Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kész aranybánya az emberi ürülék

Létrehozva:

|

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.

Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.

A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.

Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.

13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Gombaölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon drónnal történő kijuttatásra

Már egy gombaölő szer is kijuttatható Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott az Amistar Sun 325 SC gombaölő szer szántóföldi felhasználásra napraforgó kultúrában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ezzel háromra emelkedett a drónnal alkalmazható szerek száma. Azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat. Az Amistar Sun 325 SC gombaölő szer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást. A készítmény napraforgó kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel.

Segítségével a termesztők a napraforgó alternáriás levél- és szárfoltosság ellen védekezhetnek. A kizárólag engedélyezett szerek alkalmazása mellett kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A pilóta nélküli légi jármű maximum 3 méteres magasságban repülhet a kultúra felett. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. Az Amistar Sun 325 SC készítmény kijuttatása az Arrest permetezőszer segédanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 50 méter. A megengedett legnagyobb szélsebesség 2 m/s. A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §). A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

Kapcsolódó jogszabály:
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM rendelet

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák