Zöldinfó
Kész aranybánya az emberi ürülék
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.
Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.
A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.
Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.
13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Rendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
Péntekig nagyobb vízhozamra kell készülni az Öreg-Duna medrében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Péntekig az Öreg-Duna medrében a megszokottnál nagyobb vízhozamra, emelkedő vízszintekre, valamint helyenként erősebb sodrásra lehet számítani – hívta fel a figyelmet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán. Azt írták: kedden reggel 8 órától várhatóan péntek délután 5 óráig a bősi vízerőmű 400 kV-os elosztóállomása egy meghibásodás elhárítása miatt üzemen kívül lesz – írja az alternativenergia.hu. Az üzemszünet időtartama alatt a bősi vízerőmű korlátozott teljesítménnyel működik. Hozzátették: a rendelkezésre álló információk alapján az erőmű egy turbógenerátorral üzemel, legfeljebb másodpercenként 500 köbméter vízhozam felhasználásával. Az ezen felüli, energetikai célra fel nem használt vízmennyiséget Dunacsúny térségében az Öreg-Duna medrébe vezetik át. Emiatt az üzemszünet ideje alatt az Öreg-Duna medrében a megszokottnál nagyobb vízhozamra, emelkedő vízszintekre, valamint helyenként erősebb sodrásra lehet számítani. Felhívták a figyelmet arra, hogy a vízhozamok és vízszintek tényleges alakulását a Duna felső szakaszának hidrológiai helyzete, valamint a dévényi vízmérce aktuális vízhozam- és vízállásadatai befolyásolják.
Felhívták a horgászok, vízitúrázók, kenusok, kajakosok, csónakosok, kirándulók, valamint a part menti területeken tartózkodók figyelmét, hogy az Öreg-Duna medrében és annak közvetlen környezetében a vízjárási viszonyok rövid időn belül is megváltozhatnak. A vízszint emelkedése, a sodrás erősödése, továbbá egyes partszakaszok, zátonyok, bejárók és alacsonyabban fekvő területek elöntése veszélyhelyzetet okozhat – írták. Arra kérték az érintetteket, hogy az üzemszünet ideje alatt fokozott körültekintéssel tartózkodjanak a vízparton és a vízen, és a horgászhelyek, vízre szállási pontok, kikötési lehetőségek és parti megközelítési útvonalak használata előtt minden esetben vegyék figyelembe az aktuális vízállapotokat.
Megjegyezték: a megnövekedett dunai vízhozam hatása a szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer egyes szakaszain is jelentkezhet, ezért kérik, hogy az érintett területeken közlekedők és ott tartózkodók szintén fokozott óvatossággal járjanak el. A hullámtéri ágakban, mellékágakban és műtárgyak környezetében a vízszintek, áramlási viszonyok és megközelítési lehetőségek változhatnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés