Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János folytatta beszélgetését a tiszai műanyagszennyezésről új podcastjában

A tiszai műanyagszennyezés problémájáról folytatta beszélgetését Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

|

Áder János – a még nyár elején rögzített adásban – felidézte, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. A volt köztársasági elnök arról is kérdezte a filmest, hogy milyen volt alkotásának fogadtatása. Ljasuk Dimitry értékelése szerint a filmet nagyon jól fogadta a közönség, a többi között elkészült annak ukrán szinkronos változata is, amelyet le is vetített egy ottani televíziócsatorna. Áder János azon felvetésére reagálva, hogy az ukrajnai háború eltereli a figyelmet a tiszai műanyagszennyezés problémájáról, Ljasuk Dimitry arról beszélt, hogy február 24. óta mintegy félmillió menekült érkezett az 1,1 milliós lélekszámú Kárpátaljára, ami jelentős környezeti terhelést jelent. A segélyszállítmányok csomagolásából rengeteg hulladék keletkezik, miközben a feldolgozó-infrastruktúra nem változott – mutatott rá.

Ljasuk Dimitry arra számít, hogy a következő években sokkal nagyobb hulladékmennyiség fog érkezni a Tiszán Magyarországra, mint korábban. A háborúnak az emberi tragédián és gazdasági veszteségen túl is drámai következménye lesz – jegyezte meg a volt államfő, aki jelezte, hogy Ljasuk Dimitry gyűjtést szervezett és jelentős pénzadományt jutatott el az Ukrajnában élőknek. A műsorban szóba került az ukrajnai Rahó melletti, hegy nagyságú szeméttelep, amely a környezetvédelmi aktivista szerint olyan szimbólummá vált, amelyben “minden benne van, amit az emberiség elkövethet a természet ellen”. Ljasuk Dimitry hozzátette: korábban arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szüntesse meg ezt a szeméthegyet, mert azt a helyi önkormányzat és az önkéntesek nem tudják.

Áder János ezen a ponton megjegyezte azt is, hogy a Rahóból származó hulladék egészen a Duna-deltáig is eljut, majd úgy vélte, a helyzet addig nem oldódik meg, míg a háború tart. A volt köztársasági elnök hozzátette: ha a háború után már Ukrajna újjáépítése lesz napirenden jelentős nemzetközi források bevonásával, érdemes lesz lobbizni a Tisza szennyezésének megállításáért. Ljasuk Dimitry elmondta: bízik benne, hogy az újjáépítésnél ezt a problémát megoldják, mivel a háborús romok, törmelékek eltakarítására valószínűleg külön iparág fog létesülni. Egyúttal azt tanácsolta a vízpartra, folyópartokra látogatóknak, hogy ne hagyják ott a hulladékot, “minden egyes összeszedett palack számít”.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák