Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kész aranybánya az emberi ürülék

Létrehozva:

|

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.

Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.

A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.

Advertisement

Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.

13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.

Advertisement

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Tovább dolgoznak a tűzoltók a csernobili bioszféra-rezervátumban

Sikerült lokalizálni az erdőtüzet a csernobili zárt övezetben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Interfax-Ukraina hírügynökség tudósítása szerint folytatódik a Csernobili Sugárzásökológiai Bioszféra-rezervátum területén május 7-én keletkezett tűz oltása – írja az alternativenergia.hu. “A tüzet lokalizálták, a helyi katasztrófavédelmi alakulatok a zárt övezet szakértőivel közösen folytatják a tűzoltást”. Az övezetben nem mértek határértéket meghaladó szintet a gammasugárzásban. A háttérsugárzás szintje sem haladja meg a havi átlagértékeket.

A múlt század végén véglegesen leállított csernobili atomerőmű körül az 1986-os nukleáris katasztrófát követően, amely a Szovjetunió területén több mint 200 ezer négyzetkilométeren radioaktív szennyeződéshez vezetett, 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre. 2016-ban rezervátumot létesítettek a növény- és állatvilág megőrzése, a hidrológiai rendszer stabilizálása, a sugárszennyezett területek rehabilitációja, valamint tudományos kutatások érdekében. A rezervátum területe mintegy 227 ezer hektár, ami a zárt övezet kétharmadát teszi ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák