Zöldinfó
Kevesen tudják, hogy egy magyarnak köszönheti a világ a napkollektorokat
Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.
Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.
1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.
Kép: Wikimedia Commons / MIT
Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.
Ő volt a napkirálynő
A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.
Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.
A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.
Zöldinfó
Három hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A Mol Csoport a mai napon kőolajat vett át a fényeslitkei és a budkovcei szivattyúállomásokon. A Barátság vezetékrendszeren keresztül történő kőolajszállítás ezáltal közel három hónapos szünet után Magyarországra és Szlovákiába is újraindult” – idézi az alternativenergia.hu. A Mol előző nap, szerdán reggel közölte ukrán tájékoztatásra hivatkozva, hogy a vezeték javítása befejeződött, és a 2026. január 27. óta fennálló vis maior körülmények 2026. április 21-én 18:00 órakor megszűntek, a JSC Ukrtransnafta készen áll, hogy újraindítsa a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia felé. A Barátság kőolajvezeték január végi leállása után a Mol-csoport február közepén az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, hogy a régió ellátásbiztonsága fennmaradjon, illetve a kieső mennyiségek pótlása érdekében megszervezze finomítóinak tengeri úton történő nyersolaj-ellátását. A stratégiai tartalékok egy részét fel is használták.
A korábbi ukrán tájékoztatásban a kőolajvezeték meghibásodását orosz dróntámadás következményének tulajdonították, és a szükséges munkálatok időigényével indokolták a helyreállítás elhúzódását. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban többek között elmondta, hogy a háborús körülmények között több tucat hasonló leállás volt már, amelyek következtében általában néhány napos kiesések voltak a vezetékes szállításban. A helyreállítás elhúzódása miatti konfliktus politikai síkra terelődött. Magyarország és Szlovákia is kétségbe vonta, hogy a szállítások leállításának műszaki okai lennének, azt politikai nyomásgyakorlásnak minősítették, és az Európai unió közbenjárását szorgalmazták. Egyben megvonták korábbi hozzájárulásukat az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag folyósításához, amelynek terhei alól az arról megszületett megállapodás szerint a két országot mentesítették, de a hozzájárulásukat ezután a kőolajszállítás újraindulásához kötötték.
Volomidir Zelenszkij ukrán elnök április 21-én bejelentette: Ukrajna befejezte a Barátság kőolajvezeték javítását, a vezeték ismét üzembe helyezhető, ugyanakkor annak egyik feltételéül szabta az Ukrajna számára már az Európai Tanács által jóváhagyott európai támogatási csomag feloldását.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaZárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
