Zöldinfó
Kész aranybánya az emberi ürülék
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.
Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.
A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.
Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.
13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Olcsóbb és átláthatóbb lehet a csatlakozás: Horvátország ösztönzi a megújuló beruházásokat
Horvátország egységes villamosenergia-hálózati csatlakozási díjakat vezet be.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horvátország egységes villamosenergia-hálózati csatlakozási díjakat vezet be, megszüntetve ezzel a beruházók számára több éve fennálló bizonytalanságot és kiszámíthatóbbá téve az új energiaberuházások előkészítését – közölte az alternativenergia.hu. A döntés 2026. május 1-jén lép hatályba, és rögzíti a hálózatra csatlakozó beruházások egységdíjait a különböző feszültségszinteken. A szabályozás szerint az alacsony feszültségű hálózaton a csatlakozás díja 193 euró kilowattonként, a középfeszültségű hálózaton 96,5 euró/kW. A nagyfeszültségű hálózaton a műszaki feltételek megteremtésének díja 19 euró/kW, míg a magas és nagyon magas feszültségű hálózati feltételek biztosításának díja középfeszültségű csatlakozás esetén 9,5 euró kilowattóránként.
A díjrendszer országosan egységes, így megszűnnek a korábbi regionális különbségek és az eltérő, tényleges hálózati csatlakozási költségeken alapuló tarifák. Ante Susnjar gazdasági miniszter kedden közölte: az új díjrendszer kiszámítható keretet teremt a beruházók számára projektjeik megtérülésének kiszámításához, és felgyorsíthatja a megújulóenergia-beruházások megvalósítását. Hozzátette: az intézkedés kiszoríthatja azokat a spekulatív projekteket is, amelyek korábban hálózati kapacitásokat foglaltak le anélkül, hogy tényleges beruházás indult volna. A miniszter szerint a döntés hozzájárulhat a nemzeti energia- és klímaterv céljainak teljesítéséhez, és reményét fejezte ki, hogy az új szabályozási keret nyomán minél több megújulóenergia-projekt valósul meg.
A szabályozó hatóság szerint az alacsonyabb csatlakozási költségek – különösen a magasabb feszültségszinteken – az ipari beruházásokat is ösztönözhetik, például új gyárak vagy adatközpontok hálózatra kapcsolását.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés