Zöldinfó

Klímavédelemmel és támogatással újulhatnak meg a budapesti panelek

Elstartol a Budapesti Zöld Panelprogram.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2025-12-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kerületekkel megkötött megállapodások eredményeként Kőbánya társasházai számára már elérhetőek – és hamarosan más kerületekre is megjelennek – a Budapesti Zöld Panelprogram részvételi feltételei a Budapesti Közművek honlapján – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Az alternativenergia.hu azt írta, hogy Budapest lakóépület-állományának jelentős része korszerűtlen és energiapazarló. Az energetikai felújítások nemcsak az energiaszámlák csökkentését szolgálják, hanem növelik az ingatlan értékét, javítják a lakók komfortérzetét és ellenállóbbá teszik az épületeket a változó időjárási viszonyokkal szemben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e korszerűsítésnek jelentős klímavédelmi hatása van, mert jelenleg a lakóépületek felelősek Budapest szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért. A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki úgy fogalmazott: Budapesten minden negyedik polgár panelban él, több mint félmillió ember. Félmillió nagyon különböző ember. Idősebbek, akik talán az első beköltözők voltak, fiatalok, akik itt kezdik önálló életüket, családosok vagy éppen egyedülállók; “a lakótelepek Budapesten olvasztótégelyt jelentenek”.

“Amikor ezek a lakótelepek épültek, a várostervezők még az emberek igényeiből indultak ki. Itt van óvoda, iskola, itt van bolt, van buszmegálló, van zöldterület, itt jó az emberek életminősége. De az épületek felett eljárt az idő, ideje, hogy az épületeket átvezessük a XX. századból a XXI. századba, és támogassuk a panelban élőket, megadjuk a lakótelepek méltóságát” – tette hozzá a városvezető. A Főpolgármesteri Hivatal azt írta: 15 éves adósságot törleszt Budapest és a csatlakozó kerületi önkormányzatok, amikor a Budapesti Közművek lebonyolításában elindul a Budapesti Zöld Panelprogram. A program célja, hogy jelentős energiamegtakarítást érjen el a főváros elöregedő, iparosított technológiával épült lakóépületeiben, hozzájárulva a klímavédelemhez és a lakók életminőségének javításához.

A pályázó társasházak és lakásszövetkezetek legalább 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak energetikai korszerűsítésre. A beruházások célja minimum 30 százalékos energiamegtakarítás elérése – ismertették. A tájékoztatás szerint a program első szakaszában a nyertes lakóközösségek részletes döntés-előkészítő anyagot kapnak, amely tartalmazza az energetikai állapotfelmérést, felújítási alternatívákat, költségterveket és finanszírozási számításokat. A szakértői dokumentum elkészítése térítésmentes a lakóközösségek számára. A második szakaszban 10-15 mintaprojekt valósul meg, amelyek tapasztalatai segítik a jövőbeni nagyobb volumenű fejlesztések hatékony megvalósítását – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:energetika fenntarthatóság környezetvédelem korszerűsítés lakóház panel

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Tovább olvasom