Zöld Energia
Kötelezővé tették a napelem telepítést az összes háztetőre az EU-ban
Az EU napelemterve Magyarországon csak 2040-2050-re valósulhat meg a technológiai akadályok miatt.
Az Európai Unió épületek energiateljesítményéről szóló irányelvének (EPBD) felülvizsgálata komoly vitákat gerjesztett a tagállamok körében. Az új tervezet szerint 2028-tól kötelező lenne napelemeket telepíteni minden alkalmas lakó-, gazdasági és középület tetejére. Az EU számításai szerint ez akár 150-200 gigawatt új megújuló energia termelését is eredményezheti. Magyarországon az energiaszükséglet napelemekkel történő teljes kielégítése elméletben lehetséges lenne. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2024 közepén a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2540 MW volt, ami 278 ezer lakás tetején telepített rendszerekből állt össze. Ez azonban mindössze a hazai lakásállomány hat százalékát fedi le. Amennyiben az összes lakóépületre telepítenének napelemet, az elérhetné a 25 000 MW kapacitást, ami több mint háromszorosa a jelenlegi csúcsfogyasztásnak. Ez az áramtárolási és rendszerszabályozási megoldások fejlesztésével akár a fosszilis és nukleáris energiaforrásokat is feleslegessé tehetné. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint azonban ez csupán elméleti lehetőség. Az ipari méretű energiatárolók elterjedését legkorábban 2040-2045-re várják, ami jelentősen korlátozza az ilyen mértékű napelemes átállás gyakorlati megvalósíthatóságát, írja a Magyar Nemzet.
Az energiamix összeállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az uniós szabályozási kísérletek sérthetnek. Az EU ugyanakkor középtávon jelentős hatást gyakorolhat a tagállamok energiaellátására, mivel a tervezet fokozatosan vonná be a különböző típusú épületeket: 2028-tól a nagyobb felújításon áteső nem lakóépületeket, 2030-tól az új lakóépületeket, 2031-től pedig minden alkalmas középületet.
A kormányzati tervek szerint évente 25 000 új lakás épülne, és 130 000 meglévő lakás mélyfelújítása valósulna meg, ami 155 000 új napelemrendszer telepítését igényelné évente. Toldi szerint azonban a jelenlegi realitások ettől messze állnak: 2025-ben mindössze 11 000 új lakás átadása várható, és a felújítások tervezett ütemének is csak a harmada valósulhat meg. Mindezek fényében a 25 000 MW-os kapacitás kiépítése, ami közel teljes napelemes lefedettséget jelentene, 2040-2050-re valósulhatna meg, de az atomenergia és más hagyományos energiaforrások szerepe még évtizedekig elkerülhetetlen marad.
Zöld Energia
Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia
Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.
Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.
Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.
Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
