Zöld Energia
Ki találta fel a napelemet? Mikor készült el az első?
70 éve mutatták be az első, a gyakorlatban is használható napelemet.
Amerikai kutatók 1954. április 25-én mutatták be az első használható napelemmodul prototípusát – eleveníti fel a PV Magazine. A hatásfok akkoriban 6% körül volt, azóta sok minden történt. 70 évvel ezelőtt az amerikai New Jersey államban található Bell Labs tudósai rántották le a leplet az első, a gyakorlatban is alkalmazható napelemről. A New York Times akkoriban arról számolt be, hogy a találmány egy új korszak kezdetét, a szinte korlátlan napenergia hasznosítását jelentheti az emberi civilizáció számára. Azonban több évtizedbe telt, amíg az elképzelés valóban kézzelfoghatóvá vált. A fotovoltaika globális növekedése csak az elmúlt 10 évben kapott igazán nagy lendületet: míg 2004-ben világszerte 1 GW PV-energiát telepítettek, addig 2010-ben már havi 1 GW-ot. Öt évvel később a telepítés elérte a heti 1 GW-ot, legutóbb pedig a napi 1 GW körüli értéket. „Ebben az évtizedben valószínűleg évi 1 TW-os növekedést fogunk látni” – írta Carsten Pfeiffer, a német Bundesverband Neue Energiewirtschaft szövetség stratégiai vezetője elemző bejegyzésében.
Daryl Chapin, Gerald Pearson és Calvin Fuller amerikai kutatóknak kezdetben csak az volt a feladatuk, hogy megbízható energiaforrást fejlesszenek ki elzárt telefonrendszerek számára, olyan esetekre, ahol a hagyományos akkumulátorok hatástalanok voltak. A félvezető anyagból, szelénből készült napelemeket már korábban létrehozták, de hatásfokuk túl alacsony volt az alkalmazásokhoz. A szilícium napelem szisztematikus, hónapokig tartó fejlesztése során született meg az első használható napelem működő prototípusa, amelyet 1954. április 25-én mutattak be. A hatásfok ekkor még csak 6% volt, ez a következő évtizedekben kezdetben lassan nőtt. Csak az elmúlt két évtizedben, a napelemgyártás iparosodásának és a felgyorsult műszaki fejlődésnek köszönhetően emelkedett 25% körülire, ami közel van a szilícium napelemek számára megállapított fizikai határértékhez.
A Bell Labs, amely akkor az AT&T része volt, ma pedig Nokia Bell Labs néven működik, és még napjainkban is az egyik legnagyobb innovációjának nevezi a napelemet. A három fejlesztőt 2008-ban posztumusz tüntették ki: felvették őket az amerikai Nemzeti Feltalálók Hírességek Csarnokába.
Zöld Energia
Aeroszolok a levegőben: új előrejelzés segítheti a napelemes rendszerek hatékony működését
A levegőben lévő aeroszolok által elnyelt és szórt fény mennyiségéről is közöl előrejelzéseket a HungaroMet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A levegőben lévő aeroszolok által elnyelt és szórt fény mennyiségéről is közöl előrejelzéseket a HungaroMet Zrt. a légszennyezettséggel foglalkozó oldalán, a https://legszennyezettseg.met.hu-n – írja az alternativenergia.hu. Az oldalon a fejlesztésről beszámolva azt írták, az aeroszol optikai mélység (AOD) azt mutatja meg, hogy a levegőben lebegő apró szilárd és folyékony részecskék (aeroszolok) mennyi napfényt szórnak szét vagy nyelnek el. Ez az elsődleges mérőszáma annak, hogy az aeroszolok hogyan csökkentik a direkt napsugárzás intenzitását és növelik a szórt sugárzást, különösen derült égbolt esetén. A magas AOD összefügg a rossz levegőminőséggel és a csökkent látótávolsággal. Hozzátették: az AOD a napenergia-termelésben is kulcsfontosságú lehet. A koncentrált napenergia-rendszerek (CSP) teljes mértékben a közvetlen normál besugárzásra támaszkodnak, vagyis a Napból érkező közvetlen, koncentrálható sugárzásra, így a magas AOD-érték jelentősen csökkenti ezen rendszerek hatásfokát és energiatermelését.
A fotovoltaikus (PV) panelek – a hagyományos tetőre szerelt vagy nagyerőművi napelemek – a globális vízszintes besugárzást hasznosítják, amely magában foglalja mind a közvetlen, mind a szórt sugárzást. A magas AOD ebben az esetben is csökkenti az energiatermelést, de ezek a rendszerek kevésbé érzékenyek erre a hatásra, mivel a légkörben szétszóródott, diffúz sugárzás jelentős részét továbbra is képesek hasznosítani. Azonban mindkét rendszer működésében problémát jelenthet a levegőből kiülepedő aeroszolrészecskék napelemekre és napkollektorokra történő lerakódása, mert ez a lerakódott réteg csökkenti a berendezésekre jutó napsugárzás mennyiségét, így teljesítménycsökkenést eredményez – ismertették.
Közölték, a Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat (CAMS) naponta készít és tesz közzé öt napra szóló AOD-előrejelzéseket. A teljes aeroszol optikai mélység mellett különböző komponensekre – így például tengeri sóra, porra, biomassza-égetésre, koromra és szulfátra – vonatkozóan is készítenek előrejelzést, ez segít azonosítani, hogy milyen forrásból származó aeroszol-részecskék felelnek leginkább a légkör napfényáteresztő képességének romlásáért. A https://legszennyezettseg.met.hu/modellezes/aod oldalon a Kárpát-medence tágabb területére fókuszáló területen jelenítik meg a CAMS AOD-előrejelzéseit, az ötnapos előrejelzést háromórás léptetéssel lehet megtekinteni.
Felhívták a figyelmet arra: a levegőminőség várható alakulásának nyomon követése mellett a térképes megjelenítéssel szeretnének a napenergiában érdekelteknek is hasznos információt nyújtani. Az előrejelzések segíthetnek felkészülni a termelésben esetlegesen tapasztalható visszaesésekre és a tisztítások ütemezésére – írták.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
