Zöldinfó
Kiborította a peruiakat a Greenpeace
Büntetőeljárást indít a perui kormány a Greenpeace ellen. A vádak szerint a környezetvédelmi szervezet legújabb figyelemfelhívó kampányával tartós károsodást okozott a világörökség részét képező Nazca-vonalakban.
A Nazca-vonalak a perui Pampas de Jumana fennsíkon fekvő óriási mértani alakzatok, monumentális állatfigurák, és egyenes vonalak, melyeket máig ismeretlen célból körülbelül 1500-2000 éve alkottak meg. A figurákat teljes egészében csak a levegőből lehet megszemlélni. A térség annyira érzékenynek és szentnek számít a peruiak számára, hogy még vezető politikusokat és más magas rangú személyeket sem engednek a közelébe. Ezt hagyta figyelmen kívül a Greenpeace, mikor több aktivistája behatolt a területre és az egyik kolibrit ábrázoló alakzat mellett az – „Itt az idő a változásra!”, illetve „A jövő megújítható!” – szlogeneket, valamint aláírásukat fektették le hatalmas sárga betűkkel. Az üzeneteket az ENSZ 2014-es éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciáján résztvevő 190 nemzet képviselőinek szánták. A tanácskozást a perui Limában tartották december 1. és 12. között.
„Ha valaki ott sétál, akkor lábnyomait több száz, vagy ezer évig fogja a talaj megőrizni. Éppen ezért a turisták csak levegőből láthatják az alakzatokat, vagy nagyon ritka esetben a földfelszínről egy erre alkalmas speciális cipővel.” – nyilatkozta a BBC-nek Luis Jaime Castillo, perui kulturális miniszter-helyettes. „A vonal, amelyet az aktivisták most tönkretettek az egyik leginkább látható és legismertebb alakzatnak számít” – tette hozzá Castillo.
Peru jelenleg büntetőeljárás indítását tervezi az akcióban résztvevő aktivisták ellen, mielőtt azok elhagynák az országot.
Vizsgálatot indítanak
Tina Loeffelbein, a Greenpeace szóvivője a Guardiannak elmondta, hogy aktivistáik rendkívül óvatosan jártak el az akció során, nehogy megsértsék a Nazca-vonalakat. „Ennek ellenére a szervezet nagyon komolyan veszi az ügyet és vizsgálatot indít” – közölte a szóvivő.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés