Zöldinfó
Kész aranybánya az emberi ürülék
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.
Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.
A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.
Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.
13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
A fenntartható gasztronómiát népszerűsítik júniusban
Meghirdették a Bolygóbarát Ízek Hónapját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kisebb környezeti terheléssel készülő éttermi fogásokra irányítja a figyelmet júniusban a Bolygóbarát Ízek Hónapja, a Felelős Gasztrohős Alapítvány országos kampánya – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez éttermek, kávézók és más vendéglátóhelyek csatlakozhatnak – közölték a szervezők az MTI-vel. A részvételhez az éttermek a bolygobaratizek.hu honlapon regisztrálhatják fogásaikat, amelyeket az alapítvány szakértői ellenőriznek a fenntartható étkezés nemzetközi alapelvei szerint. A megfelelő fogások három kategóriába sorolhatók — növényi alapú, növényi hangsúlyos és csökkentett hústartalmú —, és a nemzetközi bolygó-egészségügyi étrend (Planetary Health Diet) tudományos ajánlásaihoz igazodnak. A kampány a fenntartható gasztronómia világnapjához kötődik, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívott életre, és minden évben június 18-án tartanak.
A kezdeményezéshez a vendégek is csatlakozhatnak, közösségi média posztokban megoszthatják kedvenc bolygóbarát fogásaikat a #bolygóbarátízek hashtag használatával. A Bolygóbarát Ízek Hónapja arra a szemléletre épül, hogy a vendéglátásnak meghatározó szerepe van a fenntartható élelmiszer-rendszer alakításában. A Chefs’ Manifesto elnevezésű nemzetközi program szerint a séfek “hidat képeznek a termőföld és a tányér között”, vagyis egyszerre formálják a fogyasztói szokásokat és támogatják a helyi termelői rendszereket.
Az Amerikai Nemzeti Étterem Szövetség (National Restaurant Association) 2026-os Gasztronómiai Trendelőrejelzésében (What’s Hot Culinary Forecast) a helyi alapanyag-használat az első helyen szerepel a tíz legfontosabb makrotrend között. A fogyasztói oldalon is ez látszik: egyre többen keresnek olyan éttermi választásokat, amelyek egyszerre kínálnak jó minőséget és kisebb környezeti terhelést.
A fenntarthatóbb étkezési rendszerek támogatása az Európai Éghajlati Paktum céljaihoz is szorosan kapcsolódik, hiszen az élelmiszer-fogyasztás, az alapanyag-termelés és az ételpazarlás csökkentése egyaránt fontos szerepet játszik a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a helyi közösségek ellenálló képességének erősítésében.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés