Zöldinfó
Keresik a 2015-ös év madarát
A búbosbanka, a fekete rigó vagy a vörösbegy lehet 2015-ben az év madara, az érdeklődők a www.mme.hu oldalon szavazhatnak június 28-án délig.
Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtökön az MTI-vel.
Mint írták, a 2015-re javasolt három madárfaj állománya stabil vagy csak enyhe csökkenést mutat, ezért a közvetlen cél nem a vészes megfogyatkozás ellensúlyozása, hanem az urbanizálódott állományok segítése új típusú védelmi eszközökkel és módszerekkel, valamint a települési madárvédelem és az MME Madárbarát kert program társadalmi bázisának növelése. A búbosbanka a nyílt, ligetes területek országosan elterjedt, viszonylag gyakori fészkelő madara. Hosszú, hajlott csőrével képes a járatokból kipiszkálni a mezei tücsköt, a lótücsköt, a földigilisztákat és a pajorokat. Kedvelt élőhelyei a rövidfüvű gyepekkel, legelőkkel körülvett tanyák, ahol nemcsak a táplálékbázis, hanem a fészkelőhelyek is rendelkezésére állnak. A harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5-8 tojásból áll. A fészekben növekedő fiókák híg, bűzös ürüléket spriccelve védekeznek a ragadozók ellen – ezért kapta egyik beszédes, népi nevét: fostos bugybóka.
Vonuló, a telet Afrika trópusi vidékein tölti. A fekete rigó az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, és az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4-5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.
A vörösbegy az erdős, bokros területek, nagyobb parkok madara, ahol a leggyakoribb kakukkgazda. Puha növényi részekből álló, mohával és szőrrel bélelt fészkét gyökerek közé, talajüregekbe, ritkábban épületek réseibe, farakásba építi. Évente kétszer költ, leggyakrabban 6-7 tojást rak. Férgekkel, rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen bogyókat is eszik. Vonuló faj, de egyre több példány át is telel, illetve nagyszámú madár érkezik hozzánk Európa északi tájairól. Ennek köszönhetően nemcsak a költési szezonban, de ősszel és télen is találkozhatunk velük, különösen lakott területeken és az etetők, itatók közelében. Az etetőn almát, apró magvakat és napraforgómag-törmeléket fogyaszt.
Zöldinfó
A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.
Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.
Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.
Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés