Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kötelezővé tették a napelem telepítést az összes háztetőre az EU-ban

Az EU napelemterve Magyarországon csak 2040-2050-re valósulhat meg a technológiai akadályok miatt.

Létrehozva:

|

Az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelvének (EPBD) felülvizsgálata komoly vitákat gerjesztett a tagállamok körében. Az új tervezet szerint 2028-tól kötelező lenne napelemeket telepíteni minden alkalmas lakó-, gazdasági és középület tetejére. Az EU számításai szerint ez akár 150-200 gigawatt új megújuló energia termelését is eredményezheti. Magyarországon az energiaszükséglet napelemekkel történő teljes kielégítése elméletben lehetséges lenne. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2024 közepén a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2540 MW volt, ami 278 ezer lakás tetején telepített rendszerekből állt össze. Ez azonban mindössze a hazai lakásállomány hat százalékát fedi le. Amennyiben az összes lakóépületre telepítenének napelemet, az elérhetné a 25 000 MW kapacitást, ami több mint háromszorosa a jelenlegi csúcsfogyasztásnak. Ez az áramtárolási és rendszerszabályozási megoldások fejlesztésével akár a fosszilis és nukleáris energiaforrásokat is feleslegessé tehetné. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint azonban ez csupán elméleti lehetőség. Az ipari méretű energiatárolók elterjedését legkorábban 2040-2045-re várják, ami jelentősen korlátozza az ilyen mértékű napelemes átállás gyakorlati megvalósíthatóságát, írja a Magyar Nemzet.

Az energiamix összeállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az uniós szabályozási kísérletek sérthetnek. Az EU ugyanakkor középtávon jelentős hatást gyakorolhat a tagállamok energiaellátására, mivel a tervezet fokozatosan vonná be a különböző típusú épületeket: 2028-tól a nagyobb felújításon áteső nem lakóépületeket, 2030-tól az új lakóépületeket, 2031-től pedig minden alkalmas középületet.

A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás épülne, és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása valósulna meg, ami 155 000 új napelemrendszer telepítését igényelné évente. Toldi szerint azonban a jelenlegi realitások ettől messze állnak: 2025-ben mindössze 11 000 új lakás átadása várható, és a felújítások tervezett ütemének is csak a harmada valósulhat meg. Mindezek fényében a 25 000 MW-os kapacitás kiépítése, ami közel teljes napelemes lefedettséget jelentene, 2040-2050-re valósulhatna meg, de az atomenergia és más hagyományos energiaforrások szerepe még évtizedekig elkerülhetetlen marad.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák