Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ki nem találná, mire használják a kidobott karácsonyfákat Pécsen

Létrehozva:

|

A pécsi erőműbe kerülnek, energetikai célokat szolgálnak a karácsony után kidobott fenyőfák a baranyai megyeszékhelyen.

A városüzemeltetési Biokom Kft. eddig 30 tonnányi fenyőfát gyűjtött össze és szállított az erőműbe, a teljes mennyiség várhatóan 35 tonna lesz – közölte a Veolia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower szerdán.

A fenyőket mobil aprítógép segítségével dolgozzák fel és más tüzelőanyagokkal, erdei aprítékkal, faipari melléktermékekkel, s napraforgóhéjjal vegyítik, hogy a gyantatartalma ne okozzon üzemeltetési nehézségeket a kazánban.

Advertisement

Az ünnepek után kidobott fenyőfák eltüzelése évek óta gyakorlat Pécsett, mert a nagy mennyiségben keletkező hulladék nem komposztálható, a lerakókban pedig nagy helyet foglalna el. Az erőmű fatüzelésű blokkjának éves fűtőanyag-igénye mintegy 400 ezer tonna, ehhez képest a 35 tonna fenyő csekély mennyiség.

A pécsi erőmű két, hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas biomassza blokkjával 31 ezer háztartás, valamint egyéb fogyasztó távhő- és melegvízellátását biztosítja a Dunántúl legnagyobb városában.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul

4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.

A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.

A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.

Advertisement

Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.

Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák