Zöld Energia
Ki találta fel a napelemet? Mikor készült el az első?
70 éve mutatták be az első, a gyakorlatban is használható napelemet.
Amerikai kutatók 1954. április 25-én mutatták be az első használható napelemmodul prototípusát – eleveníti fel a PV Magazine. A hatásfok akkoriban 6% körül volt, azóta sok minden történt. 70 évvel ezelőtt az amerikai New Jersey államban található Bell Labs tudósai rántották le a leplet az első, a gyakorlatban is alkalmazható napelemről. A New York Times akkoriban arról számolt be, hogy a találmány egy új korszak kezdetét, a szinte korlátlan napenergia hasznosítását jelentheti az emberi civilizáció számára. Azonban több évtizedbe telt, amíg az elképzelés valóban kézzelfoghatóvá vált. A fotovoltaika globális növekedése csak az elmúlt 10 évben kapott igazán nagy lendületet: míg 2004-ben világszerte 1 GW PV-energiát telepítettek, addig 2010-ben már havi 1 GW-ot. Öt évvel később a telepítés elérte a heti 1 GW-ot, legutóbb pedig a napi 1 GW körüli értéket. „Ebben az évtizedben valószínűleg évi 1 TW-os növekedést fogunk látni” – írta Carsten Pfeiffer, a német Bundesverband Neue Energiewirtschaft szövetség stratégiai vezetője elemző bejegyzésében.
Daryl Chapin, Gerald Pearson és Calvin Fuller amerikai kutatóknak kezdetben csak az volt a feladatuk, hogy megbízható energiaforrást fejlesszenek ki elzárt telefonrendszerek számára, olyan esetekre, ahol a hagyományos akkumulátorok hatástalanok voltak. A félvezető anyagból, szelénből készült napelemeket már korábban létrehozták, de hatásfokuk túl alacsony volt az alkalmazásokhoz. A szilícium napelem szisztematikus, hónapokig tartó fejlesztése során született meg az első használható napelem működő prototípusa, amelyet 1954. április 25-én mutattak be. A hatásfok ekkor még csak 6% volt, ez a következő évtizedekben kezdetben lassan nőtt. Csak az elmúlt két évtizedben, a napelemgyártás iparosodásának és a felgyorsult műszaki fejlődésnek köszönhetően emelkedett 25% körülire, ami közel van a szilícium napelemek számára megállapított fizikai határértékhez.
A Bell Labs, amely akkor az AT&T része volt, ma pedig Nokia Bell Labs néven működik, és még napjainkban is az egyik legnagyobb innovációjának nevezi a napelemet. A három fejlesztőt 2008-ban posztumusz tüntették ki: felvették őket az amerikai Nemzeti Feltalálók Hírességek Csarnokába.
Zöld Energia
A legtöbben nem a hőszivattyútól félnek, hanem a rossz kivitelezéstől.
A valódi kérdés nem az, hogy megéri-e a hőszivattyú, hanem az, hogy milyen rendszert választ.
Sokan tartanak a hőszivattyútól, mert a szakemberek gyakran úgy beszélnek róla, mintha egy űrhajót akarnának eladni. Pedig a technológia lényege, ha lehántjuk róla a felesleges szakzsargont, végtelenül elegáns és logikus. Ebben a rövid útmutatóban segítünk tisztán látni, hogy Ön magabiztosan dönthessen.
Úgy működik, mint egy kifordított hűtőszekrény
Gondoljon a hűtőszekrényre: a belsejében hideg van, a hátulján lévő rács viszont meleg. Miért? Mert a hűtő nem „hideget gyárt”, hanem elszívja a hőt az ételektől, és leadja azt a konyhában. A hőszivattyú pontosan ugyanezt teszi, csak fordítva: a kinti levegőből (még a téli mínuszokból is!) vonja ki az energiát, és azt „szállítja be” az Ön otthonába. Nem égetünk gázt, nincs füst és nincs veszély, csak intelligens hőmozgatás.
A technológia mögötti logika:
A gép lelke egy speciális hűtőközeg, amely már -20°C-on is képes elpárologni a kinti levegő hatására. Amikor ezt a gázt egy kompresszor összenyomja, a hőmérséklete drasztikusan megugrik. Ezt a hőt adjuk át a ház fűtési körének. Ez nem mágia, hanem tiszta termodinamika, amit évtizedek óta használunk a hűtőinkben, csak most fűtésre optimalizáltuk.
Az energia nagy része tényleg ingyen van
Ez az a pont, ahol a hőszivattyú minden más rendszert leiskoláz. Egy hagyományos gázkazán vagy villanyradiátor 1 egységnyi energiából (gázból vagy áramból) nagyjából 1 egységnyi meleget tud csinálni. Ezzel szemben a hőszivattyú 1 egységnyi áramból akár 3-5 egységnyi hőt is előállít.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az áramot nem fűtésre használja, hanem csak a „szállítómunkás” (a kompresszor) mozgatására. A hőenergia 75-80%-át a természet, vagyis a levegő adja hozzá ingyen. Ön csak a fuvarért fizet, az áru, azaz a meleg, ajándék.
Miért a hőszivattyú a leghatékonyabb fűtési mód a világon?
Mit jelent ez a gyakorlatban? A legtöbb fűtőeszköz csupán energiaátalakító, vagyis a gázban vagy az áramban lévő energiát hővé égeti el. Ezzel szemben a hőszivattyú egy energia-sokszorozó rendszer. A működéséhez szükséges elektromos áramot ugyanis nem közvetlenül fűtésre használja, hanem egy kompresszoros körfolyamat meghajtására.
Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a gép a kinti levegőből kinyert, alacsony hőmérsékletű energiát magasabb hőmérsékletre emelje és a lakásba szállítsa. A végeredmény egy olyan elképesztő mérleg, ahol 1 egységnyi befektetett villamos energiából 4 egységnyi hasznos hőenergia keletkezik az otthonában. Mivel a fűtési teljesítmény 75 százaléka a környezetből érkező ingyen energia, Ön éves szinten negyedannyi energiát vásárol meg a szolgáltatótól, mintha közvetlen elektromos fűtéssel tartaná melegen a házát. Ez a technológia jelenleg a legmagasabb szintű mérnöki válasz a rezsiköltségek minimalizálására.
A hatalmas csapda: A telepítési rémálom
A legnagyobb félelem, teljesen jogosan, a felfordulástól és a rejtett költségektől van. Sokan ott rontják el, hogy csak a gépet nézik a katalógusban, de nem figyelnek a rendszerre.
A leggyakoribb hiba a túlságosan bonyolult, úgynevezett „Split” rendszerek választása, ahol gázos csöveket kell vezetni a falakban, és hatalmas tartályerdőt kell építeni a lakásban. Ez nemcsak hetekig tartó falbontással jár, de a hibaforrások számát is megnöveli. A modern megoldás a Monoblokk technológia: itt minden kritikus és zajos alkatrész kint marad a házon kívül, a falon keresztül pedig csak a meleg víz érkezik meg. Gyors, tiszta és minimális szereléssel jár.
A hosszú élettartam titka:
A professzionális rendszerek lelke az inverteres szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a gép nem „taktázik”, tehát nem kapcsolgat sűrűn ki-be, hanem halkan és folyamatosan, a ház igényeihez igazodva modulál. Ez kíméli a kompresszort, csendesebb működést biztosít és felére csökkentheti az elhasznált áram mennyiségét.
Szeretne boldog hőszivattyú tulajdonos lenni?
Fedezze fel a készleten lévő IQ QUANTUM gépeket
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
