kutyájával, interaktív előadást hallhatnak a kutyanevelésről és a kutyák különleges képességeiről, de a macskák és a vadászgörények is helyet kapnak a műsorban. Az eseményt szombaton 14 óra és 21 óra között rendezik meg.

A rendezvényt egy úgynevezett Cracking Art kiállítás kíséri, amely újrahasznosított műanyagokból készült állatszobrokkal színesíti a környezetet. Ez a kortárs művészeti irányzat drasztikus és inspiratív módon hívja fel a figyelmet arra, ahogy természetes környezetünket fokozatosan mesterséges környezetté alakítjuk. Az újrahasznosított műanyagot olyan harsány kommunikációs eszközzé alakítják a művészek, amellyel rendhagyó módon tudják ráirányítani a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák