Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János: az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat is érinti

Az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat és Széll Tamás üzletét is érinti – mondta el Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának legújabb részében, amelyben folytatódott a Széll Tamás Michelin-csillagos séffel való beszélgetése.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-23

Szerző:

Vanessza

Áder János úgy vélte, sok hallgatóban, nézőben merül fel a kérdés, milyen irányba tájékozódjanak, ha viszonylag olcsón, jó minőséget akarnak főzni. Széll Tamás erre reagálva elmondta, az áremelkedést, az inflációt “a bőrünkön érezzük” üzleti és családi szinten is. Rámutatott, hogy a magyarok belsőségekből (legyen az sertés, marha vagy baromfi) is viszonylag keveset fogyasztanak, ha mégis akkor “kimerül a tudomány” a resztelt májnál, a rántott vagy a böllérmájnál, a pacalnál. Miközben a Michelin-csillagos séf a belsőségekből készült ételek közé sorolta még egyebek mellett a szalontüdőt is.

Széll Tamás úgy vélte, mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, ezért az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai. Annak ellenére, hogy a belsőségekből finom ételek készíthetők, a lakosság többsége a csirkemellet és -combot, a sertéslapockát és -combot fogyasztja. Egyúttal a belsőségek táplálkozás-élettani jelentőségére is felhívta a figyelmet, példaként a májat említette, amely gazdag B-vitamin forrás és sok vasat is tartalmaz. Áder János a vízkereszthez, a farsanghoz kötődő ételekről is kérdezte Széll Tamást. A Michelin-csillagos séf kitért a disznóvágás fontosságára, ahol egyebek mellett olyan ételek készülnek, mint a hurka, a véres hurka, a kolbász, a csécsi szalonna, a disznósajt és a kocsonya.

A beszélgetés végén Áder János a terveiről kérdezte Széll Tamást, aki elmondta: január 23-án a magyar Bocuse d’Or csapat ismét megmérkőzik Lyonban, ahol nem versenyzőként, hanem coachként, csapatfőnökként vesz részt. Hónapok óta készülnek erre a versenyre, mindent megtesznek, hogy dobogóra kerüljenek – jelentette ki. A podcast a legnagyobb videomegosztó portál mellett már megtalálható Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének új honlapján is.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom