Zöldinfó
Kétmilliárd fát ültetnek el Indiában a levegőminőség javításáért
Indiában a levegőminőség javításáért 300 ezer fiatal kétmilliárd fát fog elültetni a közeljövőben. A cél nem csak a környezetvédelem, hanem ezzel akarják a munkanélküliséget is visszaszorítani.
Az Indiai Vidékfejlesztési Minisztérium tervei szerint a 62 137 mérföldnyi autópálya mellé fogják ültetni a rekordszámú fát. A környezet javítása mellett a fiatalkori vidéki szegénység ellen is harcolni akarnak a kezdeményezéssel.
Indiában a levegőminőség kritikus állapotban van, a népességnövekedéssel és a fejlődéssel arányosan romlik, mondta Újdelhiben Nitin Jairam Gadkari Vidékfejlesztési Miniszter. A World Health Organization szerint az országban a fiatalok munkanélküliségi rátája 10,2 százalék.
Ezzel párhuzamosan az ország új miniszterelnöke, Narendra Modi bejelentette, hogy a villamos energiát a legtöbb otthonban 2019-tól napenergia fogja szolgáltatni. A hindu kormány elkötelezte magát arra is, hogy az erősen szennyezett Gangesz és a Yamuna folyót is hamarosan megtisztítják.
A légszennyezés világszerte egyre több áldozatot szed, a falevelek a kibocsátások egy részét elnyelhetik, jelentős mennyiségű részecskeszennyezést fog fel és ez a faültetési program így nem csak a gazdaságra lesz hatással, hanem a biodiverzitásra és az egészégre is.
Az Egyesült Királyságban egy nem rég készült tanulmány szerint a légszennyezés jelentős koncentrációja a házak belterében is érezteti hatását, nem csak a külső területeken. A kísérlet alatt 30 fiatal ezüst nyírfát helyeztek el pár háznál és kontrollméréseket végeztek, bevonva olyan házakat is, ahol nem volt fa. Azoknál a házaknál, ahol a kihelyezett fák voltak 52-65 %-kal alacsonyabb koncentrációjú fémrészecskéket mértek. Az ezüst nyírfa szőrös levein a fémszennyeződés könnyebben csapdába esik.
forrás: greenprofit.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
Győr környékén is nagyszabású madárvédelmi fejlesztéseket hajt végre az E.ON
Az idén már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON áramhálózatán.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A vállalat 70 új gólyafészek telepítésével, 80 meglévő fészek újjáépítésével, 250 villanyoszlop madárbaráttá alakításával és Győr környékén 8,5 kilométeres madárvédelmi beruházással teszi biztonságosabbá a madarak fészkelését – közölte az E.ON Hungária Csoport. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezi, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért. A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú és leborulás-veszélyes fészkek súlyát pedig természetvédelmi szakemberek csökkentik.
Összesen 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. Így idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán. Kiemelik: a legtöbb fészeképítést és javítást ősszel és télen végzik, hogy tavasszal ne zavarják a költést. Az új fészkek helyét a nemzeti parkok szakemberei jelölik ki, jellemzően olyan oszlopokon, ahol a gólyák korábban próbálkoztak már költéssel vagy hordtak fel fészekanyagot. A közleményben kitérnek arra, hogy több nagy volumenű madárvédelmi beruházást végez az E.ON Győr környéki áramhálózatai kapcsán. Mintegy 8,5 kilométeres nyomvonalhosszban építi át a középfeszültségű légvezetékeit madárbarát fejszerkezet alkalmazásával, emellett számos helyen telepít madárvédő burkolatokat, a madarakat a vezetéktől távol tartó hosszú szigetelőket, alul vezetett burkolt áramkötéseket. A madarak biztonságos megkapaszkodását a hálózatra szerelt madárkiülőkkel segítik majd.
A fejlesztések ebben a régióban majdnem 20 településen áthaladó áramhálózatot érintenek, a legnagyobb beruházásokat Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr Sashegypuszta térségében valósítja meg az E.ON. Ezenkívül gólyafészek-javításokat, új fészektartó kihelyezéseket is jelentős számban végeznek a cég szakemberei Győr környékén. A vércséket, sólymokat új költőládák telepítésével segíti a cég, mivel ezek a nagy testű madarak nem építenek saját fészket, helyette más madarakét foglalják el. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain már 120 biztonságos műfészek található, és idén továbbiakat helyeznek ki a szakemberek, illetve együttműködve a nemzeti parkokkal segítenek a fiókák gyűrűzésében is – áll a közleményben.
Kiemelik: az E.ON madárvédelmi beruházásai éves szinten 350-400 millió forintos költséget jelentenek, amelyet az energiacég saját forrásból finanszíroz. Mint írják, 2025-ben rekordszámú, 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon a madárvédelemért felelős szakemberek: a legtöbb gyűrűt – összesen 253-at – Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér vármegyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNapelempark és energiatároló épül Kiskunhalason, évi 20 ezer tonnával csökkenhet a CO₂-kibocsátás

Julia Egerszegi
2014-08-20 at 09:40
Igen ez nagyon jó tendencia,a környezetvédelem létfontosságú és már halaszthatatlan kötelességünk a fenntartható jövô érdekében.
Sí, es una muy buena tendencia, el medio ambiente es esencial y tiene el deber imprescindible para garantizar la sostenibilidad futura.