Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kerékpáros turistákra építve fejlesztik a Balaton nyugati térségét

Elsősorban a kerékpáros és bakancsos turisták számára indulnak fejlesztések a Balaton-part zalai szakaszán és a Kis-Balaton térségében.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagy Bálint, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is, a projektindító rendezvényen arról beszélt, hogy a most induló Zala-Balaton kreatív-aktív hálózat elnevezésű projekt révén mintegy 700 millió forintos turisztikai fejlesztés valósulhat meg a következő két évben – ismertette az alternativenergia.hu. A Bakonyerdő részvételével és az érintett települések együttműködésében az itt élők és az ide látogató vendégek számára is minőségi szolgáltatásokat kínálnak majd az aktív turizmus kedvelői számára, hálózattá szervezve egyúttal az egyes fejlesztési pontokat – mondta. Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a beruházás során figyelni kell arra, hogy a tervezett funkciók a környezet adottságainak maximális megőrzésével valósuljanak meg, gazdaságosak, fenntarthatóak és esztétikusak legyenek, és ne terheljék a térség természeti erőforrásait. Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. vagyongazdálkodási főmérnöke elmondta: a balatoni kerékpárút forgalomszámlálóinak adatai szerint 2023-ban Balatonedericsnél több mint 120 ezer, Keszthelynél csaknem 170 ezer, Fenékpusztánál pedig 80 ezret meghaladó számú kerékpárost regisztráltak.

A térségi projekt keretében a gyenesdiási Nagymezőn a környezet rendezése mellett kerékpártámaszokat, padokat és mozgásfejlesztő pályát állítanak fel, a vonyarcvashegyi Festetics élményponton hullámpadokat és kerékpártámaszokat helyeznek el, a balatongyöröki Bélapi élményponton pedig család- és gyerekbarát attrakciófejlesztést valósítanak meg. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) úgy fogalmazott: a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége “négyévszakos”, családbarát hely, ahol a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak egyaránt kiemelkedő szerepe van. A mostani projekt Zalaapátitól Balatongyörökig köti össze a Balaton és a Kis-Balaton térségében lévő településeket, a természeti környezet megismertetésének céljával.

Gyenesdiáson megújul a települési központ, a látógatóközpont, játszóterek és a balatoni sétány környezete, továbbá az 1551-ben épült Talabér-vízimalom. Hozzátette, hogy az ökoturisztika kitörési pontja lehet a Balatonnak és Zala vármegyének is. Pénzes Erszébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szakmai vezetője arról beszélt, hogy a térségben elkészült kerékpárút-hálózatot, a balatoni bringakörutat és a BalatonBike 365 kijelölt kerékpáros úthálózatát egyaránt érintik a fejlesztések. Az útvonalak szolgáltatóhelyeit úgy fejlesztik, hogy azok minőségi kiszolgálást biztosítsanak a turistáknak, de ezzel együtt az is feladatuk, hogy információkat adjanak a háttérterületekről és a kerékpározók környezeti szemléletmódját is formálják.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai korszerűsítés kezdődik nyolc egészségügyi intézményben

Nyolc kórház energetikai fejlesztésére nyílik lehetőség 31,5 milliárd forint uniós forrásból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Steiner Attila, aki a 3. sz. választókerület fideszes képviselőjelölt is, az Észak-budai Szent János Centrumkórház előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyolc intézményből négy budapesti – írja az alternativenergia.hu. Részesül a fejlesztési pénzből a Szent János kórház is, ahol két épület újul meg 6,8 milliárd forintból – tette hozzá. Steiner Attila úgy fogalmazott: “ez nagy eredmény a nagy ellenszélben” és emlékeztetett arra, hogy tavaly 85 milliárd forintot sikerült lehívni, ebből 70 kórház és húsz mentőállomás újul meg szerte az országban. Ez a program folytatódik most a 31,5 milliárd forintos keretből, az intézmények között van állami és egyházi fenntartású is – mondta.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti frakcióvezetője azt mondta, az Egészséges Budapest Program (EBP) keretén belül a kormány folyamatosan fejlesztette a budapesti és a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátást. Mint mondta, az EBP-ben 133 milliárd forint értékben újultak és újulnak meg egészségügyi intézmények.

Ralovich Zsolt, a kórház főigazgatója azt mondta, a most bejelentett fejlesztés egy újabb mérföldkő a kórház életében, és a gyermekellátás fejlesztése mindannyiunk számára fontos. Mint mondta, 2020 óta folyamatos a Szent János kórház fejlesztése, 2020-2022 között több mint 35 ezer négyzetméter újult meg, 2023-2024-ben a Kútvölgyi tömböt újították meg kívül-belül, és 2024-ben megtörtént a budai traumatológiai centrum korszerűsítése is. A Szent János kórház a budai oldalon az egyetlen komplex gyermekellátó intézmény, tavaly 134 ezer gyermeket láttak el járóbetegként, 10 ezer gyermeket kezeltek fekvőbetegként és több mint 1600 műtétet végeztek – ismertette.

Advertisement

A felújításról elmondta, a két épület megújításával 21. századi feltételekkel látják majd el a gyerekeket. Kőnig Róbert gyermeksebész, traumatológus, miniszterelnöki biztos arról beszélt, Steiner Attilával több hónapja dolgoznak azon, hogy elindítsák a budai oldal és Közép-Magyarország északi része gyermekellátásának modernizációját. A János kórház nagy forgalmú intézmény, fontos, hogy egy modern gyermekellátás legyen az intézményben – emelte ki. Steiner Attila ismertetése szerint a most bejelentett uniós forrásból részesül még a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház, a pomázi Boldog Gellért Szakkórház, a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrum és a Bátor Tábor Alapítvány hatvani telephelye.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák