Zöld Energia

Kevesen gondoltak rá, hogy ettől az anyagtól hatékonyabbá válnak a napelemek

Tufakövek és talajhőcserélők segítségével sikerült javítani PVT eszközök teljesítményét.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-02-13

Szerző:

Vanessza

Új megközelítést dolgoztak ki a kutatók a napelemként és napkollektorként is működő eszközök hatékonyságának növelésére. A kínai Csian Csiaotong Egyetem kutatói napelemként és napkollektorként is működő fotovoltaikus termikus (PVT) eszközöket kombináltak vulkáni tufaköveket hasznosító talajhőcserélők (GHE) által biztosított hőtároló megoldással – számol be a PV Magazine. „Ez a megközelítés kihasználja a vulkáni tufakövek egyedülálló termikus tulajdonságait, például nagy porozitásukat és hővezető képességüket, ezzel fokozva a hűtést, a hőszabályozást és az energiatárolás hatékonyságát” – mondta Ahmad Alqatamin, a csapat vezetője. „A hagyományos PVT-rendszerek ingadozó hőmérsékleti körülmények között fennálló korlátait kezelve rendszerünk fenntartható energiatárolást biztosít, miközben a napelemes cellákat is hűti” – tette hozzá.

A kombinált rendszer egy GHE-vel integrált PVT-tömbből, egy 150 literes hőtároló tartályból, az abban lévő hőcserélőből, egy centrifugális mágneses szivattyúból, egy ventilátorból, egy áramlásmérőből, egy adatgyűjtőből, egy fan coil egységből, valamint több, különböző pontokon elhelyezett szivattyúból és érzékelőből áll. A szakemberek jordániai Tafilában építettek fel egy prototípust, a PVT-modulok névleges teljesítménye egyenként 50 W, a cellák hatásfoka 18%, rövidzárlati árama 3,01 A, nyitófeszültsége pedig 21,6 V volt.

A GHE-t egy lyukra helyezték el, amelyet tufával töltöttek ki, ezen könnyű, jó hőkapacitású anyag bőségesen megtalálható az országban. A kivezetőre egy szellőztetőt helyeztek, ez a környező levegőt szívja át a rendszeren, amely így kölcsönhatásba lép a geotermikus energiával. A helyszínen mért adatokat egy GHE nélkül működő PVT-referenciarendszer információival vetették össze. Az eredmények alapján a vulkáni tufa révén a kapcsolódó, napenergiát hasznosító modulok hőmérséklete 23% százalékkal csökkent, miközben teljesítményük 17,25%-os növekedést mutatott. Utóbbi 6,25%-os javulást jelentett a referenciarendszerhez képest. A javasolt eszköz 70,61%-os termikus hatásfokot is elért, szemben a referenciarendszer 58,66%-os hatásfokával.

A kutatók szerint eredményeik rávilágítanak a tufában rejlő lehetőségekre. A csapat abban bízik, hogy a későbbiekben különböző környezeti feltételek mellett is tesztelhetik megközelítésüket.

Kép forrása: Xi’an Jiaotong University

Zöld Energia

2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja

Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-28

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.

A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.

A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.

Tovább olvasom