Zöldinfó
Kék bolygó – Áder János folytatta beszélgetését a tiszai műanyagszennyezésről új podcastjában
A tiszai műanyagszennyezés problémájáról folytatta beszélgetését Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
Áder János – a még nyár elején rögzített adásban – felidézte, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. A volt köztársasági elnök arról is kérdezte a filmest, hogy milyen volt alkotásának fogadtatása. Ljasuk Dimitry értékelése szerint a filmet nagyon jól fogadta a közönség, a többi között elkészült annak ukrán szinkronos változata is, amelyet le is vetített egy ottani televíziócsatorna. Áder János azon felvetésére reagálva, hogy az ukrajnai háború eltereli a figyelmet a tiszai műanyagszennyezés problémájáról, Ljasuk Dimitry arról beszélt, hogy február 24. óta mintegy félmillió menekült érkezett az 1,1 milliós lélekszámú Kárpátaljára, ami jelentős környezeti terhelést jelent. A segélyszállítmányok csomagolásából rengeteg hulladék keletkezik, miközben a feldolgozó-infrastruktúra nem változott – mutatott rá.
Ljasuk Dimitry arra számít, hogy a következő években sokkal nagyobb hulladékmennyiség fog érkezni a Tiszán Magyarországra, mint korábban. A háborúnak az emberi tragédián és gazdasági veszteségen túl is drámai következménye lesz – jegyezte meg a volt államfő, aki jelezte, hogy Ljasuk Dimitry gyűjtést szervezett és jelentős pénzadományt jutatott el az Ukrajnában élőknek. A műsorban szóba került az ukrajnai Rahó melletti, hegy nagyságú szeméttelep, amely a környezetvédelmi aktivista szerint olyan szimbólummá vált, amelyben “minden benne van, amit az emberiség elkövethet a természet ellen”. Ljasuk Dimitry hozzátette: korábban arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szüntesse meg ezt a szeméthegyet, mert azt a helyi önkormányzat és az önkéntesek nem tudják.
Áder János ezen a ponton megjegyezte azt is, hogy a Rahóból származó hulladék egészen a Duna-deltáig is eljut, majd úgy vélte, a helyzet addig nem oldódik meg, míg a háború tart. A volt köztársasági elnök hozzátette: ha a háború után már Ukrajna újjáépítése lesz napirenden jelentős nemzetközi források bevonásával, érdemes lesz lobbizni a Tisza szennyezésének megállításáért. Ljasuk Dimitry elmondta: bízik benne, hogy az újjáépítésnél ezt a problémát megoldják, mivel a háborús romok, törmelékek eltakarítására valószínűleg külön iparág fog létesülni. Egyúttal azt tanácsolta a vízpartra, folyópartokra látogatóknak, hogy ne hagyják ott a hulladékot, “minden egyes összeszedett palack számít”.
mti
Zöldinfó
Tavalyi erdőtűz után 23 ezer facsemetével kezdik meg az újjáépítést
Megkezdődött a facsemeték ültetése a “vasi ezres tűz” helyszínén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődött a facsemeték ültetése az utóbbi évek egyik legnagyobb kiterjedésű szabadtéri tűzének helyszínén, a Vas vármegyéi Csöngén, ahol tavaly szeptemberben öt napon keresztül mintegy ezer hektáron pusztítottak a lángok – írja az alternativenergia.hu. Mukics Dániel felidézte: tavaly szeptember 5-9.e között több mint ezren dolgoztak folyamatosan a Csönge és Kenyeri térségében pusztító tűz oltásán. A munkálatokat nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az, hogy egyes erdőterületeket kifejezetten nehezen lehetett megközelíteni. A szél miatt a lángok újra és újra felcsaptak, több helyen a fák koronája is meggyulladt. Hozzátette: a tavalyi pusztítás a csöngei erdő harmincnyolc éves erdeifenyő-állományát is érintette, és most oda vittek új facsemetéket. Csaknem ötven diák és egyetemista érkezett a Vas Vármegyei SZC Savaria Technikum és Kollégiumból, valamint az ELTE Savaria Egyetemi Központból, akik a Szombathelyi Erdészet Zrt. környezetvédelmi előadását követően, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival közösen ültették el az első facsemetéket a héten – tette hozzá.
A szakemberek a helyi viszonyok és a klímaváltozás várható hatásai miatt a vörös tölgyet választották a faültetéshez. A faültetési akció 9,64 hektárt érint, kilenc hektáron 2400 kilogramm vöröstölgymakkot vetnek el, a többi helyre pedig 3600 vöröstölgycsemete kerül. A vörös tölgy mellé úgynevezett elegy fafajokat – mezei juhart, madárcseresznyét és vadkörtét – is telepítenek majd a szakemberek. Az akció összesen 23 100 csemete elültetésével segíti az érintett erdőrészlet újjáéledését – ismertette. Mukics Dániel elmondta: a faültetési akció része a katasztrófavédelem környezeti nevelési és oktatási programjának.
A program elsődleges célja az, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság, a természeti értékek és erőforrások megóvásának fontosságára. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak a csapadékmentes időszakok, a száraz teleket eső nélküli perzselő nyarak követik, amelyek kiszárítják a növényeket és a talajrétegeket, és a statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a szabadtéri tüzek száma – tette hozzá. Az OKF szóvivője elmondta azt is, november közepéig már több mint 9800 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, akiknek egyre nagyobb kiterjedésű erdőtüzekhez is vonulniuk kell.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés14 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
