Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Keresik a 2015-ös év madarát

Létrehozva:

|

A búbosbanka, a fekete rigó vagy a vörösbegy lehet 2015-ben az év madara, az érdeklődők a www.mme.hu oldalon szavazhatnak június 28-án délig.

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, a 2015-re javasolt három madárfaj állománya stabil vagy csak enyhe csökkenést mutat, ezért a közvetlen cél nem a vészes megfogyatkozás ellensúlyozása, hanem az urbanizálódott állományok segítése új típusú védelmi eszközökkel és módszerekkel, valamint a települési madárvédelem és az MME Madárbarát kert program társadalmi bázisának növelése. A búbosbanka a nyílt, ligetes területek országosan elterjedt, viszonylag gyakori fészkelő madara. Hosszú, hajlott csőrével képes a járatokból kipiszkálni a mezei tücsköt, a lótücsköt, a földigilisztákat és a pajorokat. Kedvelt élőhelyei a rövidfüvű gyepekkel, legelőkkel körülvett tanyák, ahol nemcsak a táplálékbázis, hanem a fészkelőhelyek is rendelkezésére állnak. A harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5-8 tojásból áll. A fészekben növekedő fiókák híg, bűzös ürüléket spriccelve védekeznek a ragadozók ellen – ezért kapta egyik beszédes, népi nevét: fostos bugybóka.

Vonuló, a telet Afrika trópusi vidékein tölti. A fekete rigó az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, és az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4-5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.

Advertisement

A vörösbegy az erdős, bokros területek, nagyobb parkok madara, ahol a leggyakoribb kakukkgazda. Puha növényi részekből álló, mohával és szőrrel bélelt fészkét gyökerek közé, talajüregekbe, ritkábban épületek réseibe, farakásba építi. Évente kétszer költ, leggyakrabban 6-7 tojást rak. Férgekkel, rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen bogyókat is eszik. Vonuló faj, de egyre több példány át is telel, illetve nagyszámú madár érkezik hozzánk Európa északi tájairól. Ennek köszönhetően nemcsak a költési szezonban, de ősszel és télen is találkozhatunk velük, különösen lakott területeken és az etetők, itatók közelében. Az etetőn almát, apró magvakat és napraforgómag-törmeléket fogyaszt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új szálláshelyekkel és fenntartható megoldásokkal bővült a visegrádi erdei iskola

Megújult Magyarország első erdei iskolája.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő befejezte a visegrádi Mogyoró-hegyen működő Madas László Erdészeti Erdei Iskola szálláshelyének átfogó fejlesztését, amely hosszú távon biztosítja, hogy Magyarország és egyben Közép-Európa első erdei iskolája továbbra is magas színvonalon fogadhassa a természet iránt érdeklődő gyermekeket, családokat és közösségeket – közölte a társaság az MTI-vel. A fejlesztés 64,1 millió forintból valósult meg, amelyből 44,87 millió forintot a Téry Ödön Turistaház-fejlesztési Program keretei között az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ biztosított, a fennmaradó 19,23 millió forintot a Pilisi Parkerdő saját forrásból finanszírozta – írja az alternativenergia.hu.

Az 1988-ban alapított, később alapítója nevét felvevő Madas László Erdészeti Erdei Iskola új szemléletet honosított meg, a természetet nem csupán tananyagként, hanem közvetlen élményként mutatja be a gyermekeknek. Az erdei iskola azóta is teljes kapacitással működik, évente mintegy nyolcezer látogatót fogad – írták. Ismertették, a Mogyoró-hegyen működő intézmény akár 130 szállóvendég befogadására is alkalmas, és egész évben várja az óvodás és iskolás csoportokat, felnőtteknek is kínál programokat.

Részletezték, a beruházás során teljesen megújult mind a tíz kétszintes faház belső tere. Megújult a központi közösségi épület is. A tetőszerkezet sérült részeit helyreállították, az épület teljes belső festést kapott, emellett korszerű, megújuló energiát hasznosító vízteres pelletkandallót építettek be. Kitértek arra, hogy a fejlesztés részeként új fedett kültéri foglalkoztató pavilon is épült. Az épület formavilága a Mogyoró-hegy ikonikus, Makovecz Imre által tervezett épületeinek építészeti világát idézi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák