Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetvédelmi Oscar-díjat osztottak ki

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

John H. Knox és David R. Boyd kapta a 2025-ös Elisabeth Haub Környezetvédelmi Jogi és Diplomáciai Díjat az egészséges környezethez való emberi joggal foglalkozó ENSZ-különmegbízottként végzett úttörő munkájukért – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismeréseként számon tartott díjat odaítélő zsűri tagja volt Kőrösi Csaba, az alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is díjazott volt 2015-ben. A közlemény szerint Knox és Boyd professzorok mélyreható változást értek el a nemzetközi környezetvédelmi jog területén azáltal, hogy megalapozták a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismerését. Eredményeiket megszilárdította a Nemzetközi Bíróság (ICJ) közelmúltbeli mérföldkőnek számító ítélete, amely megerősítette az egészséges környezethez való jogot a nemzetközi jog kötelező erejű normájaként.

Az egészséges környezethez való jog évtizedekig hiányzott az alapvető emberi jogi dokumentumokból, beleértve az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is – írták. A környezetvédelmi Oscar-díjként is ismert Elisabeth Haub-díj a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismerése a világon, magyar idő szerint péntek hajnalban adták át New Yorkban az idei kitüntetést – áll a közleményben. A tekintélyes múltra visszatekintő, 1979-ben alapított elismerést a Pace Egyetem Elisabeth Haub Jogi Kara hirdeti meg névadója, Elisabeth Haub (1899-1977) tiszteletére, aki neves filantróp és a természet védelmét biztosító szigorú jogszabályok megalkotásának támogatója volt.

A díjjal, amelyről évente egy nemzetközileg elismert zsűri dönt, a világ környezetvédelméért dolgozó jogászok, diplomaták, nemzetközi köztisztviselők és más szószólók innovációját, hozzáértését és teljesítményét ismerik el. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója 2015-ben kapta meg Macharia Kamau (Kenya) nagykövettel közösen az Elisabeth Haub-díjat az ENSZ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökeként. Kőrösi Csabát 2023-ben hívták meg a díj bírálói közé.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák