Zöldinfó
Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában
Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.
1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.
A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.
Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
