Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában

Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.

Létrehozva:

|

1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.

A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordhőség és történelmi aszály sújtja Horvátországot, a folyók apadnak

Vörös riasztás van Horvátországban, két folyó napokon belül kiszáradhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A legmagasabb, vörös fokozatú hőségriasztást adtak ki szerdára és csütörtökre egész Horvátországra – írja az alternativenergia.hu. A tartós szárazság miatt több folyó vízállása történelmi mélypontra süllyedt, két kisebb vízfolyás pedig napokon belül kiszáradhat. A horvát meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hőmérséklet szerdán helyenként elérheti a 39 Celsius-fokot, az ország keleti részén pedig csütörtökig akár 42 fokot is mérhetnek. Enyhülés péntektől várható, amikor eső és zivatarok érhetik el az országot, a hőmérséklet pedig csökkenhet.

A horvát vízgazdálkodási vállalat vezérigazgatója szerint néhány napon belül kiszáradhat a Pozsega térségében folyó Orljava, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvica. A következő napokban várható csapadék mennyisége előreláthatólag nem lesz elegendő a helyzet érdemi javulásához. A Duna és a Dráva vízállása közben újabb negatív rekordokat döntött. Kiskőszegnél (Batina) a Duna vízszintje mínusz 147 centiméterre süllyedt, húsz centiméterrel az 1909-ben mért eddigi mélypont alá. Eszéknél a Dráva vízállása szintén húsz centiméterrel maradt el a korábbi rekordtól, miközben a folyón csaknem kétszáz éve végeznek méréseket.

Az alacsony vízállás miatt Eszék térségében gyakorlatilag ellehetetlenült a kereskedelmi hajózás, a Dunán pedig csökkent a szállítható árumennyiség. Több helyen leállították a kompközlekedést, és több halastó vízellátása is veszélybe került. A szárazság a lakossági vízellátást is próbára teszi. Krk szigetén, Zárában (Zadar) és Isztrián már korábban víztakarékossági intézkedéseket vezettek be. Nyugat-Szlavóniában Daruvár és három környező település vízellátó rendszerének kapacitása mintegy 20 százalékkal csökkent.

Advertisement

A legnagyobb problémáktól Dalmáciában tartanak, ahol a turistaszezonban jelentősen megugrik a vízfogyasztás. Zára, Biograd és Benkovac környékén helyenként már csökkent a hálózati nyomás, ezért a magasabban fekvő településrészeken fennakadások lehetnek a vízellátásban. A rendkívüli hőség az energiatermelésre is hatással van. A Száva magas vízhőmérséklete miatt a szlovén-horvát tulajdonú krskói atomerőmű 20 százalékkal mérsékli termelését. A horvát kormány ugyanakkor közölte, hogy az ország villamosenergia-ellátása nincs veszélyben. A horvát vasúttársaság eközben fokozta a pályák ellenőrzését, mivel a sínek hőmérséklete helyenként meghaladhatja a 60 Celsius-fokot, ami deformációkat és közlekedésbiztonsági kockázatokat okozhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák