Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komoly bírság járhat, ha nem jelentjük be kutunkat

Sokak telkén van engedély nélküli, be nem jelentett kút, a kormány ezeket mérné fel az év végéig.

Létrehozva:

|

Az Európai Unió számára kiemelt fontosságú a vízkészlet felmérése és megőrzése, ezzel összhangban Magyarországon is megkezdődött a kapcsolódó folyamat – számol be az Infostart. Az uniós előírás alapján listázni kell a vízkivételi rendszereket és pontokat, és fel kell mérni, hogy a vízkészlet hány ponton terhelt. Hazánkban a lakosság számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átfogó kútfelmérés kezdődik, hiszen a becslések alapján akár tízezrek telkén is lehetnek olyan kutak, amelyekről a hivatalok nem tudnak.

2023 december 31-ig van lehetőség a kutak bejelentésére és engedélyeztetésére. Ha valakinek a telkén van fúrt kút, de annak engedélye nem tisztázott, a helyi jegyzőtől – vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól – lehet kérni tájékoztatást.

Fúrt kút engedélyeztetéséhez mindig szakembert kell felkérni a fennmaradási kérelem kiállításához, ásott kútnál azonban ez nem szükséges, feltéve, ha a kút megfelel néhány kritériumnak. A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, illetve karszt- vagy rétegvizet; vízigénybevétele nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert; épülettel rendelkező ingatlanon kell állnia; a kérelmezőnek magánszemélynek kell lennie; a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási, nem pedig gazdasági igények kielégítését kell szolgálnia.

Advertisement

Amennyiben valaki nem kér fennmaradási engedélyt az év végéig, 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságra számíthat. Ez az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, a természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

Bár maga a kútbejelentés, valamint az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, az eljárás során felmerülő további költségek és a dokumentáció elkészítésének költségeit a kérelmezőnek kell megfizetnie.

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák