Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Keresik a 2015-ös év madarát

Létrehozva:

|

A búbosbanka, a fekete rigó vagy a vörösbegy lehet 2015-ben az év madara, az érdeklődők a www.mme.hu oldalon szavazhatnak június 28-án délig.

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, a 2015-re javasolt három madárfaj állománya stabil vagy csak enyhe csökkenést mutat, ezért a közvetlen cél nem a vészes megfogyatkozás ellensúlyozása, hanem az urbanizálódott állományok segítése új típusú védelmi eszközökkel és módszerekkel, valamint a települési madárvédelem és az MME Madárbarát kert program társadalmi bázisának növelése. A búbosbanka a nyílt, ligetes területek országosan elterjedt, viszonylag gyakori fészkelő madara. Hosszú, hajlott csőrével képes a járatokból kipiszkálni a mezei tücsköt, a lótücsköt, a földigilisztákat és a pajorokat. Kedvelt élőhelyei a rövidfüvű gyepekkel, legelőkkel körülvett tanyák, ahol nemcsak a táplálékbázis, hanem a fészkelőhelyek is rendelkezésére állnak. A harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5-8 tojásból áll. A fészekben növekedő fiókák híg, bűzös ürüléket spriccelve védekeznek a ragadozók ellen – ezért kapta egyik beszédes, népi nevét: fostos bugybóka.

Vonuló, a telet Afrika trópusi vidékein tölti. A fekete rigó az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, és az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4-5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.

Advertisement

A vörösbegy az erdős, bokros területek, nagyobb parkok madara, ahol a leggyakoribb kakukkgazda. Puha növényi részekből álló, mohával és szőrrel bélelt fészkét gyökerek közé, talajüregekbe, ritkábban épületek réseibe, farakásba építi. Évente kétszer költ, leggyakrabban 6-7 tojást rak. Férgekkel, rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen bogyókat is eszik. Vonuló faj, de egyre több példány át is telel, illetve nagyszámú madár érkezik hozzánk Európa északi tájairól. Ennek köszönhetően nemcsak a költési szezonban, de ősszel és télen is találkozhatunk velük, különösen lakott területeken és az etetők, itatók közelében. Az etetőn almát, apró magvakat és napraforgómag-törmeléket fogyaszt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák