Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában

Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.

Létrehozva:

|

1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.

A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.

Advertisement

Zöldinfó

Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás

14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.

Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.

Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.

Advertisement

Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák