Zöldinfó

Kiborította a peruiakat a Greenpeace

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-12-12

Szerző:

Hell

Büntetőeljárást indít a perui kormány a Greenpeace ellen. A vádak szerint a környezetvédelmi szervezet legújabb figyelemfelhívó kampányával tartós károsodást okozott a világörökség részét képező Nazca-vonalakban.

A Nazca-vonalak a perui Pampas de Jumana fennsíkon fekvő óriási mértani alakzatok, monumentális állatfigurák, és egyenes vonalak, melyeket máig ismeretlen célból körülbelül 1500-2000 éve alkottak meg. A figurákat teljes egészében csak a levegőből lehet megszemlélni. A térség annyira érzékenynek és szentnek számít a peruiak számára, hogy még vezető politikusokat és más magas rangú személyeket sem engednek a közelébe. Ezt hagyta figyelmen kívül a Greenpeace, mikor több aktivistája behatolt a területre és az egyik kolibrit ábrázoló alakzat mellett az – „Itt az idő a változásra!”, illetve „A jövő megújítható!” – szlogeneket, valamint aláírásukat fektették le hatalmas sárga betűkkel. Az üzeneteket az ENSZ 2014-es éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciáján résztvevő 190 nemzet képviselőinek szánták. A tanácskozást a perui Limában tartották december 1. és 12. között.

„Ha valaki ott sétál, akkor lábnyomait több száz, vagy ezer évig fogja a talaj megőrizni. Éppen ezért a turisták csak levegőből láthatják az alakzatokat, vagy nagyon ritka esetben a földfelszínről egy erre alkalmas speciális cipővel.” – nyilatkozta a BBC-nek Luis Jaime Castillo, perui kulturális miniszter-helyettes. „A vonal, amelyet az aktivisták most tönkretettek az egyik leginkább látható és legismertebb alakzatnak számít” – tette hozzá Castillo.

Peru jelenleg büntetőeljárás indítását tervezi az akcióban résztvevő aktivisták ellen, mielőtt azok elhagynák az országot.

Vizsgálatot indítanak

Tina Loeffelbein, a Greenpeace szóvivője a Guardiannak elmondta, hogy aktivistáik rendkívül óvatosan jártak el az akció során, nehogy megsértsék a Nazca-vonalakat. „Ennek ellenére a szervezet nagyon komolyan veszi az ügyet és vizsgálatot indít” – közölte a szóvivő.

forrás: origo.hu

Kapcsolódó tartalom:greenpeace nazca-vonalak

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom