Zöld Energia

Kiterjesztik Németországig az Ibériai-félszigetről induló H2Med zöldenergia-folyosót

Kiterjesztik Németországig az évtized végére felépülő H2Med nevű vezetéket, amelyen az Ibériai-félszigetről érkezhet zöld hidrogén az európai kontinensre – jelentette be vasárnap este Emmanuel Macron francia államfő Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-23

Szerző:

Vanessza

“Úgy döntöttünk, hogy kiszélesítjük a H2Med-projektet európai finanszírozásoknak köszönhetően, s összekötjük Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot Németországgal, amely partnerünk lesz ebben az infrastrukturális stratégiában a hidrogén területén” – mondta Emmanuel Macron a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett közös német-francia kormányülést követően. A Spanyolország, Portugália és Franciaország között decemberben létrejött megállapodás szerint az Európai Unió éves szükségleteinek 10 százaléka, mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről az európai energiapiacra.

A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított. A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremtett a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.

A két ország vezetője most is kitérő választ adott arra a kérdésére, hogy hajlandók-e a kijevi vezetés kérésére harckocsikat szállítani Ukrajnának, és nézeteltérések mutatkoztak az európai védelmi politika témakörében is. Franciaország nem zárja ki, hogy Leclerc típusú harckocsikat szállít Ukrajnának támogatásul az Oroszország elleni háborúban – jelezte Emmanuel Macron, jóllehet az ukrán hadsereg eddig elsősorban Németországtól kérte a világ legerősebb harckocsijának számító Leopardokat az orosz agresszió megállításához segítségül. “Ami a Leclerc-eket illeti, azt kértem a védelmi minisztertől, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Semmi sem kizárt” – mondta a francia elnök egy újságírói kérdésre válaszolva. A Leopardokat érintő kérdés kapcsán Olaf Scholz elmondta: “a múltban mindig is szorosan együttműködve léptünk fel barátainkkal és szövetségeseinkkel, és a jövőben is a konkrét helyzettől függően fogunk cselekedni”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol jelezte: az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopardokat küld az országnak. Berlin egyelőre azonban nem hagyta jóvá a harckocsik átadását Ukrajnának. Franciaország hónapok óta aggodalmának ad hangot a Washington által augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény európai hatásai miatt, s annak ellensúlyozására egy masszív európai finanszírozási rendszert sürget. Emmanuel Macron az elképzelés támogatásához is megpróbálta meggyőzni német kollégáját.

Az Egyesült Államok gazdaságának nyújtott hatalmas állami támogatások olyan reformokat tartalmaznak, amelyek adókedvezményekkel előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, elsősorban az autóiparban az elektromos autókat és akkumulátorokat érintően, valamint a megújuló energiaforrások és a hidrogén terén is. A sajtótájékoztatón Emmanuel Macron elmondta: “egy ambiciózus és gyors európai válasz” érdekében sikerült közös francia-német álláspontot kialakítani, de azt nem részletezte, hogy azt milyen forrásból kívánják finanszírozni. A francia elnök szerint az európai válasznak egyszerűnek kell lennie és láthatóbbá kell tennie a meglévő támogatási eszközöket.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz ugyanakkor nem titkolta, hogy nem sikerült közös nevezőre jutniuk egy európai rakétaelhárító rendszer tervét illetően, amelyhez Berlin amerikai és izraeli technológiákat használna, míg Párizs európai fejlesztésű megoldást sürget egy francia-olasz rendszer alapján. Míg a német kancellár megerősítette, hogy a már meglévő technológiákra kell építeni, és nem szabad túl sokáig várni bizonyos fegyverek beszerzésében, addig francia kollégája jelezte: a következő hetekben szeretne Lengyelországgal és Németországgal egy közös stratégiát kialakítani, és “a lehető legmesszebb eljutni az ipari és technológiai szuverenitásban” ezen a területen.

Zöld Energia

Energiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók

Átadták Kelet-Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatárolóját Tiszaújvárosban.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a 6,6 milliárd forintból megvalósuló létesítmény átadóünnepségén hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben óriásit fejlődött a magyar napenergiapark, emellett tavaly több mint egymillió tonna kőolajat és csaknem kétmilliárd köbméter földgázt is kitermelt az ország. Hozzátette: az országban jelentős a nukleáris energiatermelés is, épül a Paks II., a Paks I. atomerőmű üzemidejét pedig meghosszabbítják – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, ma már 330 ezer darab naperőmű termel az országban. Hozzátette, amikor nem süt a nap, akkor el kell tárolni az áramot, és a 8500 megawatt teljesítményű napelempark mellé az országnak mintegy 240 megawattnyi tárolókapacitása van. Ez a kapacitás nagyjából 8-10 százaléka annak az energiatermelési képességnek, amellyel Magyarország ma rendelkezik, és a cél az, hogy 2028-ra ennek a tízszerese működjön az országban, tehát 2400-2600 megawattnyi áram tárolására alkalmas akkumulátorpark jöjjön létre. A miniszter közölte, hogy ezt a célt szolgálta az otthoni energiatárolási program is, amelyre 132 ezren jelentkeztek. Hozzátette, a METÁROLÓ program is hasonló volt, amelyet évekkel ezelőtt a tiszaújvárosihoz hasonló nagy akkumulátorparkok létrehozására hirdettek meg vállalkozások számára.

Hangsúlyozta: a közeljövőben új programot fognak kiírni, mert szüksége van az országnak arra, hogy a megtermelt áramot raktározni is tudja. Szerinte a hasonló energiatároló parkok létrehozása nemcsak az ország, hanem az Európai Unió előrejutásához is hozzájárul. Hozzátette: a kormány azon lesz, hogy segítse a hasonló létesítmények létrehozására irányuló beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a vállalatok és az ország boldogulásához is. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy amikor a Mol és a Mol Petrolkémia erősödik, akkor Tiszaújváros is erősödik. Hozzátette, Lantos Csabával egy éve jelentették be a projektet, amely szinte napra pontosan készült el.

Kiemelte, hogy Magyarország energiafüggetlenségének növeléséhez hozzátartozik az, hogy a kormány az elmúlt években folyamatosan növelte a villamosenergia-termelést. Mint mondta, az országvezetés Magyarország jövőjét a nukleáris és a napenergia minél nagyobb volumenű részarányára alapozza, viszont a jövő nemcsak a termelésen, hanem a tároláson is múlik. Arra is kitért, hogy a Mol Petrolkémia folyamatos fejlesztései Tiszaújvárosban az ott élő fiataloknak is jövőképet tud adni. Hozzátette: a Mol nemcsak az egyetemi képzésben, hanem a szakképzésben is duális képzést működtet a városban.

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy a cégcsoport már egy 400 megawattos napelemparkot működtet és céljuk az 500 megawatt elérése. Hozzátette, a vállalatnál hisznek abban, hogy a napenergiának van jelentősége az energiaellátásban, a most átadott tiszaújvárosi tároló pedig a napelempark hatékonyabb működését segíti. Mint mondta, az eszköz lehetőséget ad a megtermelt áram tárolására és adott esetben arra is, hogy azzal ellássák az üzemet, amikor a napelemek nem termelnek. A tároló a magyarországi energiapiac stabilizációját is segítheti, mert esetenként a megtermelt áramot a piacon is értékesíteni tudják – jegyezte meg. Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója köszöntőjében egyebek mellett ismertette: az elkészült tiszaújvárosi rendszer a Mol-csoport első ipari villamosenergia-tárolója. A beruházás egy fontos elem a Mol Petrolkémia villamosenergia-stratégiájában, hiszen – mint mondta – 2030-ra azt tűzték ki célul, hogy 100 megawattnyi napenergia termelése mellett legalább 80 megawatt ipari tárolókapacitást létesítsenek.

Ismertette: a tárolórendszer 7300 átlagos borsodi háztartás éves villamosenergia-fogyasztását képes tárolni és visszatölteni éves szinten, ezzel is hozzájárulva a régió áramellátásának biztosításához. A Mol Petrolkémia beruházásához a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett az Európai Unió 2,699 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében. A tiszaújvárosi egység az országos átviteli hálózatot fogja támogatni a hálózati ingadozások kiegyensúlyozásával – olvasható az eseményen kiosztott sajtóanyagban.

Tovább olvasom