Zöldinfó

Az Illatos úti méregraktár felszámolását sürgeti a Greenpeace és a ferencvárosi polgármester

A budapesti Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, ezzel egyidejűleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2022-10-15

Szerző:

Dalma

A környezetvédő szervezet kedden az MTI-vel közölte, a Greenpeace Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkársága, valamint az egyezmény uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsa meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a közleményben kiemelte, a magyar környezetvédelmi hatóságnak több mint hét éve van tudomása arról, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. volt telephelyén, az Illatos úton egy romos pincehelyiségben olyan veszélyes anyagot tárolnak, amelyből folyamatosan szivároghatnak ki világszerte betiltott mérgek. A ferencvárosi önkormányzat ugyanakkor közleményben tájékoztatott arról, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti – becslések szerint – 100 tonnányi rovarirtószer-alapanyagot.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint egy másik levélben Baranyi Krisztina hat hatóság – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály – számára tette fel a kérdést, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében. A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani – közölte a ferencvárosi önkormányzat.

mti

Kapcsolódó tartalom:greenpeace illatos út méregraktár

Zöldinfó

Mire jó a homlokzati hőszigetelés?

A homlokzati hőszigetelés fő feladata a hőmérséklet szabályzása, de egyéb előnyei is vannak.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2023-06-06

Szerző:

Vanessza

A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta sokaknak vált alapvető kérdéssé, hogy miként mérsékelhetik energiafogyasztásukat. A hétköznapi használati szokások átalakítása mellett költségesebb, ám hatékonyabb megoldások is adottak, ezek a különböző, a háztartás energiahatékonyságát fokozó beruházások.

A legismertebb ilyen fejlesztés a hőszigetelés, amely nemcsak télen, a meleg megtartásával, hanem nyáron, a hűvös biztosításával is komoly segítséget jelenthet, írja az okodrive.hu.

Ezért éri meg

A homlokzati hőszigetelés legfőbb célja, hogy a meleg és a hideg időszakokban egyaránt segítsen az otthoni klíma szabályzásában. A beruházással jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltségeket, a homlokzati hőszigetelés emellett a hőmérsékletingadozásoktól, a páratartalom változásaitól, a fagytól, illetve a falak vizesedésétől és penészedésétől is véd, ráadásul a zavaró utcazajt is mérsékli. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés adja az épület külső burkolatainak legnagyobb felületét, így a teljes ház hőveszteségének 30 százalékáért is felelhet.

A szigeteléskor számos szempontot figyelembe kell venni: milyen az ingatlan fekvése, melyik irányból, melyik szoba kapja a legtöbb napfényt, milyen az ingatlan szélnek való kitettsége, melyek a leghidegebb falak, milyenek a nyílászárók, milyen a tető. A homlokzati hőszigetelést gyakran egyéb beruházással is érdemes kiegészíteni, a nyílászárók cseréjével például csökkenthetjük a zajszintet, a magas olvadáspontú homlokzati hőszigetelés pedig a tűz ellen nyújthat védelmet.

Erre figyeljünk

A hőszigetelés szükséges vastagságát elsősorban az ingatlan műszaki adatai határozzák meg, értékét a jogszabályba foglalt (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), úgynevezett U érték (szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képessége) alapján kell kiszámítani – ezen belül is keressük a falakra vonatkozó hőszigetelés vastagsági előírásokat.

Az U érték nem más, mint a fajlagos hőátbocsájtási tényező (mértékegysége: W/m²K). Ez, a házszerkezetet jellemző mérőszám a fal négyzetméterein keresztül távozó hőveszteséget írja le, minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A homlokzati hőszigetelés 2023 szabályok szerint a külső falak hőszigetelésére az U≤0,24 W/m²K előírás vonatkozik. A szükséges vastagság meghatározásához mindenképp kérjünk szakértői segítséget.

A homlokzati hőszigetelés utólag, az építkezést követően is felhelyezhető, a felhasznált alapanyag pedig kulcsfontosságú a szigetelés minősége szempontjából. A leggyakoribb alapanyagok az alábbiak: expandált/extrudált polisztirol homlokzati hőszigetelés, azaz hungarocell, amely az egyik legolcsóbb megoldás; grafitos homlokzati hőszigetelés, amely szintén gyakori, és gyakran nevezik grafitos hungarocellnek is; valamint kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés, amely igen népszerű, és gyakorlatilag bárhova felhelyezhető, akár fa-, vályog- és betonházakra is. A három legnépszerűbb anyag közül utóbbi a legmagasabb minőségű, egyben a legdrágább is.

Mennyibe kerül?

Sajnos az elmúlt 6-8 évben példátlan mértékű drágulás ment végbe az építőanyagok piacán, és az infláció sem segít a helyzeten. Hogy egy homlokzati hőszigetelés pontosan mennyibe kerül majd, azt a változatos igények és paraméterek miatt nehéz konkrétan megmondani, olyan egyedi díjak is bejönnek a képbe, mint a vakolás, a festés, az esztétikai rendezés vagy a munkadíj.

Szerencsére ma már elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyeknél a megfelelő adatok bevitelével pontosabb képet kaphatunk a beruházás lehetséges költségeiről, ezeket a platformokat mindenképp érdemes használni. Az egyik kalkulátor alapján általánosságban elmondható, hogy hungarocellnél 3500 Ft/m2, kőzetgyapotnál pedig 4000-5000 Ft/m2 környékén mozog a munkadíj, ám érdemes több vállalkozót is megkeresni a lehető legjobb ajánlatért. Ha nagyjából össze akarjuk szedni a költségeket, akkor a homlokzati hőszigetelés ár színre vakolással együtt előreláthatólag 7500-10000 Ft/m2 körül fog kijönni.

Tovább olvasom