Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
Zöldinfó
Kamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot Nyírbátorban az Energiaügyi Minisztérium.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot az Energiaügyi Minisztérium (EM) Nyírbátorban, aminek része a nagy mennyiségű szemét elszállítása mellett a tereprendezés és a szemléletformálás is – jelentette be a tárca körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a nyírségi városban. Gondola Csaba kiemelte, a “rettentő nagy mennyiségű” hulladékot térképes eszközökkel rögzítik, és az arra engedéllyel rendelkező vállalkozások bevonásával számolják fel – írja az alternativenergia.hu. A beavatkozás része a tereprendezés és a kamerarendszer telepítése is. Az államtitkár azt mondta: gyakorlati tapasztalataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hulladék újratermelődik, ezért a helyi társadalom bevonásával szemléletet is szeretnének formálni, és meggyőzni az ott élőket a körforgásos gazdaság és a környezetvédelem fontosságáról. A szaktárca egy, a kistérségre vonatkozó programot is elindít, amelybe a helyi civileket, településvezetőket és képviselőket is bevonják, azért, hogy egy közös stratégia mentén elejét vegyék a nyírbátori helyzet megismétlődésének. Ettől azt várják, hogy az illegális hulladék lerakásával kapcsolatos toleranciaszint csökken, és bíznak abban, hogy egy tiszta, fenntartható környezetet alakítható ki – tette hozzá.
Gondola Csaba az MTI kérdésére elmondta, az ország több pontján tervezik hasonló program elindítását, ezek első, fizikai megvalósítása Nyírbátorban kezdődik jövő év elején. Az erre szánt költségek tervezése folyamatban van, de csak a nyírbátori beavatkozásra legalább 50 millió forintot fordítanak – jegyezte meg. Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, a hulladékprobléma már évtizedek óta fennáll, az utcákban “szeméthegyek vannak”, és ezt a problémát most sikerül orvosolni. Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület) rámutatott, a terület nemcsak Nyírbátor, hanem a vármegye egyik legnagyobb szegregátuma is, ahol folyamatosan újrahalmozódik a hulladék. Hozzátette, a település korábban több kormányzati programhoz csatlakozott, emellett a városlakókkal, civil szervezetekkel és munkahelyi közösségekkel is próbálták megtisztítani a város különböző pontjait, de az erőfeszítések ellenére a szeméthalmok mindig újratermelődtek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program