

Zöldinfó
Lehet 50 év a napelemek élettartama?
A fenntarthatóság kulcsa nem feltétlenül az újrahasznosítás, az élettartam növelése is igen hatékony lehet.
Az Egyesült Államok Megújuló Energiák Laboratóriumának (NREL) szakértői friss jelentésükben azt írják: az új napelem-alapanyagok iránti kereslet csökkentése érdekében nem a zárt hurkú újrahasznosítást, hanem a modulok élettartamának növelését kell előnyben részesíteni – számol be a PV Magazine. A kutatók vizsgálatukban kifejezetten ezen két megoldás hatásait vetették össze. Esettanulmányként az Egyesült Államokat használták, a csapat 336 forgatókönyvet elemzett, és csak a monokristályos, szilícium alapú modulokra koncentrált.
A szakértők felmérték többek között, hogy 15-50 évnyi élettartam mellett a különböző típusú panelek miként hatnak az új alapanyagok iránti igényre. Emellett a zárt hurkú újrahasznosítás következményeit is tanulmányozták – ezen újrahasznosítási rendszer lényege, hogy az adott anyag korlátlan ideig felhasználható anélkül, hogy veszítene eredeti tulajdonságaiból. A csapat a számítás során azt feltételezte, hogy 2050-re 1,75 terawatt napelemes kapacitás lesz telepítve Amerikában.
Az eredmények alapján az 50 év élettartamú modulok segítségével 3 százalékkal csökkenhet az alapanyagigény a 35 éves élettartamhoz képest, 15 év mellett viszont további 1,2 terawattnyi cserére lenne szükség, hogy 2050-re fenntartsák az 1,75 terawattos célt. Ez jelentősen növelné az új anyagok iránti keresletet, illetve a hulladék mennyiségét, hacsak nem tudnák a napelemek tömegének több mint 95 százalékát újrahasznosítani.
Utóbbi forgatókönyv megköveteli, hogy a hulladékok 100 százalékát begyűjtsék, illetve hogy az újrahasznosítás nagyarányú legyen. A költségek egy ilyen rendszerben rendkívül magasak, és a technológiai kihívás is jelentős, hiszen egyelőre ilyen szinten nem képesek minden napelemrészt újrahasznosítani. A kutatók szerint a fenntartható ellátási láncokra törekedve gyakran az újrahasznosítást tekintik megoldásnak, pedig egyéb megoldások is léteznek. Ezek közé tartozik az élettartam növelése, amely nagyban hozzájárulhat az alapanyagigény mérsékléséhez.

Zöldinfó
A szitakötők is jelzik: változik a Balkán ökoszisztémája
Új szitakötőfaj jelent meg Szerbiában, az ország dél-keleti részén figyelték meg a Lindenia tetraphylla, azaz a levelespotrohú szitakötő mozgását.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megfigyelést a tudósok a legismertebb szerbiai tudományos kiadványban, az Acta Entemologica Serbicában tették közzé, és egyben közölték, ezzel hetvenre nőtt a Szerbiában észlelt szitakötőfajok száma – írja az alternativenergia.hu. A megfigyelést a szakemberek a 2024-es és 2025-ös esztendők során végezték, és nem tartják kizártnak, hogy a szitakötő az adott térségben nemcsak megjelent, hanem elkezdett szaporodni. A leírás szerint a levelespotrohú szitakötő ritka fajnak számít Európában, és nemzetközi védelem alatt áll. Egyik fontos tulajdonsága, hogy nagy távolságokat tud megtenni új élőhelyek felfedezése érdekében. A szakértők szerint a faj megjelenése Szerbiában rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét, és lehetővé teszi új fajok betelepülését.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett