A Fingrid nevű üzemeltető által fűtőolajjal működtetett tartalékerőművek, a délkeleten fekvő Huutokoski és a délnyugati országrészben található Forssa három órán át működtek – jelentette be közleményében az állami tulajdonú vállalat. Mintegy évi két alkalommal sor kerül ugyan ilyen vészhelyzeti beindításokra, ám ez a termelés nagyobb kiesése okán következik be, nem pedig az áramhiány veszélye miatt. “Ma reggel a termelés és az import nem volt elegendő a fogyasztás biztosítására” – fogalmazott Minna Laasonen, a Fingrid egyik tisztviselője, aki kiemelte, hogy elérték a Svédországból érkező import technikai határát, emellett a szélenergia-termelés is rendkívül alacsony volt. A Fingrid azt is közölte, hogy a tartalék erőművek beindításával 200 megawatt teljesítményt biztosítottak az országos hálózat számára, hogy fenntartsák a fogyasztás és a termelés közötti egyensúlyt. A cég becslései szerint a téli hónapokra 600 megawatt tartalék kapacitással rendelkeznek a 12 300 megawattnyi országos áramtermelés mellett.

A nyugodtabb téli hónapok érdekében Finnország azt reméli, hogy az új, EPR Olkiluoto 3 atomreaktor teljesítményével is számolhat. Az erőmű 2021 decemberében indult be és jelenleg tesztüzemmódban működik. Az erőművet üzemeltető TVO szerint a teljes, 1600 megawattos teljesítményt október elejére lehet elérni. Ahogy Finnország májusban bejelentette NATO-tagjelöltségét Ukrajna inváziója után, a szomszédos Oroszország fizetési problémákra hivatkozva bejelentette az áramszállítás beszüntetését. Az orosz áramszállítás, mely május óta leállt, a finn áramfogyasztás 10 százalékát biztosította, és elérte a 900 megawattot. Svédország akár 2400 megawattnyi áramot is szállíthatna szomszédjának, ám jelenleg szintén áramhiány veszélyével szembesül. A skandináv állam rendszerint olajtüzelésű tartalék erőműveire támaszkodik.

mti