Zöldinfó
Komoly bírság járhat, ha nem jelentjük be kutunkat
Sokak telkén van engedély nélküli, be nem jelentett kút, a kormány ezeket mérné fel az év végéig.
Az Európai Unió számára kiemelt fontosságú a vízkészlet felmérése és megőrzése, ezzel összhangban Magyarországon is megkezdődött a kapcsolódó folyamat – számol be az Infostart. Az uniós előírás alapján listázni kell a vízkivételi rendszereket és pontokat, és fel kell mérni, hogy a vízkészlet hány ponton terhelt. Hazánkban a lakosság számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átfogó kútfelmérés kezdődik, hiszen a becslések alapján akár tízezrek telkén is lehetnek olyan kutak, amelyekről a hivatalok nem tudnak.
2023 december 31-ig van lehetőség a kutak bejelentésére és engedélyeztetésére. Ha valakinek a telkén van fúrt kút, de annak engedélye nem tisztázott, a helyi jegyzőtől – vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól – lehet kérni tájékoztatást.
Fúrt kút engedélyeztetéséhez mindig szakembert kell felkérni a fennmaradási kérelem kiállításához, ásott kútnál azonban ez nem szükséges, feltéve, ha a kút megfelel néhány kritériumnak. A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, illetve karszt- vagy rétegvizet; vízigénybevétele nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert; épülettel rendelkező ingatlanon kell állnia; a kérelmezőnek magánszemélynek kell lennie; a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási, nem pedig gazdasági igények kielégítését kell szolgálnia.
Amennyiben valaki nem kér fennmaradási engedélyt az év végéig, 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságra számíthat. Ez az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, a természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
Bár maga a kútbejelentés, valamint az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, az eljárás során felmerülő további költségek és a dokumentáció elkészítésének költségeit a kérelmezőnek kell megfizetnie.
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást
