Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lehet 50 év a napelemek élettartama?

Létrehozva:

|

A fenntarthatóság kulcsa nem feltétlenül az újrahasznosítás, az élettartam növelése is igen hatékony lehet.

Az Egyesült Államok Megújuló Energiák Laboratóriumának (NREL) szakértői friss jelentésükben azt írják: az új napelem-alapanyagok iránti kereslet csökkentése érdekében nem a zárt hurkú újrahasznosítást, hanem a modulok élettartamának növelését kell előnyben részesíteni – számol be a PV Magazine. A kutatók vizsgálatukban kifejezetten ezen két megoldás hatásait vetették össze. Esettanulmányként az Egyesült Államokat használták, a csapat 336 forgatókönyvet elemzett, és csak a monokristályos, szilícium alapú modulokra koncentrált.

A szakértők felmérték többek között, hogy 15-50 évnyi élettartam mellett a különböző típusú panelek miként hatnak az új alapanyagok iránti igényre. Emellett a zárt hurkú újrahasznosítás következményeit is tanulmányozták – ezen újrahasznosítási rendszer lényege, hogy az adott anyag korlátlan ideig felhasználható anélkül, hogy veszítene eredeti tulajdonságaiból. A csapat a számítás során azt feltételezte, hogy 2050-re 1,75 terawatt napelemes kapacitás lesz telepítve Amerikában.

Advertisement

Az eredmények alapján az 50 év élettartamú modulok segítségével 3 százalékkal csökkenhet az alapanyagigény a 35 éves élettartamhoz képest, 15 év mellett viszont további 1,2 terawattnyi cserére lenne szükség, hogy 2050-re fenntartsák az 1,75 terawattos célt. Ez jelentősen növelné az új anyagok iránti keresletet, illetve a hulladék mennyiségét, hacsak nem tudnák a napelemek tömegének több mint 95 százalékát újrahasznosítani.

Utóbbi forgatókönyv megköveteli, hogy a hulladékok 100 százalékát begyűjtsék, illetve hogy az újrahasznosítás nagyarányú legyen. A költségek egy ilyen rendszerben rendkívül magasak, és a technológiai kihívás is jelentős, hiszen egyelőre ilyen szinten nem képesek minden napelemrészt újrahasznosítani. A kutatók szerint a fenntartható ellátási láncokra törekedve gyakran az újrahasznosítást tekintik megoldásnak, pedig egyéb megoldások is léteznek. Ezek közé tartozik az élettartam növelése, amely nagyban hozzájárulhat az alapanyagigény mérsékléséhez.

Advertisement

Zöldinfó

Forradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából

Új magyar termék és technológia a szalmapaplan.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy új magyar termékről és technológiáról, a szalmapaplan táblásított szigetelőanyag előnyeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök vendégével a Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Az adásban elhangzott: a szalmapaplan előnyei közé tartozik a tartósság és alapanyag is bőven rendelkezésre áll, mert Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ami 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas – írja az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Stverteczky Tímea volt, akivel a Planet Budapest rendezvényen találkozott, és aki fejlesztőmérnök férjével hozta létre az SSH-System családi vállalkozást. Stverteczky Tímea elmondta, férjével néhány éve egy Waldorf-iskola kísérleti építési projektjében ismerkedtek meg a szalmával mint építőanyaggal. A tömör szigetelőanyagot préseléssel, varrással hozzák létre, a technológiában nem használnak kémiai vagy cementes kötőanyagot, a táblák testsűrűsége köbméterenként 80 kilogramm – ismertette.

Az első gyártósor két év alatt készült el, a magyar találmány felhasználható homlokzatra, födémre, tetők, padlók, válaszfalak szigetelésére is, jó hangszigetelő képessége kiemeli más szigetelőanyagokhoz képest. Áder János felvetette, hogy Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ez a vállalkozás számításai szerint 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas. A szalmapaplan előnyei között sorolta, hogy nincs a termelés során károsanyag-kibocsátás, tartós, a ma használt anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír. Stverteczky Tímea elmondta, hogy a homlokzatra kerülő szalmapaplant habarcsréteg védi, a tetőbe, padlóra kerülő szigetelőt pedig égéskésletető bevonattal látják el, ezt a technológiát is ők fejlesztették ki. Ez a rágcsálókat, bogarakat, élősködőket is távol tartja, de fontos, hogy minden szigetelést mechanikusan le kell zárni, és ha megsérül, javítani kell. A nedvességtől azért nem kell tartani, mert a szalmapaplanban jól közlekedik a pára, segít megelőzni a penészesedést – tette hozzá.

Elmondta azt is, termékük középáras, szigetelésük az elmúlt három évben mintegy 120 házra került fel. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás rendelkezik az Európai Unió ETA építőipari minősítésével, a termék uniós piacon forgalmazható. Elhangzott, hogy a szalmapaplanra Magyarországon kívül is van érdeklődés, például Olaszországban egy partner elkezdte az értékesítést, megrendelte az első varrógépet, két hónapja pedig ezzel szigeteltek egy nyaralót Elba szigetén. Vannak érdeklődők Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Hollandiából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák