Zöldinfó

Lízingeljen tyúkot friss tojásért

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-11-14

Szerző:

Hell

Elege van belőle, hogy ugyanazt a spanyol paradicsomot találja a magukat őstermelőnek feltüntető piaci árusoknál, mint a hipermarketek polcain? Néhány lelkes és környezettudatos vállalkozónak köszönhetően ma már ki sem kell tennie a lábát a városból, hogy a legközelebb lévő termelőtől friss és adalékmentes zöldségekhez, tanyasi finomságokhoz jusson. Bár egy kicsit drágább így a tojás, de egyre több városlakó inkább ezt választja.

Reggel kilencre van megbeszélve az átadás a Petőfi híd lábánál lévő egyik irodaépületnél, de kicsit késve érkezünk, és a beléptetősorompós garázslehajtó mellett álló kombi csomagtartójából már osztogatják a tízes tartóba csomagolt tojásokat, mint a csempészcigarettát. 8-10 ember állja körbe a “seftelőt”, aki listával a kezében ellenőrzi, hogy mindenki megkapta-e a kért darabszámot.

A látszat ellenére semmi illegális nem történik, csak éppen a heti tojásszállítmány érkezett meg. A körben állók nagy része az épületben székelő cég tudatos alkalmazottja, aki úgy döntött, hogy a hipermarketben kapható, ipari tenyésztésből származó tojások helyett a YouTyúk-gazdáktól származót választja. Mi is átvesszük a kétheti adagunkat, az újrahasznosított dobozban a tojások mellett ott van a gazdától származó, és a szolgáltatást nyújtó vállalkozó számlája is. Miután az elégedett vásárlók továbbállnak, Balogh Ákos, a YouTyúk alapítója óvatosan kitolat a tojásokkal megrakott kombijával, és megy a következő átadópontra, a Köztelek utcába, ahol 10 órára várják.

Bár ez volt az első hivatalos budapesti szállítás időpontja, múlt héten már volt szerencsénk átvenni egy exkluzív tízes pakkot. Előre szóltak, hogy mivel itt nem szabványokkal dolgoznak, előfordulhat, hogy kisebb-nagyobb tojásokat kapunk, ne lepődjünk meg. Inkább az utóbbi jött be, akkorák voltak a tojások, hogy alig fértek el egymás mellé a hűtőajtóba e célra beépített műanyagtartóban. Alig vártuk a szombat reggelt, amikor kényelmesen nekiülhetünk a fejedelmi tanyasi tojásból készült villásreggelinek. A rántottát direkt nem fűszereztük nagyon, és nem variáltuk túl sok zöldséggel, hogy tisztán érződjön a tojás íze. Persze nehéz ilyenkor eldönteni, hogy mennyire dolgoznak pszichológiai tényezők, mennyire győzi meg magát az ember arról, hogy amit eszik az fenséges, hiszen kapirgálós tanyasi tojásból készült. Így vagy úgy, nem csak a riport kedvéért mentünk el az első hivatalos budapesti kiszállításra, hanem hogy betárazzunk a következő hetekre is.

Előfeltétel: örökbe kell fogadni tyúkot

Ahhoz, hogy a leírt módon érkezzen a 10 darab házi tojás, két tyúkot kell örökbe fogadni. Persze csak jelképesen, a tartásdíj egy részét kell megfizetni a gazdának. A YouTyúk által kínált szolgáltatás ugyanis arra alapoz, hogy a tanyasi tojás iránt elkötelezettek hajlandók áldozni arra, hogy egészséges, kapirgáló tyúkok tojásai kerüljenek a rántottába. A tojás maga nem kerül többe, mint ha a piacon vennénk, darabja mindössze 34 forint, azonban a szolgáltatást igénybe vevőknek emellett tyúkonként 250 (Budapesten 450) forintot kell fizetniük havonta, amiből a szállítási költségeket, az anyagköltséget és a rendszer fenntartását finanszírozzák.

Így a kistermelők biztonságosan tudnak kalkulálni, amiben az is segíti őket, hogy a rendeléseket egy hónapos időtávokra előre kell leadni. „A fő oka, hogy a háztáji állattartás szinte megszűnt vidéken, mert a gazdák a változó megrendelések hiányában bizonytalan helyzetbe kerültek, illetve nincs idejük az értékesítéssel, piacra járással foglalkozni, ezért egyre inkább lemondanak a baromfiudvar fenntartásával járó maceráról, így lassan már az is nehezen – vagy egyáltalán nem – jut tanyasi tojáshoz, aki nem a hipermarketekben szeretne vásárolni. Mi ezt a tendenciát szerettük volna megfordítani” – mondja Balogh, aki nejével, Balogh-Palásthy Annával együtt indította el a Youtyúkot.

A pár egy kistelepülésen, a Veszprém megyei Litéren él, ahol először kicsiben valósították meg terveiket a helyiek rendeléseit összegyűjtve, így biztos forgalmat generálva – az így három kistelepülést ellátó – gazdának. „Az ismeretségi körből egyre többen szerettek volna csatlakozni, például Veszprémből is, ezért, hogy mindenkinek megérje, kitaláltunk egy olyan rendszert, amelyben egy bizonyos rendelésszám fölött kiszállítjuk egy előre egyeztetett átvevőpontra a tojásokat heti rendszerességgel, így született a YouTyúk” – ismerteti vállalkozása első lépéseit az alapító. A budapesti kiszállítás most, november 13-án indult, több átadóponttal, de ahogy Balogh mondja, „az átadás helyszínei folyamatosan bővülnek, ahol összejön több rendelés, mondjuk egy irodaháznál, oda kiszállunk”.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:tojás youtyúk

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Rekordméretű vb, rekordméretű kibocsátás: nagy árat fizethet a bolygó

Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei futball-vb.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik – írja az alternativenergia.hu. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció egyre inkább megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.

Miközben sokan találgatják és fogadnak arra, ki nyeri a tornát, a „vesztes” kiléte már most egyértelmű: maga a bolygónk. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokság minden eddiginél nagyobb léptékű: a korábbi 32 helyett már 48 válogatott vesz részt, 104 mérkőzést játszva három hatalmas területű országban, 16 különböző helyszínen. A városok között sok esetben több mint 4000 kilométer a távolság, amelyet a jelenlegi egyesült államokbeli infrastruktúrát ismerve reálisan csak repülővel lehet megtenni.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) kommunikációjában a klímavédelem hangsúlyos célként jelenik meg, a gyakorlatban azonban ezek a vállalások egyre nehezebben tűnnek hitelesnek. Gianni Infantino 2022-ben még azt ígérte, hogy a katari világbajnokság karbonsemleges lesz, és a szervezet hosszú távú tervei szerint 2040-re elérné a klímasemlegességet. Bár ez a stratégia nem kizárólag a világbajnokságokra vonatkozik, a torna logisztikáját, a szurkolói utazásokat és a teljes kibocsátási képet nézve egyre nehezebb valódi fordulatként értelmezni a sportág környezeti terhelésében.

A klímaváltozás már a játékosok és a szurkolók biztonságát is veszélyezteti

A stadionokban közben nemcsak a hangulat, hanem a hőmérséklet is egyre forróbbá válik. A klímaváltozás következtében kialakuló extrém időjárási viszonyok a játékosok, a szurkolók és a szervezők biztonságát is veszélyeztethetik. Ennek egyik példája, hogy a Philadelphiában rendezett Franciaország–Irak mérkőzést több órára is félbe kellett szakítani a heves esőzés, az erős szél és a villámlás miatt. Emellett az extrém hőség is komoly kihívást jelent a világbajnokság megrendezése során: az előrejelzések szerint a torna 16 helyszíne közül 14-ben a WBGT-érték (a kicsit fura nevű ún. nedves gömbhőmérsékleti index – amely a hőmérsékletet, páratartalmat, napsugárzást és szélhatást együtt vizsgálva mutatja meg az emberi testre való hőterhelést) meghaladja a 28 °C-ot, ami már egészségügyi kockázatot jelenthet a sportolók számára. Ráadásul az Egyesült Államokban a statisztikák szerint a hőség több halálesetet okoz évente, mint bármilyen más szélsőséges időjárási jelenség. Tehát az extrém hőmérséklet és a hőhullámok nemcsak a játékosokra, hanem valamennyi résztvevőre kockázatot jelentenek.

A repülésre épülő rendezés teszi kiugróvá a vb karbonlábnyomát

A probléma gyökere a földrajzilag szétszórt rendezési modell, ahol a csapatok és szurkolók milliói kényszerülnek folyamatos repülésre a mérkőzések között. Ezt jól mutatja, hogy az üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátások döntő része – mintegy 85 százaléka – a légi közlekedéshez köthető. A csapatok és stábok a nagy távolságok miatt akár több száz vagy több ezer kilométert repülnek egyik mérkőzésről a másikra. Például Bosznia-Hercegovina válogatottja a csoportmeccsei során több mint 5000 kilométert utazott Toronto, Los Angeles és Seattle között. Ez több, mint a Lisszabon-Moszkva távolság.

Ehhez társul a szurkolók utazása is: több millió néző mozdul meg, ami tovább növeli a kibocsátásokat. A BBC becslése szerint egy angol szurkoló, aki végig követi csapatát a tornán egészen a döntőig, önmagában körülbelül 3,5 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Így egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma – az utazásokkal együtt – akár 72 ezer tonnára is rúghat, ami megegyezik 48 000 autó átlagos éves kibocsátásával. Összességében az előrejelzések szerint az idei futball-világbajnokság lehet a történelem legnagyobb ÜHG-kibocsátású sporteseménye, mintegy 9 millió tonna kibocsátással, ami közel kétszerese az előző tornák mértékének, és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának. Némi vigaszt ad, hogy a világbajnoksághoz szükséges stadionok már rendelkezésre állnak, így legalább az építkezések nem növelték tovább a torna ökológiai lábnyomát.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nem igazán töri magát a bolygóért…

Mindeközben a FIFA többéves partnerséget kötött egy szaúd-arábiai olajvállalattal, az Aramco-val, amely a világ egyik legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátója, és 1965 óta a globális kibocsátások több mint 4 százalékáért felel. Összehasonlításképpen Oroszország is valamivel több mint 4 százalékáért felel a globális kibocsátásoknak évente.

Ez a környezetterhelő tendencia a következő világbajnokságok esetében sem látszik megtörni: 2030-ban a torna három kontinensen zajlik majd (igaz, a dél-amerikai helyszínek összesen 3 meccset érintenek, a nagyja Spanyolország-Portugália-Marokkó területén oszlik el, azaz a mostani világbajnokságnál jóval kisebb területen), 2034-ben pedig Szaúd-Arábia lesz a rendezvény házigazdája. Az előbbinél a nagy távok miatti utazások (a 3 kihelyezett meccs miatt) és a világ legnagyobb focistadionjának építése, míg az utóbbinál az építeni tervezett 11 új stadion és annak energiafelhasználása (beleértve a nézőtéri hűtést) okoznak majd komoly környezeti kihívást.

…miközben a futballnak lenne ereje a klímavédelemhez

Ugyanakkor léteznek előremutató nemzetközi kezdeményezések is. Az ENSZ Football for the Goals programja például a futball közösségén keresztül igyekszik támogatni a fenntartható fejlődési célok elérését. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is aktívan dolgozik a 2040-es klímasemlegességi célok elérésén, és 2024-ben elindította saját egységes karbonlábnyom-kalkulátorát, amely lehetővé teszi, hogy a klubok és a szövetség is nyomon kövessék kibocsátásaikat. Emellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap a stadionok és a futballhoz szükséges infrastruktúra fenntarthatóbbá tétele: az UEFA EURO 2024 klímaalapon keresztül több mint 2300 németországi klub nyújtott be pályázatot, amelyek közül 80 kiválasztott klub összesen 2,3 millió euró támogatásban részesült létesítményeik korszerűsítésére, például napelemek, LED-világítás és hőszivattyúk telepítésére, valamint elektromos buszok beszerzésére.

Az UEFA emellett az edukációban is fontos szerepet vállal: egy közös UEFA–Európai Bizottság televíziós kampányt is indított #EveryTrickCounts címmel, amelyben korábbi sztárjátékosok – többek között Luís Figo és Gianluigi Buffon – mutatják be, hogy a mindennapi élet apró változtatásai is érdemben hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Hiszen ahogy Nigel Topping, a COP26 magas szintű klímaügyi nagykövete is fogalmazott: „Sok szempontból a futball ugyanazokat a készségeket igényli, amelyekre a klímaválság kezeléséhez is szükségünk lesz: kitartást, alkalmazkodóképességet és egy valóban együttműködő, ‘teljes csapatként’ működő megközelítést.” Talán egy napon a FIFA is elkötelezi magát amellett, hogy a nagymértékű ÜHG-kibocsátás helyett a fenntarthatósági célok szolgálatába állítsa a sport által összefogott globális közösséget.

Tovább olvasom