Zöldinfó
Kész aranybánya az emberi ürülék
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.
Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.
A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.
Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.
13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
új program támogatja a magyar kkv-k fenntartható működését
Elindult a Magyar Energiamentő Vállalkozások Közössége (MEVA), amelynek célja, hogy a hazai KKV-k is aktív szereplőivé válhassanak az energiakrízis kezelésének.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt két hétben sorra jelentették be a nagyvállalatok, hogy visszafogják a fogyasztásukat – írja az alternativenergia.hu. Kevesebb szó esett azonban a kis- és középvállalkozások vállalásairól, pedig a magyar gazdaság alapját, a foglalkoztatottság kétharmadát és a GDP felét is ők adják. Ezért a MEVA alapítói – Scale Impact, társadalmi hatás ügynökség és a Fusefox energetikai startup – kezdeményezést indítanak a magyar kkv-knak. A csatlakozó vállalkozások szakértői közösség támogatásával tudást és ingyenes mérőeszközt kapnak ahhoz, hogy tudatosan gazdálkodjanak az energiával. A program részletei a legyelteisenergiamento.hu oldalon érhetőek el. Az elmúlt hetek hírei megmutatták, hogy Európában egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hőhullámok, az aszályok, az árvizek és más szélsőséges időjárási események. 2026 júliusában a Duna paksi vízállása történelmi mélypontra süllyedt. Emiatt az erőmű a névleges teljesítményének körülbelül 10 százalékán működik ma, ahogy kiderül az országos tájékoztatásból. A kieső termelést importtal, más hazai erőművekkel és a fogyasztás mérséklésével ill. annak átütemezésével kellett ellensúlyozni. A vállalatok és a háztartások
önkéntes változtatásai együttesen mintegy 700 MW-tal csökkentették a terhelést. Ez megmutatta, hogy a fogyasztás nem csupán kiszolgálandó igény, megfelelő helyzetben maga is mozgósítható erőforrás lehet.
Az alapítók úgy látják, hogy a hálózat tehermentesítésére és a fogyasztás átmozgatásához azonban a hazai vállalkozások elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy egy vállalkozás tudatosan dönthessen az energiafelhasználásáról, először néhány alapvető kérdésre kell választ adnia: mikor fogyasztja a legtöbb energiát, mely fogyasztások szükségesek az üzletmenethez, melyek csökkenthetők, kapcsolhatók le vagy helyezhetők át más időpontra, és mindez megtehető-e termeléskiesés és üzleti kár nélkül. Ezért a MEVA program keretében 1000 db ingyenes P1 fogyasztásmérő eszközt is kapnak az okosmérőórával rendelkező vállalkozások, amely segítségével valós időben követhetik villamosenergia-fogyasztásukat. Az okosmérővel még nem rendelkező cégek számára a MEVA alapítói vállalják egy új, teljesen díjmentesen használható szolgáltatás kifejlesztését.
A tervezett megoldás célja, hogy okosmérő nélkül is lehetővé tegye a vállalkozások villamosenergia-fogyasztásának nyomon követését és elemzését. A jelenlegi energiakrízis fordulópont lehet abban, ahogyan az energiafogyasztáshoz viszonyulunk. Szeretnénk elérni, hogy ez a változás ne pár hétig tartson, hanem hosszú
távon egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb energiafogyasztói kultúrát és energiafogyasztási rendszert hozzon el. A MEVA alapítóiként érdekeltek vagyunk az energiahatékony, rugalmas KKV szektor megteremtésében, és szeretnénk felgyorsítani a már elérhető technológiák hazai elterjedését is.” – mondta Ágoston Dániel, a Fusefox termékfejlesztési vezetője.
A mostani energiaválság és az ezt kiváltó vízhiány tökéletesen mutatja, hogy milyen komplex és folyamatosan gyorsulva változó társadalmi és természeti folyamatok befolyásolhatják egy vállalkozás működését. A környezeti lábnyomunk megismerése és csökkentése valójában a kockázatainkat csökkenti, a társadalmi felelősségvállalás pedig azokat a partneri kapcsolatainkat erősíti, amelyek hozzájárulnak munkatársaink és
ügyfeleink megtartásához. Ehhez naprakész fenntarthatósági ismeretekre és szakmai kapcsolatrendszerre van szükség, ezért csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez – mondta Lévai Gábor, a Scale Impact, az első hazai B Corp alapítója.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés