Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában

Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.

Létrehozva:

|

1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.

A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.

Advertisement

Zöldinfó

Világelső felfedezés: dinoszauruszmaradványokat tárnak fel a tenger mélyén

Új dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak az Isztriai-félszigetnél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 130 millió éves, eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozó csontokat emelnek ki a tengerből az Isztriai-félsziget nyugati partjainál, Bale közelében – írja az alternativenergia.hu. A kutatók szerint ez a világ első olyan lelőhelye, ahol dinoszauruszcsontokat közvetlenül a tengerfenéken tárnak fel – számolt be róla a horvát közszolgálati televízió (HRT). A maradványok egy nagy termetű, hosszú nyakú növényevő dinoszaurusztól származnak. Frano Vidakovic paleontológus a Jurassic Park nyitójelenetéhez hasonlította az állatot: ahhoz a hosszú nyakú óriáshoz, oszlopszerű lábakkal, hosszú farokkal, amelynek láttán a film paleontológusai döbbenten szállnak ki a terepjáróból. Matthew Lamanna amerikai paleontológus szerint a most feltárt állat kétséget kizáróan egy eddig ismeretlen faj képviselője. Eddig nyakcsigolyák, más gerinccsontok és bordák kerültek elő.

A lelőhely a Datule-Barbariga paleontológiai rezervátumban található, másfél és hat méter közötti vízmélységben. Aleksandar Mezga paleontológus és geológus szerint nincs még egy ismert hely a világon, ahol dinoszauruszcsontokat ilyen körülmények között, közvetlenül a tengerből tárnának fel. A térségben már 1993-ban is találtak dinoszauruszcsontokat, méghozzá véletlenül: egy helybéli kagylógyűjtés közben bukkant csontra a sziklában. A leletből később a Histriasaurus boscarollii nevű dinoszauruszt írták le. A most feltárt maradványok a kutatók szerint rokon állathoz tartoznak, de külön fajról van szó.

Az Isztriai-félsziget Horvátország dinoszaurusz-lelőhelyekben leggazdagabb térsége, a HRT egy korábbi összesítése szerint az ország 24 ismert lelőhelyéből 21 itt található. A mai Isztria 130 millió évvel ezelőtt egészen más földrajzi környezet része volt, és jóval délebbre, nagyjából a mai Észak-Afrika térségében helyezkedett el. A kutatók úgy vélik, a tengerfenék további dinoszaurusz-maradványokat is rejthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák