Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában

Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.

Létrehozva:

|

1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.

A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák