Zöldinfó
Kész aranybánya az emberi ürülék
Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.
Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.
A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.
Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.
13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Mexikó különleges kaktuszai költöznek Budapestre
Mexikó virágai lesznek láthatók az őszi kaktuszkiállításon a Füvészkertben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ritkán látható mexikói kaktuszok, különleges pozsgások, szakértői tanácsadás és családi programok várják az érdeklődőket szeptember 11. és 13. között az ELTE Füvészkertben. Mexikó a kaktuszvilág legkülönlegesebb növényeinek ad otthont, hiszen a Sierra Madre hegyláncai, a magasföldek, a száraz völgyek és a hegységek lábánál húzódó trópusi esőerdők sajátos élőhelyein oszlopkaktuszok, gömbkaktuszok, rejtőzködő papsapka kaktuszok, valamint különleges virágú ritkaságok élnek. Ezt a növényvilágot idézi meg a Mexikó ékszerei című őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár, ahol a kaktuszgyűjtők körében különösen értékes nemzetségeket, így az Astrophytum, az Ariocarpus, az Echinocactus és a Turbinicarpus fajait is bemutatja a Magyar Kaktuszgyűjtők Egyesülete – áll a szervezők közleményében.
A kiállításon bemutatott növények között különös figyelmet kapnak a Mexikó kietlen hegyvidékein élő, kövek között rejtőzködő kaktuszfajok. Az Ariocarpus nemzetség egyes fajai annyira hasonlítanak a környező sziklákra, hogy a növényevő állatok gyakran észre sem veszik őket. Ezek a növények lapos, szürkésbarna, kőre emlékeztető testtel rendelkeznek, és szinte teljesen beleolvadnak a környezetükbe.
A bemutató egyik különlegessége az úgynevezett Őszapó-kaktuszok csoportja lesz. Ezeket a magashegységi oszlopkaktuszokat sűrű, fehér, hajra emlékeztető szőrzet borítja, amely segíti őket a rendkívül erős napsugárzás és a hegyvidéki éjszakák hidege elleni védekezésben. A közönség olyan fajokkal is találkozhat, amelyek természetes élőhelyükön a bennszülött közösségek számára élelem-, víz- vagy tápanyagforrásként is jelentőséggel bírnak.
A szárazságtűrő növények mellett az epifiton, vagyis fán lakó fajok is szerepet kapnak, a levélkaktuszok és broméliafélék a mexikói erdők párásabb, trópusi hangulatát idézik meg. A rendezvényen a magyar kaktuszgyűjtők különleges gyűjteményeinek darabjai is láthatók lesznek. Növényvásár is várja a látogatókat, akiket az egyesület tagjai tartási tanácsokkal segítenek a megfelelő faj kiválasztásában, az öntözésben, a teleltetésben és a sikeres nevelésben. A kisgyermekes családokat kézműves programok is várják.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés