Zöldinfó
Komoly bírság járhat, ha nem jelentjük be kutunkat
Sokak telkén van engedély nélküli, be nem jelentett kút, a kormány ezeket mérné fel az év végéig.
Az Európai Unió számára kiemelt fontosságú a vízkészlet felmérése és megőrzése, ezzel összhangban Magyarországon is megkezdődött a kapcsolódó folyamat – számol be az Infostart. Az uniós előírás alapján listázni kell a vízkivételi rendszereket és pontokat, és fel kell mérni, hogy a vízkészlet hány ponton terhelt. Hazánkban a lakosság számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átfogó kútfelmérés kezdődik, hiszen a becslések alapján akár tízezrek telkén is lehetnek olyan kutak, amelyekről a hivatalok nem tudnak.
2023 december 31-ig van lehetőség a kutak bejelentésére és engedélyeztetésére. Ha valakinek a telkén van fúrt kút, de annak engedélye nem tisztázott, a helyi jegyzőtől – vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól – lehet kérni tájékoztatást.
Fúrt kút engedélyeztetéséhez mindig szakembert kell felkérni a fennmaradási kérelem kiállításához, ásott kútnál azonban ez nem szükséges, feltéve, ha a kút megfelel néhány kritériumnak. A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, illetve karszt- vagy rétegvizet; vízigénybevétele nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert; épülettel rendelkező ingatlanon kell állnia; a kérelmezőnek magánszemélynek kell lennie; a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási, nem pedig gazdasági igények kielégítését kell szolgálnia.
Amennyiben valaki nem kér fennmaradási engedélyt az év végéig, 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságra számíthat. Ez az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, a természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
Bár maga a kútbejelentés, valamint az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, az eljárás során felmerülő további költségek és a dokumentáció elkészítésének költségeit a kérelmezőnek kell megfizetnie.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés22 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
