Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kevesen tudják, hogy egy magyarnak köszönheti a világ a napkollektorokat

Létrehozva:

|

Telkes Mária neve amerikában jól ismert név, miközben hazánkban kevesen hallotak még róla.

Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Advertisement

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Advertisement

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Advertisement

Zöld Energia

Támogatással vagy anélkül? – A napelem ma már nem luxus, hanem befektetés a jövőbe

Az energiaárak kiszámíthatatlansága nagyrészt külső tényezőktől függ, de mi is tehetünk azért, hogy kevesebbet kelljen fizetnünk.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt években mintha minden korábbinál égetőbbé vált volna a háztartások villanyszámláinak kérdése, a téma pedig kiemelt társadalmi és politikai szerepet kapott – írja az alternativenergia.hu. Ugyan a lakosság nagy része úgy érzékelhette, hogy a rezsicsökkentéssel stabil és kiszámítható időszak kezdődött, amelyben viszonylag olcsón lehet energiához jutni, a 2022-ben kirobbant energiaválság és a geopolitikai helyzet olyan fordulatot hozott, amelyet Magyarországon is megéreztünk.

Erre reagálva a kormány teljesen átdolgozta a rezsicsökkentés rendszerét, egy bizonyos fogyasztási határ felett immár piaci árat kell fizetni az áramért – és a gázért. Ez a modell, valamint az európai mércével – épp a rezsicsökkentés nyomán – nem túl tudatos lakossági energiahasználat rengeteg háztartást hidegzuhanyként ért: sok család hirtelen szembesült azzal, hogy egy-egy hidegebb téli hónap vagy megnövekedett fogyasztás után a megszokott érték többszörösét kell kifizetniük.

Miért ennyire kiszámíthatatlan?

Advertisement

A kiszámíthatatlanság hátterében számos tényező áll, ami nem hazai sajátosság, lényegében mindenhol ez a helyzet. Magyarország esetében fontos, hogy ugyan ritkán van szükség közvetlen villamosenergia-importra, és a hazai termelés általában fedezi a fogyasztást, az áram nagy részét fosszilis hordozók felhasználásával, például gázerőművekben állítják elő. Emiatt a világpiaci energiaárak önmagukban befolyásolják a költségeket.

Következő rétegként érdemes behozni a geopolitikai faktort. Bár „békeidőben” ennek hatásait kevéssé érezzük meg, épp az orosz-ukrán háború és az európai szankciók mutatták meg, milyen következményekkel jár a megszokott ellátási láncok felborulása. Az azonnali áremelkedés lényegében elkerülhetetlen volt, erre rakódott rá a forint gyengülése – az energiaimport ugyanis nagyrészt euróban zajlik.

Advertisement

Szintén tőlünk független tényező az időjárás, amely egyrészt a fogyasztási oldalon, másrészt a termelési oldalon mutatkozik meg. Kánikulás napokon a klímaberendezések, hideg téli napokon pedig a fűtés megnövekedett fogyasztása terheli a hálózatot, de az időjárási körülmények a megújuló energián alapuló áramfejlesztésre is hatnak – egy felhős napon jóval kisebb a napelemek termelése.

Érdemes hozzátenni, hogy a hazai szabályozásnak is komoly szerepe lehet. Megfelelő intézkedésekkel némiképp ellensúlyozhatóak a fenti hatások, de ahogy sejteni lehet, a döntéshozók rövid távon legfeljebb alkalmazkodni tudnak, a tényleges, hosszú távú megoldást az átfogó energetikai fejlesztések jelenthetik.

Advertisement

Napelemmel védekezhetünk

Noha a megoldást hajlamosak vagyunk a politikusoktól várni, valójában mi is tehetünk azért, hogy kiszámíthatóbbak legyenek energetikai kiadásaink. Talán nem árulunk el nagy titkot: ezen a téren a megújuló energiaforrások alkalmazása és az energiahatékonyság javítása segíthet, és elsősorban napelemes rendszerek jöhetnek számításba.

Advertisement

A napelemek telepítése egyre inkább nem is annyira környezetvédelmi, hanem inkább gazdasági döntés. A saját termelésű energia révén a családok függetlenedhetnek a piaci ingadozásoktól, a beruházás pedig akár rövid távon is megtérülhet. Mivel a rendszerek akár 25 évig is működhetnek, hosszú időre biztonságot nyújthatnak a tulajdonosoknak.

A napelem-telepítéstől sokan elriadnak, mondván, igen költséges beruházásról van szó, pedig az elmúlt bő egy évtizedben az ilyen rendszerek ára jelentősen csökkent, miközben több állami program is elindult. Ezek változó mértékben kínáltak – sok esetben vissza nem térítendő – támogatást a különféle lakossági energetikai projektekre, így a napelem-telepítésre.

Advertisement

Efféle lehetőség jelenleg is elérhető: a Vidéki Otthonfelújítási Programba kifejezetten 5000 fő alatti településekről lehet bekapcsolódni. Ezen többek között napelemes rendszer is elszámolható, a pályázaton a kedvezményes hitel mellett a beruházás végösszegének legfeljebb 50 százalékát, maximum 3 millió forintot biztosítanak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák