Zöldinfó

Kiborította a peruiakat a Greenpeace

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-12-12

Szerző:

Hell

Büntetőeljárást indít a perui kormány a Greenpeace ellen. A vádak szerint a környezetvédelmi szervezet legújabb figyelemfelhívó kampányával tartós károsodást okozott a világörökség részét képező Nazca-vonalakban.

A Nazca-vonalak a perui Pampas de Jumana fennsíkon fekvő óriási mértani alakzatok, monumentális állatfigurák, és egyenes vonalak, melyeket máig ismeretlen célból körülbelül 1500-2000 éve alkottak meg. A figurákat teljes egészében csak a levegőből lehet megszemlélni. A térség annyira érzékenynek és szentnek számít a peruiak számára, hogy még vezető politikusokat és más magas rangú személyeket sem engednek a közelébe. Ezt hagyta figyelmen kívül a Greenpeace, mikor több aktivistája behatolt a területre és az egyik kolibrit ábrázoló alakzat mellett az – „Itt az idő a változásra!”, illetve „A jövő megújítható!” – szlogeneket, valamint aláírásukat fektették le hatalmas sárga betűkkel. Az üzeneteket az ENSZ 2014-es éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciáján résztvevő 190 nemzet képviselőinek szánták. A tanácskozást a perui Limában tartották december 1. és 12. között.

„Ha valaki ott sétál, akkor lábnyomait több száz, vagy ezer évig fogja a talaj megőrizni. Éppen ezért a turisták csak levegőből láthatják az alakzatokat, vagy nagyon ritka esetben a földfelszínről egy erre alkalmas speciális cipővel.” – nyilatkozta a BBC-nek Luis Jaime Castillo, perui kulturális miniszter-helyettes. „A vonal, amelyet az aktivisták most tönkretettek az egyik leginkább látható és legismertebb alakzatnak számít” – tette hozzá Castillo.

Peru jelenleg büntetőeljárás indítását tervezi az akcióban résztvevő aktivisták ellen, mielőtt azok elhagynák az országot.

Vizsgálatot indítanak

Tina Loeffelbein, a Greenpeace szóvivője a Guardiannak elmondta, hogy aktivistáik rendkívül óvatosan jártak el az akció során, nehogy megsértsék a Nazca-vonalakat. „Ennek ellenére a szervezet nagyon komolyan veszi az ügyet és vizsgálatot indít” – közölte a szóvivő.

forrás: origo.hu

Kapcsolódó tartalom:greenpeace nazca-vonalak

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Új KSH-adatok mutatják meg, hogyan változik Magyarország éghajlata

KSH-kiadvány mutatja be az éghajlatváltozás hatásait.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Klímaindikátorok Magyarországon című, frissen megjelent kiadványa. A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket – közölte az alternativenergia.hu. A kiadvány megállapításait összegezve a közlemény kiemeli, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, miközben évről évre nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma.

A KSH adatai szerint 2000 előtt jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát (a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá) regisztráltak évente, tavalyelőtt azonban már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban. A 2025-ös átmeneti visszaesés ellenére növekvő tendencia arra utal, hogy a nyári éjszakák melegedése fokozódik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek komfortérzetét, és növeli a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokat. A hosszú távú tendenciák szintén egyértelműek: a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon – mutat rá a kiadvány.

A közlemény kitér arra is, hogy az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokban is megmutatkozik: miközben az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. A változó éghajlat hatásai különösen erősen jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, elsősorban az Alföldön, ahol az aszály továbbra is a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás. Emellett a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is egyre nagyobb. A kiadvány a klímaváltozás egészségügyi következményeire is rámutat, kitér a nemzetközi összefüggésekre, vizsgálja a társadalmi összefüggéseket, ugyanakkor a kedvező folyamatokra is felhívja a figyelmet.

Tovább olvasom