Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kész aranybánya az emberi ürülék

Létrehozva:

|

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.

Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.

A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.

Advertisement

Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.

13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.

Advertisement

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Jelentős áramhálózat-fejlesztést zárt le az E.ON

Befejezte 115 milliárd forintos hálózatfejlesztését az E.ON.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON Hungária Csoport lezárta 2022-ben indult 114,919 milliárd forintos átfogó áramhálózat-fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be – írja az alternativenergia.hu. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport.

A beruházások célja volt az is, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült. A beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják, mint például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen – például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban – történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.

Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt (MW) többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén – tették hozzá.

Advertisement

Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében – írta az E.ON.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák