Zöldinfó
Kétmilliárd fát ültetnek el Indiában a levegőminőség javításáért
Indiában a levegőminőség javításáért 300 ezer fiatal kétmilliárd fát fog elültetni a közeljövőben. A cél nem csak a környezetvédelem, hanem ezzel akarják a munkanélküliséget is visszaszorítani.
Az Indiai Vidékfejlesztési Minisztérium tervei szerint a 62 137 mérföldnyi autópálya mellé fogják ültetni a rekordszámú fát. A környezet javítása mellett a fiatalkori vidéki szegénység ellen is harcolni akarnak a kezdeményezéssel.
Indiában a levegőminőség kritikus állapotban van, a népességnövekedéssel és a fejlődéssel arányosan romlik, mondta Újdelhiben Nitin Jairam Gadkari Vidékfejlesztési Miniszter. A World Health Organization szerint az országban a fiatalok munkanélküliségi rátája 10,2 százalék.
Ezzel párhuzamosan az ország új miniszterelnöke, Narendra Modi bejelentette, hogy a villamos energiát a legtöbb otthonban 2019-tól napenergia fogja szolgáltatni. A hindu kormány elkötelezte magát arra is, hogy az erősen szennyezett Gangesz és a Yamuna folyót is hamarosan megtisztítják.
A légszennyezés világszerte egyre több áldozatot szed, a falevelek a kibocsátások egy részét elnyelhetik, jelentős mennyiségű részecskeszennyezést fog fel és ez a faültetési program így nem csak a gazdaságra lesz hatással, hanem a biodiverzitásra és az egészégre is.
Az Egyesült Királyságban egy nem rég készült tanulmány szerint a légszennyezés jelentős koncentrációja a házak belterében is érezteti hatását, nem csak a külső területeken. A kísérlet alatt 30 fiatal ezüst nyírfát helyeztek el pár háznál és kontrollméréseket végeztek, bevonva olyan házakat is, ahol nem volt fa. Azoknál a házaknál, ahol a kihelyezett fák voltak 52-65 %-kal alacsonyabb koncentrációjú fémrészecskéket mértek. Az ezüst nyírfa szőrös levein a fémszennyeződés könnyebben csapdába esik.
forrás: greenprofit.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.
Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.
Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó2 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell

Julia Egerszegi
2014-08-20 at 09:40
Igen ez nagyon jó tendencia,a környezetvédelem létfontosságú és már halaszthatatlan kötelességünk a fenntartható jövô érdekében.
Sí, es una muy buena tendencia, el medio ambiente es esencial y tiene el deber imprescindible para garantizar la sostenibilidad futura.