“Úgy döntöttünk, hogy kiszélesítjük a H2Med-projektet európai finanszírozásoknak köszönhetően, s összekötjük Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot Németországgal, amely partnerünk lesz ebben az infrastrukturális stratégiában a hidrogén területén” – mondta Emmanuel Macron a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett közös német-francia kormányülést követően. A Spanyolország, Portugália és Franciaország között decemberben létrejött megállapodás szerint az Európai Unió éves szükségleteinek 10 százaléka, mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről az európai energiapiacra.

A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított. A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremtett a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.

A két ország vezetője most is kitérő választ adott arra a kérdésére, hogy hajlandók-e a kijevi vezetés kérésére harckocsikat szállítani Ukrajnának, és nézeteltérések mutatkoztak az európai védelmi politika témakörében is. Franciaország nem zárja ki, hogy Leclerc típusú harckocsikat szállít Ukrajnának támogatásul az Oroszország elleni háborúban – jelezte Emmanuel Macron, jóllehet az ukrán hadsereg eddig elsősorban Németországtól kérte a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokat az orosz agresszió megállításához segítségül. “Ami a Leclerc-eket illeti, azt kértem a védelmi minisztertől, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Semmi sem kizárt” – mondta a francia elnök egy újságírói kérdésre válaszolva. A Leopardokat érintő kérdés kapcsán Olaf Scholz elmondta: “a múltban mindig is szorosan együttműködve léptünk fel barátainkkal és szövetségeseinkkel, és a jövőben is a konkrét helyzettől függően fogunk cselekedni”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol jelezte: az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopardokat küld az országnak. Berlin egyelőre azonban nem hagyta jóvá a harckocsik átadását Ukrajnának. Franciaország hónapok óta aggodalmának ad hangot a Washington által augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény európai hatásai miatt, s annak ellensúlyozására egy masszív európai finanszírozási rendszert sürget. Emmanuel Macron az elképzelés támogatásához is megpróbálta meggyőzni német kollégáját.

Az Egyesült Államok gazdaságának nyújtott hatalmas állami támogatások olyan reformokat tartalmaznak, amelyek adókedvezményekkel előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, elsősorban az autóiparban az elektromos autókat és akkumulátorokat érintően, valamint a megújuló energiaforrások és a hidrogén terén is. A sajtótájékoztatón Emmanuel Macron elmondta: “egy ambiciózus és gyors európai válasz” érdekében sikerült közös francia-német álláspontot kialakítani, de azt nem részletezte, hogy azt milyen forrásból kívánják finanszírozni. A francia elnök szerint az európai válasznak egyszerűnek kell lennie és láthatóbbá kell tennie a meglévő támogatási eszközöket.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz ugyanakkor nem titkolta, hogy nem sikerült közös nevezőre jutniuk egy európai rakétaelhárító rendszer tervét illetően, amelyhez Berlin amerikai és izraeli technológiákat használna, míg Párizs európai fejlesztésű megoldást sürget egy francia-olasz rendszer alapján. Míg a német kancellár megerősítette, hogy a már meglévő technológiákra kell építeni, és nem szabad túl sokáig várni bizonyos fegyverek beszerzésében, addig francia kollégája jelezte: a következő hetekben szeretne Lengyelországgal és Németországgal egy közös stratégiát kialakítani, és “a lehető legmesszebb eljutni az ipari és technológiai szuverenitásban” ezen a területen.