Zöld Energia

Kiterjesztik Németországig az Ibériai-félszigetről induló H2Med zöldenergia-folyosót

Kiterjesztik Németországig az évtized végére felépülő H2Med nevű vezetéket, amelyen az Ibériai-félszigetről érkezhet zöld hidrogén az európai kontinensre – jelentette be vasárnap este Emmanuel Macron francia államfő Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-23

Szerző:

Vanessza

“Úgy döntöttünk, hogy kiszélesítjük a H2Med-projektet európai finanszírozásoknak köszönhetően, s összekötjük Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot Németországgal, amely partnerünk lesz ebben az infrastrukturális stratégiában a hidrogén területén” – mondta Emmanuel Macron a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett közös német-francia kormányülést követően. A Spanyolország, Portugália és Franciaország között decemberben létrejött megállapodás szerint az Európai Unió éves szükségleteinek 10 százaléka, mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről az európai energiapiacra.

A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított. A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremtett a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.

A két ország vezetője most is kitérő választ adott arra a kérdésére, hogy hajlandók-e a kijevi vezetés kérésére harckocsikat szállítani Ukrajnának, és nézeteltérések mutatkoztak az európai védelmi politika témakörében is. Franciaország nem zárja ki, hogy Leclerc típusú harckocsikat szállít Ukrajnának támogatásul az Oroszország elleni háborúban – jelezte Emmanuel Macron, jóllehet az ukrán hadsereg eddig elsősorban Németországtól kérte a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokat az orosz agresszió megállításához segítségül. “Ami a Leclerc-eket illeti, azt kértem a védelmi minisztertől, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Semmi sem kizárt” – mondta a francia elnök egy újságírói kérdésre válaszolva. A Leopardokat érintő kérdés kapcsán Olaf Scholz elmondta: “a múltban mindig is szorosan együttműködve léptünk fel barátainkkal és szövetségeseinkkel, és a jövőben is a konkrét helyzettől függően fogunk cselekedni”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol jelezte: az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopardokat küld az országnak. Berlin egyelőre azonban nem hagyta jóvá a harckocsik átadását Ukrajnának. Franciaország hónapok óta aggodalmának ad hangot a Washington által augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény európai hatásai miatt, s annak ellensúlyozására egy masszív európai finanszírozási rendszert sürget. Emmanuel Macron az elképzelés támogatásához is megpróbálta meggyőzni német kollégáját.

Az Egyesült Államok gazdaságának nyújtott hatalmas állami támogatások olyan reformokat tartalmaznak, amelyek adókedvezményekkel előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, elsősorban az autóiparban az elektromos autókat és akkumulátorokat érintően, valamint a megújuló energiaforrások és a hidrogén terén is. A sajtótájékoztatón Emmanuel Macron elmondta: “egy ambiciózus és gyors európai válasz” érdekében sikerült közös francia-német álláspontot kialakítani, de azt nem részletezte, hogy azt milyen forrásból kívánják finanszírozni. A francia elnök szerint az európai válasznak egyszerűnek kell lennie és láthatóbbá kell tennie a meglévő támogatási eszközöket.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz ugyanakkor nem titkolta, hogy nem sikerült közös nevezőre jutniuk egy európai rakétaelhárító rendszer tervét illetően, amelyhez Berlin amerikai és izraeli technológiákat használna, míg Párizs európai fejlesztésű megoldást sürget egy francia-olasz rendszer alapján. Míg a német kancellár megerősítette, hogy a már meglévő technológiákra kell építeni, és nem szabad túl sokáig várni bizonyos fegyverek beszerzésében, addig francia kollégája jelezte: a következő hetekben szeretne Lengyelországgal és Németországgal egy közös stratégiát kialakítani, és “a lehető legmesszebb eljutni az ipari és technológiai szuverenitásban” ezen a területen.

Zöld Energia

Zöld fordulat: geotermikus erőművel erősíti energiaszuverenitását

Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-03-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. első geotermikus projektjének bemutatásán Lantos Csaba arról beszélt, hogy a fejlesztés célja geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítése és a hőenergia közvetlen hasznosítása a térségben. Hozzátette: a beruházás során mintegy 2400-2500 méter mélységig terveznek lefúrni, ahol várakozásaik szerint 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el – ismertette az alternativenergia.hu. A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre – tette hozzá. A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon.

Mint mondta: ez jól illeszkedik a korábban elfogadott nukleáris stratégiához: Paks I. üzemidejének meghosszabbítása mellett épül Paks II., és a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok is megjelenhetnek. Az egyik stratégiai pillér tehát a nukleáris energia, a másik pedig a megújuló energiaforrások – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a következő években az új szélenergia-kapacitások is kiegészítik a napelemes rendszereket. Ugyanakkor Magyarországon az erőművi kapacitás mintegy 60 százaléka már ma is időjárásfüggő, ezért kiemelten fontos a nem időjárásfüggő megújuló energiaforrások – így a geotermia, valamint a biomassza és a biogáz – fejlesztése. Hozzátette: Magyarország már jelenleg is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, a mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ugyanakkor ezen a területen még korlátozott, ezért is bír kiemelt jelentőséggel a most induló beruházás. Lantos Csaba kiemelte: az energia ára és rendelkezésre állása meghatározó a gazdaság versenyképessége szempontjából, a hasonló fejlesztések pedig hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a “zöld átállás” kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is. A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja – tette hozzá. A beruházás jelentős lépés a megújuló energiaforrások kiaknázásában, hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, mérsékli az importfüggőséget és támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Mátrai Károly hangsúlyozta: a fejlesztés egy körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke közölte, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg. Felidézte: a hatóság kezdeményezésére három éve egyszerűsödött a kutatási engedélyezés, azóta mintegy 140 kérelmet fogadtak be, amelyek közül 80-at engedélyeztek. Jelenleg mintegy ötven kutatás folyik. Hozzátette: tavaly kötötték meg az első szerződést, amelynek révén az MTK új sportkomplexuma teljes egészében geotermikus energiával működik. Az elnök kiemelte, hogy Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek, ugyanakkor a lehetőségek egy része még kihasználatlan.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a tervek szerint a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát. Hozzátette: a hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, egyebek mellett a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplői számára is hasznosulhat.

Tovább olvasom