Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kötelezővé tették a napelem telepítést az összes háztetőre az EU-ban

Az EU napelemterve Magyarországon csak 2040-2050-re valósulhat meg a technológiai akadályok miatt.

Létrehozva:

|

Az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelvének (EPBD) felülvizsgálata komoly vitákat gerjesztett a tagállamok körében. Az új tervezet szerint 2028-tól kötelező lenne napelemeket telepíteni minden alkalmas lakó-, gazdasági és középület tetejére. Az EU számításai szerint ez akár 150-200 gigawatt új megújuló energia termelését is eredményezheti. Magyarországon az energiaszükséglet napelemekkel történő teljes kielégítése elméletben lehetséges lenne. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2024 közepén a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2540 MW volt, ami 278 ezer lakás tetején telepített rendszerekből állt össze. Ez azonban mindössze a hazai lakásállomány hat százalékát fedi le. Amennyiben az összes lakóépületre telepítenének napelemet, az elérhetné a 25 000 MW kapacitást, ami több mint háromszorosa a jelenlegi csúcsfogyasztásnak. Ez az áramtárolási és rendszerszabályozási megoldások fejlesztésével akár a fosszilis és nukleáris energiaforrásokat is feleslegessé tehetné. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint azonban ez csupán elméleti lehetőség. Az ipari méretű energiatárolók elterjedését legkorábban 2040-2045-re várják, ami jelentősen korlátozza az ilyen mértékű napelemes átállás gyakorlati megvalósíthatóságát, írja a Magyar Nemzet.

Az energiamix összeállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az uniós szabályozási kísérletek sérthetnek. Az EU ugyanakkor középtávon jelentős hatást gyakorolhat a tagállamok energiaellátására, mivel a tervezet fokozatosan vonná be a különböző típusú épületeket: 2028-tól a nagyobb felújításon áteső nem lakóépületeket, 2030-tól az új lakóépületeket, 2031-től pedig minden alkalmas középületet.

A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás épülne, és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása valósulna meg, ami 155 000 új napelemrendszer telepítését igényelné évente. Toldi szerint azonban a jelenlegi realitások ettől messze állnak: 2025-ben mindössze 11 000 új lakás átadása várható, és a felújítások tervezett ütemének is csak a harmada valósulhat meg. Mindezek fényében a 25 000 MW-os kapacitás kiépítése, ami közel teljes napelemes lefedettséget jelentene, 2040-2050-re valósulhatna meg, de az atomenergia és más hagyományos energiaforrások szerepe még évtizedekig elkerülhetetlen marad.

Advertisement

Zöld Energia

Uniós támogatásból fejlesztik a naperőművek kibervédelmét Magyarországon

Hatmilliárd forintból fejlesztik a naperőművek kibervédelmét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatmilliárd forint uniós támogatásból fejlesztik a naperőművek kibervédelmét – közölte a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az MTI-vel. A közlemény szerint a “Megújuló és decentralizált villamosenergia-termelés egységes adatfeldolgozási, adatbiztonsági és adatkezelési protokolljainak és rendszereinek kidolgozása, illetve ennek központi kezelési és biztosítási megoldásainak kidolgozása és felállítása” című felhívásra az NBSZ, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt., valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF) konzorciumban sikeres pályázatot nyújtott be. A konzorcium hatmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, amelyet korszerű, a megújuló energiaszektor sajátosságaihoz igazodó kibervédelmi megoldások fejlesztésére fordítanak – írja az alternativenergia.hu.

A közleményből kiderült, hogy ezen fejlesztéseket az 1 megawatt feletti beépített kapacitású, rendszerirányításba be nem vont energiatermelők számára alakítják majd ki. A fejlesztések során kidolgozzák azokat a módszertanokat, amelyek támogatják a hálózati anomáliák korai felismerését, az incidensek gyorsabb kezelését, a rendszerek folyamatos felügyeletét, valamint a kockázatkezelési és döntéshozatali folyamatok megerősítését. Kiemelt szerepet kapnak a fejlett adat- és hálózatelemzési módszerek, szükség esetén mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal kiegészítve – tették hozzá. Fontos célnak nevezték az iparági szereplők kibertudatosságának növelését is, amit képzések, szakmai események és tájékoztató anyagok támogatnak majd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák