Zöld Energia
Kiszámolták, hogy megéri-e akkumulátort venni a napelemekhez
Egy napelem mellé költséges lehet az akkumulátor beszerzése, de több érv is szól mellette.
A 2022-es év vége kifejezetten rosszul alakult a napelemes piac számára: előbb november 1-i hatállyal vezettek be visszatáplálási stopot, majd az is kiderült, hogy a szaldós elszámolás 2023. december 31-ig maradhat, ezt követően az új napelemek más, kevésbé kedvező feltételek mellett csatlakozhatnak. Utóbbi döntést egyébként egy EU-s szabály is előírja.
A betáplálási korlátozás legkésőbb 2024 év végéig maradhat, addig viszont komoly akadályt gördít a napelemek elé. Az egyik megoldás az otthoni akkumulátorok beszerzése, amelynek előnyeiről és hátrányairól az NV Solar írt. Az ilyen berendezések iránt korábban a hibrid inverterek megjelenésekor is komolyan nőtt az érdeklődés. Akkumulátoroknál alapvetően három faktort szokás figyelembe venni: ellátásbiztonságot teremt – például áramszünet esetén is tud energiát biztosítani –, növeli a környezettudatosságot, valamint hat a megtérülésre.
A hibrid inverterek felbukkanásakor az ellátásbiztonság volt az akkumulátorok iránti érdeklődés mozgatórugója. Fontos: a beruházás előtt érdemes felmérni, hogy az áramszünet valójában mennyire súlyos, gyakori probléma, hiszen a berendezés beszereltetése nagyon költséges, 2-3 millió forintba is kerülhet. A folyamatos ellátás természetesen ennek ellenére is egy olyan szempont, amelynek egy akkumulátorokkal kiegészített napelemes rendszer tökéletesen megfelel.
Ami a környezettudatosságot illeti: napjainkban egyre többen ébrednek rá, hogy lépni kell a bolygó éghajlati átalakulása ellen. Ennek számtalan módszere van, az egyik az alternatív energiaforrások, így a napenergia hasznosítása. Amit kevesen tudnak, az az, hogy a napelemek akkumulátorral kiegészítve még inkább környezetbarát módon tudnak működni, hiszen nem keletkezik „elveszett” energia. A felesleget a rendszer képes eltárolni olyan időszakra, amikor a napelemek nem termelnek elegendő áramot.
Mennyi idő alatt térül meg?
Ami szintén nem elhanyagolható kérdés, az a megtérülés, elvégre minden potenciális beruházó szeretne hosszabb távon spórolni. Sajnos akkumulátorok esetében a kalkuláció nem egyszerű, több faktor is szerepet játszik a képletben. Érdemes kiemelni, hogy a következő, az NV Solar által végzett kalkulációban csak a tárolók megtérülését vizsgálták, a napelemes rendszer árával nem számolnak.
A számításokhoz az NV Solar egy kedvező áru akkumulátorpakkot választott ki, ez végül az itthon mostanában felbukkanó Sofar Solar lett. A Sofar BTS-5K (5kWh) beszereléssel a cikk írásakor 1.180.000 forintos áron már elérhető volt.
A szakértők lakossági és céges viszonylatban mérték fel a megtérülés idejét. A lakossági résznél a bruttó villamosenergia-árakat nézték – ez jelenlegi átlagfogyasztás (2526kWh/év) alatt 36, e fölött 70 forint –, és úgy kalkuláltak, hogy egy 5kWh-s akkumulátornál napi 4 kWh-t vesznek ki. A kalkulációt kétszer végezték el, egyrészt úgy, hogy az év minden napján teljesül a kivitel, másrészt a sokkal reálisabb 270 napra. Utóbbi esetben, amennyiben a fogyasztás az átlag alatt alakul, a megtérülés 30,3 év, míg az átlagfogyasztás felett 15,6 év. A cégeknél csak az árakat változtatták meg egy jelenleg reális szintre, és nettó árakkal számoltak. E szerint, 270 napos forgatókönyvnél az átlag alatt 6,8, az átlag fölött pedig 4,8 év a megtérülés.
Érdemes hozzátenni, hogy a számolás nem teljesen reális, egy 5kWh-s berendezást 20 százalékra lemeríteni minden nap például nem ideális, a kalkulációkor pedig nem vették figyelembe a degradációt. Az akkumulátorok teljesítmény garanciái általában annyit vállalnak, hogy tíz év elteltével a névleges teljesítményük 80 százalékára még képesek lesznek – ez jelen esetben azzal jár, hogy a tízedik évben 5kWh-s eszközünk már inkább csak 4kWh-s lesz.
Most akkor megéri?
Összességében nehéz megválaszolni, hogy végül megéri-e az akkumulátoros beruházás. A piaci helyzet igen képlékeny, a rezsiárak még mindig nagyban torzítják azt, közben viszont jönnek az új, az árakat lefelé nyomó akkumulátortechnológiák, idővel ráadásul új árazási módszer is kialakulhat. Cégek esetében egyértelműbb a helyzet, a vállalatoknak már most is megérheti a beruházás.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
