Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kötelezővé tették a napelem telepítést az összes háztetőre az EU-ban

Az EU napelemterve Magyarországon csak 2040-2050-re valósulhat meg a technológiai akadályok miatt.

Létrehozva:

|

Az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelvének (EPBD) felülvizsgálata komoly vitákat gerjesztett a tagállamok körében. Az új tervezet szerint 2028-tól kötelező lenne napelemeket telepíteni minden alkalmas lakó-, gazdasági és középület tetejére. Az EU számításai szerint ez akár 150-200 gigawatt új megújuló energia termelését is eredményezheti. Magyarországon az energiaszükséglet napelemekkel történő teljes kielégítése elméletben lehetséges lenne. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2024 közepén a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2540 MW volt, ami 278 ezer lakás tetején telepített rendszerekből állt össze. Ez azonban mindössze a hazai lakásállomány hat százalékát fedi le. Amennyiben az összes lakóépületre telepítenének napelemet, az elérhetné a 25 000 MW kapacitást, ami több mint háromszorosa a jelenlegi csúcsfogyasztásnak. Ez az áramtárolási és rendszerszabályozási megoldások fejlesztésével akár a fosszilis és nukleáris energiaforrásokat is feleslegessé tehetné. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint azonban ez csupán elméleti lehetőség. Az ipari méretű energiatárolók elterjedését legkorábban 2040-2045-re várják, ami jelentősen korlátozza az ilyen mértékű napelemes átállás gyakorlati megvalósíthatóságát, írja a Magyar Nemzet.

Az energiamix összeállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az uniós szabályozási kísérletek sérthetnek. Az EU ugyanakkor középtávon jelentős hatást gyakorolhat a tagállamok energiaellátására, mivel a tervezet fokozatosan vonná be a különböző típusú épületeket: 2028-tól a nagyobb felújításon áteső nem lakóépületeket, 2030-tól az új lakóépületeket, 2031-től pedig minden alkalmas középületet.

A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás épülne, és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása valósulna meg, ami 155 000 új napelemrendszer telepítését igényelné évente. Toldi szerint azonban a jelenlegi realitások ettől messze állnak: 2025-ben mindössze 11 000 új lakás átadása várható, és a felújítások tervezett ütemének is csak a harmada valósulhat meg. Mindezek fényében a 25 000 MW-os kapacitás kiépítése, ami közel teljes napelemes lefedettséget jelentene, 2040-2050-re valósulhatna meg, de az atomenergia és más hagyományos energiaforrások szerepe még évtizedekig elkerülhetetlen marad.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák