Zöldinfó

Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában

Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-20

Szerző:

Hell

1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.

A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.

Kapcsolódó tartalom:dél-kórea lebegő város önfenntartó

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Tovább olvasom