Zöld Energia
Ki találta fel a napelemet? Mikor készült el az első?
70 éve mutatták be az első, a gyakorlatban is használható napelemet.
Amerikai kutatók 1954. április 25-én mutatták be az első használható napelemmodul prototípusát – eleveníti fel a PV Magazine. A hatásfok akkoriban 6% körül volt, azóta sok minden történt. 70 évvel ezelőtt az amerikai New Jersey államban található Bell Labs tudósai rántották le a leplet az első, a gyakorlatban is alkalmazható napelemről. A New York Times akkoriban arról számolt be, hogy a találmány egy új korszak kezdetét, a szinte korlátlan napenergia hasznosítását jelentheti az emberi civilizáció számára. Azonban több évtizedbe telt, amíg az elképzelés valóban kézzelfoghatóvá vált. A fotovoltaika globális növekedése csak az elmúlt 10 évben kapott igazán nagy lendületet: míg 2004-ben világszerte 1 GW PV-energiát telepítettek, addig 2010-ben már havi 1 GW-ot. Öt évvel később a telepítés elérte a heti 1 GW-ot, legutóbb pedig a napi 1 GW körüli értéket. „Ebben az évtizedben valószínűleg évi 1 TW-os növekedést fogunk látni” – írta Carsten Pfeiffer, a német Bundesverband Neue Energiewirtschaft szövetség stratégiai vezetője elemző bejegyzésében.
Daryl Chapin, Gerald Pearson és Calvin Fuller amerikai kutatóknak kezdetben csak az volt a feladatuk, hogy megbízható energiaforrást fejlesszenek ki elzárt telefonrendszerek számára, olyan esetekre, ahol a hagyományos akkumulátorok hatástalanok voltak. A félvezető anyagból, szelénből készült napelemeket már korábban létrehozták, de hatásfokuk túl alacsony volt az alkalmazásokhoz. A szilícium napelem szisztematikus, hónapokig tartó fejlesztése során született meg az első használható napelem működő prototípusa, amelyet 1954. április 25-én mutattak be. A hatásfok ekkor még csak 6% volt, ez a következő évtizedekben kezdetben lassan nőtt. Csak az elmúlt két évtizedben, a napelemgyártás iparosodásának és a felgyorsult műszaki fejlődésnek köszönhetően emelkedett 25% körülire, ami közel van a szilícium napelemek számára megállapított fizikai határértékhez.
A Bell Labs, amely akkor az AT&T része volt, ma pedig Nokia Bell Labs néven működik, és még napjainkban is az egyik legnagyobb innovációjának nevezi a napelemet. A három fejlesztőt 2008-ban posztumusz tüntették ki: felvették őket az amerikai Nemzeti Feltalálók Hírességek Csarnokába.
Zöld Energia
Mi történik a félbemaradt napelemes projektekkel? Egyre nagyobb a bizonytalanság.
A szakmai szövetség szerint sürgős állami beavatkozás nélkül több száz család maradhat napelem nélkül, miközben még támogatási összegek visszafizetésére is kötelezhetik őket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Súlyos helyzet alakult ki a 2021-ben indított lakossági napelemes pályázatok körül: a szakmai szervezetek szerint több száz, de akár ezer feletti háztartás is elveszítheti az elnyert támogatását, miközben olyan összegek visszafizetésére kötelezhetik őket, amelyeket valójában soha nem kaptak meg, írja az alternativenergia.hu. A probléma hátterében a napelemes piac elmúlt években bekövetkezett összeomlása, a kivitelező cégek csődhulláma és az elhúzódó pályázati adminisztráció áll. Az érintett támogatási program az RRF-6.2.1 jelű lakossági pályázat, amelyet az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásaiból indítottak. A program célja az volt, hogy családi házak tulajdonosai támogatással telepíthessenek háztartási méretű napelemes rendszereket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) adatai szerint összesen 33 700 pályázat érkezett be, amelyek közül mintegy 23 ezer projekt már sikeresen lezárult. A fennmaradó közel 10 ezer pályázat azonban még mindig nincs teljesen lezárva, miközben a beruházások befejezésének határideje június 15-én lejár. A legnagyobb problémát azok az esetek jelentik, ahol az eredetileg megbízott kivitelező időközben csődbe ment, eltűnt vagy fizetésképtelenné vált. Sok család ezért új kivitelezőt szeretett volna bevonni a projekt befejezéséhez, azonban ehhez a pályázat kezelőjének jóváhagyása szükséges. Számos esetben ezt a jóváhagyást nem kapták meg, különösen akkor, ha az első kivitelező már felvette a támogatás egy részét előlegként.
A rendszer jelenlegi szabályai szerint ugyanis a kivitelezőváltás csak akkor engedélyezhető, ha a korábban kifizetett előleget visszafizetik. Ez azonban gyakran lehetetlen, hiszen a csődbe ment cégek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Így előfordulhat, hogy a támogatást elnyerő családoknak kellene visszafizetniük olyan több százezer forintos összegeket, amelyek valójában soha nem kerültek hozzájuk.
A helyzetet tovább nehezítette a pályázat lebonyolításának átszervezése. A program kezelését korábban az ÉMI Nonprofit Kft. végezte, majd 2025 végén a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság vette át. A szakma szerint az átállás tovább lassította az amúgy is nehézkes ügyintézést, így sok kérelem még mindig elbírálásra vár.
Az MNNSZ szerint a helyzet még kezelhető lenne, de ehhez gyors kormányzati döntésekre van szükség. A szövetség azt javasolja, hogy az állam automatikusan engedélyezze a kivitelezőváltást minden érintett pályázónak, és biztosítsa a szükséges forrásokat a korábban kifizetett előlegek pótlására. Korábban már volt példa hasonló megoldásra, amikor több száz projektet sikerült így megmenteni.
A szakmai szervezet azt is sürgeti, hogy a kormány hosszabbítsa meg legalább egy hónappal a pályázat teljesítési határidejét. Bár egy átlagos háztartási napelemes rendszer telepítése mindössze néhány napot vesz igénybe, a jelenlegi határidőig már fizikailag sem lehet befejezni az összes elakadt beruházást. Emellett a hálózati engedélyezési folyamatok gyorsítására is szükség lenne. A mostani válság egyben rávilágít a magyar lakossági napelemes piac elmúlt éveinek problémáira is. Magyarország 2022-ig az egyik leggyorsabban növekvő napelemes piac volt Európában, a telepített kapacitás jóval meghaladta a korábbi kormányzati előrejelzéseket. A növekedést azonban nem követték megfelelő hálózatfejlesztések, ezért a kormány 2022 őszén korlátozta az új rendszerek hálózati visszatáplálását.
A váratlan intézkedések, a szaldóelszámolás fokozatos kivezetése és a szabályozási bizonytalanság jelentősen visszavetette a lakossági beruházási kedvet. Sok kivitelező vállalkozás gyakorlatilag egyik napról a másikra maradt megrendelések nélkül, miközben az RRF-pályázatokból származó bevételek az adminisztratív akadályok miatt késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg.
A következmények most láthatók igazán: számos vállalkozás csődbe ment, félbehagyott projekteket hagyva maga után. Ennek eredményeként több száz vagy akár több mint ezer család kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem készül el a napelemes rendszere, elveszíti a támogatást, és még visszafizetési kötelezettséggel is szembesülhet.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
