Zöld Energia
Kevesen gondoltak rá, hogy ettől az anyagtól hatékonyabbá válnak a napelemek
Tufakövek és talajhőcserélők segítségével sikerült javítani PVT eszközök teljesítményét.
Új megközelítést dolgoztak ki a kutatók a napelemként és napkollektorként is működő eszközök hatékonyságának növelésére. A kínai Csian Csiaotong Egyetem kutatói napelemként és napkollektorként is működő fotovoltaikus termikus (PVT) eszközöket kombináltak vulkáni tufaköveket hasznosító talajhőcserélők (GHE) által biztosított hőtároló megoldással – számol be a PV Magazine. „Ez a megközelítés kihasználja a vulkáni tufakövek egyedülálló termikus tulajdonságait, például nagy porozitásukat és hővezető képességüket, ezzel fokozva a hűtést, a hőszabályozást és az energiatárolás hatékonyságát” – mondta Ahmad Alqatamin, a csapat vezetője. „A hagyományos PVT-rendszerek ingadozó hőmérsékleti körülmények között fennálló korlátait kezelve rendszerünk fenntartható energiatárolást biztosít, miközben a napelemes cellákat is hűti” – tette hozzá.
A kombinált rendszer egy GHE-vel integrált PVT-tömbből, egy 150 literes hőtároló tartályból, az abban lévő hőcserélőből, egy centrifugális mágneses szivattyúból, egy ventilátorból, egy áramlásmérőből, egy adatgyűjtőből, egy fan coil egységből, valamint több, különböző pontokon elhelyezett szivattyúból és érzékelőből áll. A szakemberek jordániai Tafilában építettek fel egy prototípust, a PVT-modulok névleges teljesítménye egyenként 50 W, a cellák hatásfoka 18%, rövidzárlati árama 3,01 A, nyitófeszültsége pedig 21,6 V volt.
A GHE-t egy lyukra helyezték el, amelyet tufával töltöttek ki, ezen könnyű, jó hőkapacitású anyag bőségesen megtalálható az országban. A kivezetőre egy szellőztetőt helyeztek, ez a környező levegőt szívja át a rendszeren, amely így kölcsönhatásba lép a geotermikus energiával. A helyszínen mért adatokat egy GHE nélkül működő PVT-referenciarendszer információival vetették össze. Az eredmények alapján a vulkáni tufa révén a kapcsolódó, napenergiát hasznosító modulok hőmérséklete 23% százalékkal csökkent, miközben teljesítményük 17,25%-os növekedést mutatott. Utóbbi 6,25%-os javulást jelentett a referenciarendszerhez képest. A javasolt eszköz 70,61%-os termikus hatásfokot is elért, szemben a referenciarendszer 58,66%-os hatásfokával.
A kutatók szerint eredményeik rávilágítanak a tufában rejlő lehetőségekre. A csapat abban bízik, hogy a későbbiekben különböző környezeti feltételek mellett is tesztelhetik megközelítésüket.
Kép forrása: Xi’an Jiaotong University
Zöld Energia
A legtöbben nem a hőszivattyútól félnek, hanem a rossz kivitelezéstől.
A valódi kérdés nem az, hogy megéri-e a hőszivattyú, hanem az, hogy milyen rendszert választ.
Sokan tartanak a hőszivattyútól, mert a szakemberek gyakran úgy beszélnek róla, mintha egy űrhajót akarnának eladni. Pedig a technológia lényege, ha lehántjuk róla a felesleges szakzsargont, végtelenül elegáns és logikus. Ebben a rövid útmutatóban segítünk tisztán látni, hogy Ön magabiztosan dönthessen.
Úgy működik, mint egy kifordított hűtőszekrény
Gondoljon a hűtőszekrényre: a belsejében hideg van, a hátulján lévő rács viszont meleg. Miért? Mert a hűtő nem „hideget gyárt”, hanem elszívja a hőt az ételektől, és leadja azt a konyhában. A hőszivattyú pontosan ugyanezt teszi, csak fordítva: a kinti levegőből (még a téli mínuszokból is!) vonja ki az energiát, és azt „szállítja be” az Ön otthonába. Nem égetünk gázt, nincs füst és nincs veszély, csak intelligens hőmozgatás.
A technológia mögötti logika:
A gép lelke egy speciális hűtőközeg, amely már -20°C-on is képes elpárologni a kinti levegő hatására. Amikor ezt a gázt egy kompresszor összenyomja, a hőmérséklete drasztikusan megugrik. Ezt a hőt adjuk át a ház fűtési körének. Ez nem mágia, hanem tiszta termodinamika, amit évtizedek óta használunk a hűtőinkben, csak most fűtésre optimalizáltuk.
Az energia nagy része tényleg ingyen van
Ez az a pont, ahol a hőszivattyú minden más rendszert leiskoláz. Egy hagyományos gázkazán vagy villanyradiátor 1 egységnyi energiából (gázból vagy áramból) nagyjából 1 egységnyi meleget tud csinálni. Ezzel szemben a hőszivattyú 1 egységnyi áramból akár 3-5 egységnyi hőt is előállít.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az áramot nem fűtésre használja, hanem csak a „szállítómunkás” (a kompresszor) mozgatására. A hőenergia 75-80%-át a természet, vagyis a levegő adja hozzá ingyen. Ön csak a fuvarért fizet, az áru, azaz a meleg, ajándék.
Miért a hőszivattyú a leghatékonyabb fűtési mód a világon?
Mit jelent ez a gyakorlatban? A legtöbb fűtőeszköz csupán energiaátalakító, vagyis a gázban vagy az áramban lévő energiát hővé égeti el. Ezzel szemben a hőszivattyú egy energia-sokszorozó rendszer. A működéséhez szükséges elektromos áramot ugyanis nem közvetlenül fűtésre használja, hanem egy kompresszoros körfolyamat meghajtására.
Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a gép a kinti levegőből kinyert, alacsony hőmérsékletű energiát magasabb hőmérsékletre emelje és a lakásba szállítsa. A végeredmény egy olyan elképesztő mérleg, ahol 1 egységnyi befektetett villamos energiából 4 egységnyi hasznos hőenergia keletkezik az otthonában. Mivel a fűtési teljesítmény 75 százaléka a környezetből érkező ingyen energia, Ön éves szinten negyedannyi energiát vásárol meg a szolgáltatótól, mintha közvetlen elektromos fűtéssel tartaná melegen a házát. Ez a technológia jelenleg a legmagasabb szintű mérnöki válasz a rezsiköltségek minimalizálására.
A hatalmas csapda: A telepítési rémálom
A legnagyobb félelem, teljesen jogosan, a felfordulástól és a rejtett költségektől van. Sokan ott rontják el, hogy csak a gépet nézik a katalógusban, de nem figyelnek a rendszerre.
A leggyakoribb hiba a túlságosan bonyolult, úgynevezett „Split” rendszerek választása, ahol gázos csöveket kell vezetni a falakban, és hatalmas tartályerdőt kell építeni a lakásban. Ez nemcsak hetekig tartó falbontással jár, de a hibaforrások számát is megnöveli. A modern megoldás a Monoblokk technológia: itt minden kritikus és zajos alkatrész kint marad a házon kívül, a falon keresztül pedig csak a meleg víz érkezik meg. Gyors, tiszta és minimális szereléssel jár.
A hosszú élettartam titka:
A professzionális rendszerek lelke az inverteres szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a gép nem „taktázik”, tehát nem kapcsolgat sűrűn ki-be, hanem halkan és folyamatosan, a ház igényeihez igazodva modulál. Ez kíméli a kompresszort, csendesebb működést biztosít és felére csökkentheti az elhasznált áram mennyiségét.
Szeretne boldog hőszivattyú tulajdonos lenni?
Fedezze fel a készleten lévő IQ QUANTUM gépeket
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
