Zöld Energia

Kiterjesztik Németországig az Ibériai-félszigetről induló H2Med zöldenergia-folyosót

Kiterjesztik Németországig az évtized végére felépülő H2Med nevű vezetéket, amelyen az Ibériai-félszigetről érkezhet zöld hidrogén az európai kontinensre – jelentette be vasárnap este Emmanuel Macron francia államfő Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-23

Szerző:

Vanessza

“Úgy döntöttünk, hogy kiszélesítjük a H2Med-projektet európai finanszírozásoknak köszönhetően, s összekötjük Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot Németországgal, amely partnerünk lesz ebben az infrastrukturális stratégiában a hidrogén területén” – mondta Emmanuel Macron a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett közös német-francia kormányülést követően. A Spanyolország, Portugália és Franciaország között decemberben létrejött megállapodás szerint az Európai Unió éves szükségleteinek 10 százaléka, mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről az európai energiapiacra.

A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított. A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremtett a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.

A két ország vezetője most is kitérő választ adott arra a kérdésére, hogy hajlandók-e a kijevi vezetés kérésére harckocsikat szállítani Ukrajnának, és nézeteltérések mutatkoztak az európai védelmi politika témakörében is. Franciaország nem zárja ki, hogy Leclerc típusú harckocsikat szállít Ukrajnának támogatásul az Oroszország elleni háborúban – jelezte Emmanuel Macron, jóllehet az ukrán hadsereg eddig elsősorban Németországtól kérte a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokat az orosz agresszió megállításához segítségül. “Ami a Leclerc-eket illeti, azt kértem a védelmi minisztertől, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Semmi sem kizárt” – mondta a francia elnök egy újságírói kérdésre válaszolva. A Leopardokat érintő kérdés kapcsán Olaf Scholz elmondta: “a múltban mindig is szorosan együttműködve léptünk fel barátainkkal és szövetségeseinkkel, és a jövőben is a konkrét helyzettől függően fogunk cselekedni”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol jelezte: az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopardokat küld az országnak. Berlin egyelőre azonban nem hagyta jóvá a harckocsik átadását Ukrajnának. Franciaország hónapok óta aggodalmának ad hangot a Washington által augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény európai hatásai miatt, s annak ellensúlyozására egy masszív európai finanszírozási rendszert sürget. Emmanuel Macron az elképzelés támogatásához is megpróbálta meggyőzni német kollégáját.

Az Egyesült Államok gazdaságának nyújtott hatalmas állami támogatások olyan reformokat tartalmaznak, amelyek adókedvezményekkel előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, elsősorban az autóiparban az elektromos autókat és akkumulátorokat érintően, valamint a megújuló energiaforrások és a hidrogén terén is. A sajtótájékoztatón Emmanuel Macron elmondta: “egy ambiciózus és gyors európai válasz” érdekében sikerült közös francia-német álláspontot kialakítani, de azt nem részletezte, hogy azt milyen forrásból kívánják finanszírozni. A francia elnök szerint az európai válasznak egyszerűnek kell lennie és láthatóbbá kell tennie a meglévő támogatási eszközöket.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz ugyanakkor nem titkolta, hogy nem sikerült közös nevezőre jutniuk egy európai rakétaelhárító rendszer tervét illetően, amelyhez Berlin amerikai és izraeli technológiákat használna, míg Párizs európai fejlesztésű megoldást sürget egy francia-olasz rendszer alapján. Míg a német kancellár megerősítette, hogy a már meglévő technológiákra kell építeni, és nem szabad túl sokáig várni bizonyos fegyverek beszerzésében, addig francia kollégája jelezte: a következő hetekben szeretne Lengyelországgal és Németországgal egy közös stratégiát kialakítani, és “a lehető legmesszebb eljutni az ipari és technológiai szuverenitásban” ezen a területen.

Zöld Energia

5 százalékra csökkenhet a napelemes rendszerek áfája?

Jelentős változásokat javasol a kormánynak a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, amely szerint az áfacsökkentés, a rugalmasabb energiafelhasználás és az energiatárolás bővítése a magyar gazdaság versenyképességét is erősíthetné.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-19

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar napelemes szektor fejlődését elsősorban nem technológiai, hanem szabályozási és szakpolitikai akadályok hátráltatják a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint. Az érdekképviselet átfogó javaslatcsomaggal fordult a kormányhoz, amely az áfacsökkentés mellett az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését, a hálózati kapacitások átláthatóbb elosztását és az energiatárolás fejlesztését is szorgalmazza. A magyar gazdaság versenyképességének javításához is hozzájárulhatna a napelemes ágazat szabályozási környezetének átalakítása. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke egy szegedi szakmai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai napenergia-ipar jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, fejlődését azonban egyre inkább jogszabályi és szakpolitikai korlátok nehezítik. Magyarországon jelenleg több mint 330 ezer napelemes rendszer működik, összesen mintegy 8846 megawatt, azaz 8,8 gigawatt beépített kapacitással. A napenergia a hazai villamosenergia-termelés körülbelül 29 százalékát biztosítja, miközben az ágazat közel 47 ezer embernek ad munkát. A kapacitás évente mintegy 1 gigawattal bővül, ami jól mutatja a technológia iránti érdeklődést és a szektor gazdasági jelentőségét.

Átláthatóbb hálózati szabályokra lenne szükség

Az MNNSZ a napelemes beruházások további ösztönzése érdekében átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak. A szövetség szerint a kiszámíthatóbb szabályozás és a hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkül a megújulóenergia-termelés további növekedése nehezen aknázható ki teljes mértékben. Kiss Ernő előrelépésnek nevezte az elektromos hálózat fejlesztésére biztosított 500 milliárd forintos uniós forrást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energiatárolási kapacitások továbbra sem elegendők a megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásához. A napelemes rendszerek termelése ugyanis időjárás- és napszakfüggő, ezért a hálózat rugalmassága és a tárolási lehetőségek bővítése egyaránt fontos a biztonságos energiaellátáshoz.

A szövetség ezért azt javasolja, hogy a hálózati szabad kapacitásokat kiszámítható és átlátható módon tegyék közzé. Emellett szükségesnek tartja a megújuló energia támogatási rendszerének felülvizsgálatát is, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek torzíthatják a piaci versenyt vagy hátráltathatják a beruházásokat, írja az alternativenergia.hu.

Jelentősen csökkentenék a napelemes beruházások áfáját

A javaslatcsomag egyik fontos eleme a napelemes beruházások adóterheinek mérséklése. Az MNNSZ a szomszédos országok gyakorlatára hivatkozva azt szorgalmazza, hogy a napelemes rendszerek telepítéséhez kapcsolódó beruházások áfája a jelenlegi 27 százalékról 0 vagy 5 százalékra csökkenjen. Az intézkedés a szövetség álláspontja szerint javíthatná a lakossági és a vállalati beruházások megtérülését, és szélesebb kör számára tehetné elérhetővé a saját célú villamosenergia-termelést. Az alacsonyabb beruházási költségek különösen azoknak a háztartásoknak és vállalkozásoknak jelenthetnének segítséget, amelyek számára a kezdeti tőkeköltség jelenleg komoly akadályt jelent.

A szövetség emellett a rezsicsökkentés fenntartható átalakításának részeként az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését is javasolja. Ennek lényege, hogy az áram ára a fogyasztás időpontjától függően változna: a reggeli és esti csúcsidőszakokban magasabb, míg a kisebb terhelésű időszakokban alacsonyabb tarifák ösztönöznék a fogyasztókat.

Egy ilyen rendszer arra motiválhatná a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy a rugalmasan időzíthető energiafelhasználásukat az olcsóbb időszakokra helyezzék át. Ez mérsékelhetné a hálózat csúcsterhelését, és bizonyos esetekben csökkenthetné a költséges hálózatbővítések szükségességét is. A megoldás eredményessége ugyanakkor a tarifák kialakításától, a fogyasztók alkalmazkodási lehetőségeitől és az energiatárolási megoldások elterjedésétől is függne.

A megtermelt energia megosztását is megkönnyítenék

A vállalati energiatermelés szabályozásában is változásokat sürget az MNNSZ. Kiss Ernő példaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás korlátozhatja a saját célra megtermelt, de fel nem használt villamos energia helyi hasznosítását. A szövetség elnöke szerint egy vállalat hétvégén akár ingyen sem adhatja át a fel nem használt energiáját a szomszédos lakóközösségnek. Az ilyen helyzetek rávilágítanak arra, hogy a helyben megtermelt villamos energia megosztásának egyszerűbbé tétele új lehetőségeket teremthetne a fogyasztók, a vállalkozások és a helyi közösségek számára. A megfelelő jogi és elszámolási keretek kialakítása hozzájárulhatna a megtermelt energia hatékonyabb felhasználásához, valamint mérsékelhetné a hálózatra nehezedő terhelést.

A hosszú megtérülésű beruházások adóterheit is mérsékelnék

A szövetség a naperőművi beruházások tőkeigényes jellegére és hosszú megtérülési idejére tekintettel a vagyonadó szabályainak módosítását is kezdeményezte. Javaslatuk szerint az adófizetési kötelezettség értékhatárát az eredetileg tervezett 1 milliárd forintról 5 milliárd forintra kellene emelni. Emellett azt indítványozzák, hogy a beruházások a kivitelezési időszakban, valamint az üzembe helyezést követő első évben mentesüljenek az adó alól.

Tovább olvasom