Zöldinfó

Kétmilliárd fát ültetnek el Indiában a levegőminőség javításáért

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-30

Szerző:

Hell

Indiában a levegőminőség javításáért 300 ezer fiatal kétmilliárd fát fog elültetni a közeljövőben. A cél nem csak a környezetvédelem, hanem ezzel akarják a munkanélküliséget is visszaszorítani.

Az Indiai Vidékfejlesztési Minisztérium tervei szerint a 62 137 mérföldnyi autópálya mellé fogják ültetni a rekordszámú fát. A környezet javítása mellett a fiatalkori vidéki szegénység ellen is harcolni akarnak a kezdeményezéssel.

Indiában a levegőminőség kritikus állapotban van, a népességnövekedéssel és a fejlődéssel arányosan romlik, mondta Újdelhiben Nitin Jairam Gadkari Vidékfejlesztési Miniszter. A World Health Organization szerint az országban a fiatalok munkanélküliségi rátája 10,2 százalék.

Ezzel párhuzamosan az ország új miniszterelnöke, Narendra Modi bejelentette, hogy a villamos energiát a legtöbb otthonban 2019-tól napenergia fogja szolgáltatni. A hindu kormány elkötelezte magát arra is, hogy az erősen szennyezett Gangesz és a Yamuna folyót is hamarosan megtisztítják.

A légszennyezés világszerte egyre több áldozatot szed, a falevelek a kibocsátások egy részét elnyelhetik, jelentős mennyiségű részecskeszennyezést fog fel és ez a faültetési program így nem csak a gazdaságra lesz hatással, hanem a biodiverzitásra és az egészégre is.

Az Egyesült Királyságban egy nem rég készült tanulmány szerint a légszennyezés jelentős koncentrációja a házak belterében is érezteti hatását, nem csak a külső területeken. A kísérlet alatt 30 fiatal ezüst nyírfát helyeztek el pár háznál és kontrollméréseket végeztek, bevonva olyan házakat is, ahol nem volt fa. Azoknál a házaknál, ahol a kihelyezett fák voltak 52-65 %-kal alacsonyabb koncentrációjú fémrészecskéket mértek. Az ezüst nyírfa szőrös levein a fémszennyeződés könnyebben csapdába esik.

forrás: greenprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:egészség egészségvédelem életmód faültetés india Légszennyezés légszennyezettség szállópor szennyezés szmog szmogriadó szmogveszély

1 Comment

Julia Egerszegi

2014-08-20 at 09:40

Igen ez nagyon jó tendencia,a környezetvédelem létfontosságú és már halaszthatatlan kötelességünk a fenntartható jövô érdekében.

Sí, es una muy buena tendencia, el medio ambiente es esencial y tiene el deber imprescindible para garantizar la sostenibilidad futura.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom