Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lakossági madárszámlálási akció indul a két ünnep között

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy téli madárles címmel országos madárszámlálásra hívja a lakosságot december 28. és 30. között – áll a szervezet MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Létrehozva:

|

Az egyesület kiemeli, hogy a madárszámlálás ezután heti egy-egy napon egészen 2023. február 28-ig folytatódik. Az akció célja, hogy bevonják az embereket a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, valamint a védelmüket is segítő, “közösségi tudomány” jellegű adatgyűjtésbe. Az EU LIFE Nature alapja által a Közösen a természetért című pályázat keretében támogatott Nagy téli madárles csak egyike az MME új, TermészetLesen elnevezésű programjának, amelynek célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak és más állatok megfigyelésébe. A téli akció mellett lesz egy, a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a lakosság kedvenc madarait, a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales – hangsúlyozzák a közleményben.

Azoknak, akik csatlakoznak a programhoz, nincs más teendőjük, mint megfigyelni a madáretetőn és környékén megjelenő madarakat 30 percen át, majd megfigyeléseiket beküldeni – emelik ki a közleményben. Az MME hangsúlyozza, hogy az adatok akkor a legértékesebbek, ha a számlálók minél több héten, hetente egyszer, lehetőleg mindig ugyanazon a napon, és a délelőtt során veszik számba a madarakat. Részletek a https://www.mme.hu/teli-madarles oldalon találhatók. Az adatrögzítés és -beküldés egyszerűsítése érdekében az MME kidolgozta a rigófélék tudományos családnevét viselő, Android és iOS rendszeren is elérhető, Turdus nevű mobiltelefonos appot is. Az alkalmazás azonnal rögzíti a bevitt adatokat, az eltelt idő mérésével segít tartani a 30 perces időtartamot, de segítséget nyújt a fajok meghatározásában is, a számlálás végén pedig összesíti az adatokat.

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák