Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Komoly érdeklődés mellett indulhat el a kormány új lakossági energiatároló-támogatási konstrukciója: az Otthoni Energiatároló Program (OEP) 100 milliárd forintos keretösszegből, háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással ösztönzi akkumulátoros rendszerek telepítését – ismertette az alternativenergia.hu. A piaci visszajelzések szerint azonban a pályázóknak nemcsak a gyors beadásra, hanem az adminisztratív és kivitelezési buktatókra is fel kell készülniük: a kevés szakember, a szoros határidők és az új finanszírozási modell kockázatai egyszerre terhelhetik az ügyfeleket és a kivitelezőket. A program – amelynek fő részletei január 15-én váltak ismertté – elsősorban a már napelemes, bruttó elszámolásba került (vagy 2030-ig oda átkerülő) háztartásokat, valamint az 5000 fő alatti településeken élőket célozza. Napelem nélküli magánszemélyek is pályázhatnak, de elbíráláskor hátrébb sorolhatják őket. A várható rohamra a kivitelezők és kereskedők már most készülnek. „Nem lennék meglepődve, ha a keretösszeg a nyitást követően akár 24–48 órán belül kimerülne” – mondta Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. kiskereskedelmi üzletágának vezetője. Szerinte a beadási sorrend döntő lehet, ezért „érdemes előre összekészíteni minden szükséges dokumentumot, hogy a pályázatot minél gyorsabban be lehessen adni”.

Hasonlóan látja Szenyán Endre, az A1 Solar Kft. ügyvezetője: a céghez „naponta több száz, egyes esetekben akár ezer lakossági megkeresés is befut”, miközben „sok cég gyakorlatilag maximum kapacitással működik”. A szűk határidők mellett az adminisztráció, a műszaki előkészítés és a dokumentáció összeállítása is időigényes, ami egyszerre jelent versenyhelyzetet a pályázóknak és terhelést a kivitelezői oldalon.

Kulcskérdés, mire elég a 2,5 milliós keret. A támogatás elszámolható az energiatároló rendszer kiépítéséhez közvetlenül szükséges tételekre – az akkumulátortól és invertertől a tervezésen át a kivitelezés munkadíjáig –, de új napelemes rendszerrel együtt már szinte biztosan nem fedez mindent. Az EON MyEnergy számításai szerint egy átlagos méretű, újonnan telepített napelemrendszer önmagában is 800 ezer–1 millió forint önerőt jelenthet a támogatáson felül. Ha azonban már van napelem, Szenyán Endre szerint reális, hogy a pályázat akár teljes egészében állja az energiatároló költségét: „Ellenben, ha már van felszerelve napelem, akkor egyáltalán nem földtől elrugaszkodott gondolat, hogy a pályázat az energiatároló teljes költségét lefedje, önerő nélkül.”

A pluszköltségek között ott lehet a hálózatbővítés is – például 1 fázisról 3 fázisra váltás –, ami bizonyos esetekben szintén finanszírozható, ha marad keret a fő berendezések után. A kivitelezői „étlap” ugyanakkor lényegében meghatározza, milyen termékből választhat az ügyfél. A piaci szereplők nem számítanak minőségromlásra: a biztonságot és a megfelelést többszintű kontroll garantálhatja, az EON pedig jelezte, hogy gyengébb minőségű termékek csak speciális esetben – például azonos gyártótól származó inverter és tároló mellett – jöhetnek szóba.

A telepítés helye is gyakorlati kérdés: „Van, aki kifejezetten nem szeretné a lakótéren belül elhelyezni az akkumulátort… de az elmúlt időszak megszokottnál hidegebb időjárása rámutat a kültéri telepítés legnagyobb hátrányára” – fogalmazott Kőszegvári Márk. A hideg a töltési-kisütési folyamatokat visszafoghatja, a fűtőszálak pedig energiát fogyasztanak: „Bár ettől nem mennek tönkre, a hatékonyságuk és a hasznosítható energiamennyiség érezhetően romlik” – tette hozzá.

A késlekedésnek ára lehet: a piaci szereplők szerint a költségnyomás már látszik, de a jelenlegi árszintek még részben korábbi beszerzéseken alapulnak. Ha a készletek kifutnak, az új rendelések drágulhatnak – a kínai exporttámogatások kivezetése és a lítiumár-emelkedés is felfelé tolhatja a végárakat. „Ezért nem érdemes túl sokáig várni a beszerzéssel” – figyelmeztettek az érintettek. Új kockázatot hoz a finanszírozási mechanizmus is: a kivitelezők szerint a korábbi gyakorlattal szemben most a lakossági ügyfél számlájára érkezhet az előleg, amit tovább kell utalnia. „Ez új kockázatot jelent a rendszerben” – mondta Kőszegvári Márk, jelezve, hogy a késedelmes vagy elmaradó utalás különösen a tőkeszegényebb cégeket hozhatja nehéz helyzetbe.

A túljelentkezés miatt a beadásnál a precizitás is döntő lehet. Szenyán Endre szerint „egy rosszul benyújtott adatlap is elég lehet ahhoz, hogy lemaradjon a pályázó”. A piaci szereplők ezért részletesebb hivatalos útmutatót is sürgetnek, miközben arra figyelmeztetnek: a startpisztoly után rövid, de rendkívül intenzív versenyfutás jöhet, ahol a gyorsaság és a hibátlan dokumentáció érhet célba.