Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kötelezővé tették a napelem telepítést az összes háztetőre az EU-ban

Az EU napelemterve Magyarországon csak 2040-2050-re valósulhat meg a technológiai akadályok miatt.

Létrehozva:

|

Az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelvének (EPBD) felülvizsgálata komoly vitákat gerjesztett a tagállamok körében. Az új tervezet szerint 2028-tól kötelező lenne napelemeket telepíteni minden alkalmas lakó-, gazdasági és középület tetejére. Az EU számításai szerint ez akár 150-200 gigawatt új megújuló energia termelését is eredményezheti. Magyarországon az energiaszükséglet napelemekkel történő teljes kielégítése elméletben lehetséges lenne. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2024 közepén a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2540 MW volt, ami 278 ezer lakás tetején telepített rendszerekből állt össze. Ez azonban mindössze a hazai lakásállomány hat százalékát fedi le. Amennyiben az összes lakóépületre telepítenének napelemet, az elérhetné a 25 000 MW kapacitást, ami több mint háromszorosa a jelenlegi csúcsfogyasztásnak. Ez az áramtárolási és rendszerszabályozási megoldások fejlesztésével akár a fosszilis és nukleáris energiaforrásokat is feleslegessé tehetné. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint azonban ez csupán elméleti lehetőség. Az ipari méretű energiatárolók elterjedését legkorábban 2040-2045-re várják, ami jelentősen korlátozza az ilyen mértékű napelemes átállás gyakorlati megvalósíthatóságát, írja a Magyar Nemzet.

Az energiamix összeállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az uniós szabályozási kísérletek sérthetnek. Az EU ugyanakkor középtávon jelentős hatást gyakorolhat a tagállamok energiaellátására, mivel a tervezet fokozatosan vonná be a különböző típusú épületeket: 2028-tól a nagyobb felújításon áteső nem lakóépületeket, 2030-tól az új lakóépületeket, 2031-től pedig minden alkalmas középületet.

A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás épülne, és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása valósulna meg, ami 155 000 új napelemrendszer telepítését igényelné évente. Toldi szerint azonban a jelenlegi realitások ettől messze állnak: 2025-ben mindössze 11 000 új lakás átadása várható, és a felújítások tervezett ütemének is csak a harmada valósulhat meg. Mindezek fényében a 25 000 MW-os kapacitás kiépítése, ami közel teljes napelemes lefedettséget jelentene, 2040-2050-re valósulhatna meg, de az atomenergia és más hagyományos energiaforrások szerepe még évtizedekig elkerülhetetlen marad.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák