Zöldinfó
Lehet 50 év a napelemek élettartama?
A fenntarthatóság kulcsa nem feltétlenül az újrahasznosítás, az élettartam növelése is igen hatékony lehet.
Az Egyesült Államok Megújuló Energiák Laboratóriumának (NREL) szakértői friss jelentésükben azt írják: az új napelem-alapanyagok iránti kereslet csökkentése érdekében nem a zárt hurkú újrahasznosítást, hanem a modulok élettartamának növelését kell előnyben részesíteni – számol be a PV Magazine. A kutatók vizsgálatukban kifejezetten ezen két megoldás hatásait vetették össze. Esettanulmányként az Egyesült Államokat használták, a csapat 336 forgatókönyvet elemzett, és csak a monokristályos, szilícium alapú modulokra koncentrált.
A szakértők felmérték többek között, hogy 15-50 évnyi élettartam mellett a különböző típusú panelek miként hatnak az új alapanyagok iránti igényre. Emellett a zárt hurkú újrahasznosítás következményeit is tanulmányozták – ezen újrahasznosítási rendszer lényege, hogy az adott anyag korlátlan ideig felhasználható anélkül, hogy veszítene eredeti tulajdonságaiból. A csapat a számítás során azt feltételezte, hogy 2050-re 1,75 terawatt napelemes kapacitás lesz telepítve Amerikában.
Az eredmények alapján az 50 év élettartamú modulok segítségével 3 százalékkal csökkenhet az alapanyagigény a 35 éves élettartamhoz képest, 15 év mellett viszont további 1,2 terawattnyi cserére lenne szükség, hogy 2050-re fenntartsák az 1,75 terawattos célt. Ez jelentősen növelné az új anyagok iránti keresletet, illetve a hulladék mennyiségét, hacsak nem tudnák a napelemek tömegének több mint 95 százalékát újrahasznosítani.
Utóbbi forgatókönyv megköveteli, hogy a hulladékok 100 százalékát begyűjtsék, illetve hogy az újrahasznosítás nagyarányú legyen. A költségek egy ilyen rendszerben rendkívül magasak, és a technológiai kihívás is jelentős, hiszen egyelőre ilyen szinten nem képesek minden napelemrészt újrahasznosítani. A kutatók szerint a fenntartható ellátási láncokra törekedve gyakran az újrahasznosítást tekintik megoldásnak, pedig egyéb megoldások is léteznek. Ezek közé tartozik az élettartam növelése, amely nagyban hozzájárulhat az alapanyagigény mérsékléséhez.
Zöldinfó
35 ezer tonna illegális hulladék miatt került nyomás alá a horvát kormány
Bizalmi szavazást kezdeményezne az ellenzék a horvát kormány ellen egy veszélyeshulladék-ügy miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bizalmi szavazás kezdeményezését jelentette be több horvát ellenzéki párt Andrej Plenkovic kormánya ellen, miután kiderült, hogy több tízezer tonna, részben európai uniós országokból illegálisan behozott veszélyes hulladék szennyezte a talajt Horvátország több pontján. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) több éve nyomoz az ügyben – írja az alternativenergia.hu. Tavaly februárban egy nemzetközi rendőrségi akcióban 13 embert vettek őrizetbe, az USKOK pedig tíz ember és négy vállalat ellen indított nyomozást. A gyanú szerint legalább 35 ezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része veszélyes hulladék volt. A hulladék egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A nyomozók szerint a külföldről érkező hulladékot újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd illegálisan elföldelték vagy a szabadban helyezték el. A hulladékban műanyag, elektromos és elektronikus berendezések feldolgozásából származó anyagok, egészségügyi hulladék, valamint építési anyagok is voltak.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) értesülése szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy már 2021-ben megkezdődött az illegális hulladék szállítása és lerakása a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinátnál, holott a Tipos Resurs vállalat csak egy évvel később kapott megyei engedélyt nem veszélyes hulladék kezelésére. Az ügy azután váltott ki felháborodást, hogy nyilvánosságra kerültek a mezőgazdasági kombinát silójának területén végzett szakértői vizsgálatok eredményei. Csak ezen a helyszínen mintegy 37 ezer tonna vegyes hulladékot találtak, amelynek egy részét veszélyesnek és ökotoxikusnak minősítették.
Az ellenzék szerint a talajban emelkedett nehézfém-koncentrációt mutattak ki, a szakértői vizsgálatok pedig a lerakótól lejjebb található felszín alatti vízben PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták. A szakértők szerint csaknem 18 ezer négyzetméteren visszafordíthatatlanul károsodott az élőhely. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök “ökocídiumnak” nevezte a történteket, azonnali kármentesítést és a felelősök megbüntetését követelte. Mint fogalmazott, a likai földet évek óta európai uniós országokból érkező veszélyes hulladékkal mérgezik. Szerinte a kormány nem hivatkozhat tovább eljárásokra és közbeszerzésekre, mert veszélybe került az emberek egészsége, és fennáll a térség tartós szennyezésének veszélye.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy kezdeményezi a kormány leváltását, a Híd (Most) pedig arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy közösen kezdeményezzenek bizalmi szavazást és a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Zvonimir Troskot, a Híd képviselője “riasztó ökológiai válságról” beszélt. A kormánykoalícióhoz tartozó Haza Mozgalom (DP) is azt javasolta, hogy nyilvánítsanak ökológiai katasztrófahelyzetet Likában, amely egy Közép-Horvátországot Dalmáciától elválasztó hegyvidéki tájegység. A horvát parlament környezet- és természetvédelmi bizottsága rendkívüli ülést tart Gospicban az ügy miatt.
Andrej Plenkovic miniszterelnök rendkívüli egyeztetésre hívta össze a kormánykoalíció pártjainak vezetőit. A kormányfő ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint veszélyben lenne a lakosság, és az ellenzéket pánikkeltéssel és dezinformációk terjesztésével vádolta. Közölte, hogy a horvát közegészségügyi intézet szerint a likai ivóvíz biztonságos és fogyasztható. A miniszterelnök szerint a problémát büntetőjogi, környezetvédelmi és politikai szinten is kezelik. A felszínen található, nem veszélyesnek minősített mintegy ötezer tonna hulladék eltávolítására megismétlik a közbeszerzési eljárást, miután az első felhívásra egyetlen vállalat sem jelentkezett. A föld alá került, részben veszélyesnek minősített mintegy 30 ezer tonna hulladék ártalmatlanításához külföldi szakvállalatokat keresnek, mert Horvátországban nincs megfelelő létesítmény és kapacitás erre.
A kormányfő közölte azt is, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi felelőseit a kármentesítés költségeinek megtérítésére is kötelezik. Az ügynek korrupciós szála is van. Az USKOK 2025 novemberében őrizetbe vette Andrija Mikulic akkori országos főfelügyelőt az illegális hulladéklerakással összefüggő korrupció gyanúja miatt. A férfi tagadta az ellene felhozott állításokat.
A gospici lakosok már 2022-ben figyelmeztették a hatóságokat a gyanús hulladékszállítmányokra. A helyi civil kezdeményezés tagjai azt állítják, hogy éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a városi és megyei hatóságoknak is tettek. Az állami felügyelőség közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést végeztek a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
