

Zöldinfó
Lehet 50 év a napelemek élettartama?
A fenntarthatóság kulcsa nem feltétlenül az újrahasznosítás, az élettartam növelése is igen hatékony lehet.
Az Egyesült Államok Megújuló Energiák Laboratóriumának (NREL) szakértői friss jelentésükben azt írják: az új napelem-alapanyagok iránti kereslet csökkentése érdekében nem a zárt hurkú újrahasznosítást, hanem a modulok élettartamának növelését kell előnyben részesíteni – számol be a PV Magazine. A kutatók vizsgálatukban kifejezetten ezen két megoldás hatásait vetették össze. Esettanulmányként az Egyesült Államokat használták, a csapat 336 forgatókönyvet elemzett, és csak a monokristályos, szilícium alapú modulokra koncentrált.
A szakértők felmérték többek között, hogy 15-50 évnyi élettartam mellett a különböző típusú panelek miként hatnak az új alapanyagok iránti igényre. Emellett a zárt hurkú újrahasznosítás következményeit is tanulmányozták – ezen újrahasznosítási rendszer lényege, hogy az adott anyag korlátlan ideig felhasználható anélkül, hogy veszítene eredeti tulajdonságaiból. A csapat a számítás során azt feltételezte, hogy 2050-re 1,75 terawatt napelemes kapacitás lesz telepítve Amerikában.
Az eredmények alapján az 50 év élettartamú modulok segítségével 3 százalékkal csökkenhet az alapanyagigény a 35 éves élettartamhoz képest, 15 év mellett viszont további 1,2 terawattnyi cserére lenne szükség, hogy 2050-re fenntartsák az 1,75 terawattos célt. Ez jelentősen növelné az új anyagok iránti keresletet, illetve a hulladék mennyiségét, hacsak nem tudnák a napelemek tömegének több mint 95 százalékát újrahasznosítani.
Utóbbi forgatókönyv megköveteli, hogy a hulladékok 100 százalékát begyűjtsék, illetve hogy az újrahasznosítás nagyarányú legyen. A költségek egy ilyen rendszerben rendkívül magasak, és a technológiai kihívás is jelentős, hiszen egyelőre ilyen szinten nem képesek minden napelemrészt újrahasznosítani. A kutatók szerint a fenntartható ellátási láncokra törekedve gyakran az újrahasznosítást tekintik megoldásnak, pedig egyéb megoldások is léteznek. Ezek közé tartozik az élettartam növelése, amely nagyban hozzájárulhat az alapanyagigény mérsékléséhez.

Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hiába hajlamos a kannibalizmusra a rézsikló, veszélyeztetett vipera nincs az étlapján