Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kész aranybánya az emberi ürülék

Létrehozva:

|

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.

Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.

A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.

Advertisement

Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.

13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.

Advertisement

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A jövő energiája molekuláris szinten: akkumulátorokról és hidrogénről is szó lesz az MTA-n

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről az Akadémián.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szeptember 21-én, a kémia hónapja részeként – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint az MTA Székházának nagytermében délelőtt 10 órakor kezdődő, Kémiai környezeti kockázati tényezők és hatásaik című rendezvény résztvevői a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint az éghajlati rendszerben zajló változásokat vizsgálják. A környezetkémia újabb tudományos eredményeit kiváló szakemberek: Fábián István (Debreceni Egyetem), Felinger Attila (Pécsi Tudományegyetem), Gelencsér András (Pannon Egyetem) és Kónya Zoltán (Szegedi Tudományegyetem), valamint Fodor Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont), Mádlné Szőnyi Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Salma Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem) ismertetik.

A szakemberek előadásokat tartanak többek között a globális fenntarthatóságról, a nanotechnológiával végzett környezeti kármentesítésről, a Kárpát-medence felszín alatti vízpótlásáról, a légköri aeroszolok egészségi és éghajlati hatásairól, valamint a környezeti kockázatok és az emberi betegségek kapcsolatáról. Az előadásokat helyszíni kísérletek egészítik ki, amelyek többek között az éghajlati rendszer működését, a dohányfüst tüdőbeli kiülepedését, illetve a vízpótlás folyamatait szemléltetik. A délután 14 órakor kezdődő, Tiszta energia a molekulákban című program középpontjában a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek energiatárolási kérdései és a kémia ebben betöltött szerepe áll.

Az előadásokon szó lesz a lítiumion-akkumulátorok lehetőségeiről és korlátairól, a hidrogéntechnológiák anyagtudományi kihívásairól, valamint az energia molekuláris szintű átalakításáról és tárolásáról. A kapcsolódó technológiai bemutatókon az érdeklődők akkumulátorcellák felépítését, a vízbontás és a tüzelőanyag-cellák működését, valamint a szén- és tüzelőanyag-cellás járműtechnológiát is megismerhetik. Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, amit szeptember 20-án délutánig a sajto@titkarsag.mta.hu e-mail-címen lehet megtenni.

Advertisement

A tudományos ülésről felvétel készül, amely az MTA YouTube-csatornáján lesz megtekinthető. Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának egy hónapos rendezvénysorozata szeptember elején egy rendhagyó kiállítás megnyitójával és egy könyvbemutatóval indult. A programok célja, hogy a szakemberek tematikus tudományos eseményeken keresztül mutassák be a molekuláris tudományok fontosabb területeit. A programokról az MTA Kémiai Tudományok Osztályának oldalán olvasható részletes tájékoztatás

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák