Zöldinfó
Komoly bírság járhat, ha nem jelentjük be kutunkat
Sokak telkén van engedély nélküli, be nem jelentett kút, a kormány ezeket mérné fel az év végéig.
Az Európai Unió számára kiemelt fontosságú a vízkészlet felmérése és megőrzése, ezzel összhangban Magyarországon is megkezdődött a kapcsolódó folyamat – számol be az Infostart. Az uniós előírás alapján listázni kell a vízkivételi rendszereket és pontokat, és fel kell mérni, hogy a vízkészlet hány ponton terhelt. Hazánkban a lakosság számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átfogó kútfelmérés kezdődik, hiszen a becslések alapján akár tízezrek telkén is lehetnek olyan kutak, amelyekről a hivatalok nem tudnak.
2023 december 31-ig van lehetőség a kutak bejelentésére és engedélyeztetésére. Ha valakinek a telkén van fúrt kút, de annak engedélye nem tisztázott, a helyi jegyzőtől – vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól – lehet kérni tájékoztatást.
Fúrt kút engedélyeztetéséhez mindig szakembert kell felkérni a fennmaradási kérelem kiállításához, ásott kútnál azonban ez nem szükséges, feltéve, ha a kút megfelel néhány kritériumnak. A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, illetve karszt- vagy rétegvizet; vízigénybevétele nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert; épülettel rendelkező ingatlanon kell állnia; a kérelmezőnek magánszemélynek kell lennie; a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási, nem pedig gazdasági igények kielégítését kell szolgálnia.
Amennyiben valaki nem kér fennmaradási engedélyt az év végéig, 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságra számíthat. Ez az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, a természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
Bár maga a kútbejelentés, valamint az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, az eljárás során felmerülő további költségek és a dokumentáció elkészítésének költségeit a kérelmezőnek kell megfizetnie.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
