Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János folytatta beszélgetését a tiszai műanyagszennyezésről új podcastjában

A tiszai műanyagszennyezés problémájáról folytatta beszélgetését Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

|

Áder János – a még nyár elején rögzített adásban – felidézte, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. A volt köztársasági elnök arról is kérdezte a filmest, hogy milyen volt alkotásának fogadtatása. Ljasuk Dimitry értékelése szerint a filmet nagyon jól fogadta a közönség, a többi között elkészült annak ukrán szinkronos változata is, amelyet le is vetített egy ottani televíziócsatorna. Áder János azon felvetésére reagálva, hogy az ukrajnai háború eltereli a figyelmet a tiszai műanyagszennyezés problémájáról, Ljasuk Dimitry arról beszélt, hogy február 24. óta mintegy félmillió menekült érkezett az 1,1 milliós lélekszámú Kárpátaljára, ami jelentős környezeti terhelést jelent. A segélyszállítmányok csomagolásából rengeteg hulladék keletkezik, miközben a feldolgozó-infrastruktúra nem változott – mutatott rá.

Ljasuk Dimitry arra számít, hogy a következő években sokkal nagyobb hulladékmennyiség fog érkezni a Tiszán Magyarországra, mint korábban. A háborúnak az emberi tragédián és gazdasági veszteségen túl is drámai következménye lesz – jegyezte meg a volt államfő, aki jelezte, hogy Ljasuk Dimitry gyűjtést szervezett és jelentős pénzadományt jutatott el az Ukrajnában élőknek. A műsorban szóba került az ukrajnai Rahó melletti, hegy nagyságú szeméttelep, amely a környezetvédelmi aktivista szerint olyan szimbólummá vált, amelyben “minden benne van, amit az emberiség elkövethet a természet ellen”. Ljasuk Dimitry hozzátette: korábban arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szüntesse meg ezt a szeméthegyet, mert azt a helyi önkormányzat és az önkéntesek nem tudják.

Áder János ezen a ponton megjegyezte azt is, hogy a Rahóból származó hulladék egészen a Duna-deltáig is eljut, majd úgy vélte, a helyzet addig nem oldódik meg, míg a háború tart. A volt köztársasági elnök hozzátette: ha a háború után már Ukrajna újjáépítése lesz napirenden jelentős nemzetközi források bevonásával, érdemes lesz lobbizni a Tisza szennyezésének megállításáért. Ljasuk Dimitry elmondta: bízik benne, hogy az újjáépítésnél ezt a problémát megoldják, mivel a háborús romok, törmelékek eltakarítására valószínűleg külön iparág fog létesülni. Egyúttal azt tanácsolta a vízpartra, folyópartokra látogatóknak, hogy ne hagyják ott a hulladékot, “minden egyes összeszedett palack számít”.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában

A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.

Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.

A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák