Zöldinfó
Keresik a 2015-ös év madarát
A búbosbanka, a fekete rigó vagy a vörösbegy lehet 2015-ben az év madara, az érdeklődők a www.mme.hu oldalon szavazhatnak június 28-án délig.
Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtökön az MTI-vel.
Mint írták, a 2015-re javasolt három madárfaj állománya stabil vagy csak enyhe csökkenést mutat, ezért a közvetlen cél nem a vészes megfogyatkozás ellensúlyozása, hanem az urbanizálódott állományok segítése új típusú védelmi eszközökkel és módszerekkel, valamint a települési madárvédelem és az MME Madárbarát kert program társadalmi bázisának növelése. A búbosbanka a nyílt, ligetes területek országosan elterjedt, viszonylag gyakori fészkelő madara. Hosszú, hajlott csőrével képes a járatokból kipiszkálni a mezei tücsköt, a lótücsköt, a földigilisztákat és a pajorokat. Kedvelt élőhelyei a rövidfüvű gyepekkel, legelőkkel körülvett tanyák, ahol nemcsak a táplálékbázis, hanem a fészkelőhelyek is rendelkezésére állnak. A harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5-8 tojásból áll. A fészekben növekedő fiókák híg, bűzös ürüléket spriccelve védekeznek a ragadozók ellen – ezért kapta egyik beszédes, népi nevét: fostos bugybóka.
Vonuló, a telet Afrika trópusi vidékein tölti. A fekete rigó az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, és az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4-5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.
A vörösbegy az erdős, bokros területek, nagyobb parkok madara, ahol a leggyakoribb kakukkgazda. Puha növényi részekből álló, mohával és szőrrel bélelt fészkét gyökerek közé, talajüregekbe, ritkábban épületek réseibe, farakásba építi. Évente kétszer költ, leggyakrabban 6-7 tojást rak. Férgekkel, rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen bogyókat is eszik. Vonuló faj, de egyre több példány át is telel, illetve nagyszámú madár érkezik hozzánk Európa északi tájairól. Ennek köszönhetően nemcsak a költési szezonban, de ősszel és télen is találkozhatunk velük, különösen lakott területeken és az etetők, itatók közelében. Az etetőn almát, apró magvakat és napraforgómag-törmeléket fogyaszt.
Zöldinfó
Egyre többen figyelnek a környezetre, de a hatékonyságról nem mondanának le
Takarításkor a fenntarthatóság csak a magyarok 3 százalékánál elsődleges szempont.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarok egyre tudatosabbak a takarítóeszközök felhasználásában, de a döntéseikben továbbra is a praktikusság dominál a Kärcher felmérése szerint: míg a válaszadók közel fele az ár-érték arányt tartja a legfontosabb szempontnak takarítóeszköz-vásárláskor, addig a fenntarthatóság csupán a megkérdezettek 3 százalékánál kerül az első helyre. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások akkor válnak igazán vonzóvá, ha a hatékonyságról sem kell lemondani – írja az alternativenergia.hu. A június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából készült Kärcher-kutatás alapján bár a magyar fogyasztók körében már egyértelműen megmutatkozik a környezettudatos szemlélet, sok felhasználó még keresi az egyensúlyt a környezetbarát megoldások, a hatékonyság, a megfelelő ár és a mindennapi praktikusság között.
A közlemény szerint a vízfogyasztás csökkentését például a megkérdezettek közel negyede jelölte meg fenntarthatósági szempontként, míg a felmérést kitöltők több mint kétharmada közölte, hogy csak a szükséges mennyiségű vizet használja takarítás közben, közel ötödük pedig csak akkor végez vizes takarítást, ha az feltétlenül indokolt. A mindennapi vásárlási döntésekben ugyanakkor továbbra is meghatározó az ár és a teljesítmény: háztartási takarítóeszköz vételekor a válaszadók közel fele (49,8 százalék) elsősorban az ár-érték arány alapján dönt. A második legfontosabb szempont a hatékonyság és minőség, amelyet 15 százalékuk említett elsődleges tényezőként.
A fenntarthatóságot és környezetbarátságot elsődleges választási szempontként a kutatásban részt vevők mindössze 3 százaléka jelölte meg, ami arra utal, hogy a környezettudatosság a fogyasztók számára akkor válik igazán erős döntési tényezővé, ha a megoldás közben hatékony, praktikus és gazdaságos is – írták a közleményben. A válaszadók közel 40 százaléka szerint fontos, hogy egy tisztítószer környezetbarát legyen, de nem ez az elsődleges választási szempont. További 13 százalékuk számára ez az egyik fő szempont a döntésnél, így a megkérdezettek több mint fele valamilyen mértékben figyelembe veszi a környezetbarát jellemzőket, amikor tisztítószert választ.
A Kärcher kutatásából az is kiderült, hogy a hagyományos tisztítószerek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásairól sokan hallottak már. A válaszadók közel harmada (31 százalék) jelezte, hogy tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és ezért próbál környezetbarát alternatívát használni. További 18 százalék hallott ugyan a problémáról, de még nem foglalkozott vele mélyebben. A megkérdezettek valamivel több mint negyede ugyanakkor annak ellenére is használ hagyományos tisztítószereket, hogy hallott a lehetséges káros hatásokról, mert hatékonyabbnak tartja őket.
A válaszadók mintegy fele több esetben is előnyben részesíti az olyan természetes anyagokat, mint például a citromsav, az ecet, a mosószóda vagy a szódabikarbóna, 7 százalékuk pedig kizárólag természetes szereket használ, ugyanakkor közel negyedük ritkán alkalmazza ezeket. Az egyszer használatos takarítóeszközök ugyanakkor továbbra is erősen jelen vannak a háztartásokban. A válaszadók 46 százaléka ritkán, csak akkor használ ilyen eszközöket, ha nagyon szükséges, míg 40 százalék gyakran választja őket, mert kényelmesebbnek és higiénikusabbnak tartja. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy soha nem használ egyszer használatos takarítóeszközöket, és mindig újrahasználhatót választ. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés