

Zöldinfó
KPMG: a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést
A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival; a beszámolók azonban sokszor nem elég részletesek, és több területen hiányosak – derül ki a KPMG Sustainability Reporting kutatásából.
A kutatás kétévente jelenik meg, az idén 58 ország 5800 vállalatának beszámolóját értékelték a szakemberek. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég pénteki összefoglalója szerint korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, de ma már az is fontos, hogy hogyan kezelik a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működésük, illetve a termékeik. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot adjanak, és elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége azt is megértette, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A 250 globális nagyvállalatnak ugyanakkor csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számára is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.
A vállalatok egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, de a kiértékelt jelentéseknek mégis kevesebb mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. A vállalatok nem egészen 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit, például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal, és kevesebb mint negyedüknél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően. Magyarországon a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést jelent, ami elsősorban a módszertanból vezethető le, mert változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a kelet-közép-európai régióban átlagosnak mondható – jelezte a KPMG.
A magyar jelentő társaságok nagy része, 78 százaléka nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat. A közlemény szerint a társaságok 10 százaléka ismerte fel, hogy a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaság relevánsabb információkat közölhet, és hatékonyabb módon tájékoztathatja az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről.
mti

Zöldinfó
Gyerekegyetem, Science Camp, Mission Impossible – a jövő kutatói már készülnek a BME-n
Hatalmas szükség van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóinak természettudományos ismereteire.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Katalin a felsőoktatási intézmény Természettudományi Kara (BME TTK) által szervezett, a tudományos élményprogramokat, nyári táborokat és a STEM (science, technology, engineering, mathematics – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) felkészítés műegyetemi tapasztalatait és közoktatási vonatkozásait bemutató eseményen kiemelte: a köznevelésben dolgozók fontos feladata, hogy neveljék és biztosítsák az országnak a természettudományokkal foglalkozó tanárokat, hogy “szakemberek és kutatók sokaságát tudjuk majd magunk körül” – írta meg az alternativenergia.hu. A miniszterelnöki biztos elmondta: jelentős kormányzati célkitűzés az, hogy minél több fiatal érdeklődjön a jövőben a természettudományos területek iránt. Ennek egyik fontos eredménye a magyar kormány űrprogramja, amelyről már látható, hogy számos kutatási eredményt hoz az országnak, a gyerekek pedig kiemelt érdeklődéssel figyelik – tette hozzá Balatoni Katalin.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora kiemelte: az immár 243 éves felsőoktatási intézmény számtalan Nobel-díjast nevelt a nemzetnek, “akikre büszkék lehetünk”. A rektor fontos célnak nevezte, hogy minél több tehetséges fiatal kerüljön a mérnöki-műszaki-természettudományi-informatikai területre. Ebben pedig segítségükre lehetnek a BME-TTK diákoknak szóló programjai – fűzte hozzá. Aszódi Attila, a BME TTK dékánja hangsúlyozta: fontos a differenciált oktatás kiszélesítése a tanulmányaikat elkezdő hallgatók tudásszintjéhez illeszkedve. Ezáltal sikerrel történhet meg a hiányos tudással érkező diákok felzárkóztatása – tette hozzá a dékán. Az első alkalommal 2015-ben megszervezett BME Gyerekegyetemen a 8-14 éves (2-8. osztályos) korosztály vehet részt, a több napos eseményen a gyerekek – akiket a Műegyetem hallgatói kísérnek – bepillantást nyerhetnek az egyetemi életbe, különleges előadásokon vehetnek részt, valamint kisebb csoportokban rendkívüli kísérleteket is elvégezhetnek – hívta fel a figyelmet Dallos Györgyi, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Dékáni Hivatalának vezetője.
Simon Ferenc, a BME TTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a tizedikes és tizenegyedikes középiskolások számára életre hívott BME TTK Science Camp elnevezésű, a Belügyminisztérium támogatásával megvalósult, ingyenes nyári táborról elmondta: a diákok megtekinthették többek között a Paksi Atomerőművet, valamint tudományos előadásokat és kulturális programokat is szerveztek számukra. Szilágyi Brigitta, a BME TTK Matematikai Intézet egyetemi docense tájékoztatása szerint ősszel első alkalommal indul a felsőoktatási intézmény Mission Impossible elnevezésű programja, melynek részeként a 11., 12. és 13. osztályos középiskolások heti rendszerességgel vehetnek részt matematika és fizika tantárgyakból felkészítő oktatáson mentorok segítségével. A projekt kapcsolódik a BME STEM programokhoz is – tette hozzá. Az ősztől többek között Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak elnevezésű szakkört, nyílt napokat, valamint kísérleti bemutatókat is tartanak a felsőoktatási intézményben a középiskolás diákok számára – sorolta a programokat Halbritter András, a BME TTK Fizikai Intézet intézetigazgató-helyettese.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Kezdődik a modulgyártás Debrecenben – harmadával csökkenhet a víz- és energiafelhasználás