Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lízingeljen tyúkot friss tojásért

Létrehozva:

|

Elege van belőle, hogy ugyanazt a spanyol paradicsomot találja a magukat őstermelőnek feltüntető piaci árusoknál, mint a hipermarketek polcain? Néhány lelkes és környezettudatos vállalkozónak köszönhetően ma már ki sem kell tennie a lábát a városból, hogy a legközelebb lévő termelőtől friss és adalékmentes zöldségekhez, tanyasi finomságokhoz jusson. Bár egy kicsit drágább így a tojás, de egyre több városlakó inkább ezt választja.

Reggel kilencre van megbeszélve az átadás a Petőfi híd lábánál lévő egyik irodaépületnél, de kicsit késve érkezünk, és a beléptetősorompós garázslehajtó mellett álló kombi csomagtartójából már osztogatják a tízes tartóba csomagolt tojásokat, mint a csempészcigarettát. 8-10 ember állja körbe a “seftelőt”, aki listával a kezében ellenőrzi, hogy mindenki megkapta-e a kért darabszámot.

A látszat ellenére semmi illegális nem történik, csak éppen a heti tojásszállítmány érkezett meg. A körben állók nagy része az épületben székelő cég tudatos alkalmazottja, aki úgy döntött, hogy a hipermarketben kapható, ipari tenyésztésből származó tojások helyett a YouTyúk-gazdáktól származót választja. Mi is átvesszük a kétheti adagunkat, az újrahasznosított dobozban a tojások mellett ott van a gazdától származó, és a szolgáltatást nyújtó vállalkozó számlája is. Miután az elégedett vásárlók továbbállnak, Balogh Ákos, a YouTyúk alapítója óvatosan kitolat a tojásokkal megrakott kombijával, és megy a következő átadópontra, a Köztelek utcába, ahol 10 órára várják.

Bár ez volt az első hivatalos budapesti szállítás időpontja, múlt héten már volt szerencsénk átvenni egy exkluzív tízes pakkot. Előre szóltak, hogy mivel itt nem szabványokkal dolgoznak, előfordulhat, hogy kisebb-nagyobb tojásokat kapunk, ne lepődjünk meg. Inkább az utóbbi jött be, akkorák voltak a tojások, hogy alig fértek el egymás mellé a hűtőajtóba e célra beépített műanyagtartóban. Alig vártuk a szombat reggelt, amikor kényelmesen nekiülhetünk a fejedelmi tanyasi tojásból készült villásreggelinek. A rántottát direkt nem fűszereztük nagyon, és nem variáltuk túl sok zöldséggel, hogy tisztán érződjön a tojás íze. Persze nehéz ilyenkor eldönteni, hogy mennyire dolgoznak pszichológiai tényezők, mennyire győzi meg magát az ember arról, hogy amit eszik az fenséges, hiszen kapirgálós tanyasi tojásból készült. Így vagy úgy, nem csak a riport kedvéért mentünk el az első hivatalos budapesti kiszállításra, hanem hogy betárazzunk a következő hetekre is.

Advertisement

Előfeltétel: örökbe kell fogadni tyúkot

Ahhoz, hogy a leírt módon érkezzen a 10 darab házi tojás, két tyúkot kell örökbe fogadni. Persze csak jelképesen, a tartásdíj egy részét kell megfizetni a gazdának. A YouTyúk által kínált szolgáltatás ugyanis arra alapoz, hogy a tanyasi tojás iránt elkötelezettek hajlandók áldozni arra, hogy egészséges, kapirgáló tyúkok tojásai kerüljenek a rántottába. A tojás maga nem kerül többe, mint ha a piacon vennénk, darabja mindössze 34 forint, azonban a szolgáltatást igénybe vevőknek emellett tyúkonként 250 (Budapesten 450) forintot kell fizetniük havonta, amiből a szállítási költségeket, az anyagköltséget és a rendszer fenntartását finanszírozzák.

Advertisement

Így a kistermelők biztonságosan tudnak kalkulálni, amiben az is segíti őket, hogy a rendeléseket egy hónapos időtávokra előre kell leadni. „A fő oka, hogy a háztáji állattartás szinte megszűnt vidéken, mert a gazdák a változó megrendelések hiányában bizonytalan helyzetbe kerültek, illetve nincs idejük az értékesítéssel, piacra járással foglalkozni, ezért egyre inkább lemondanak a baromfiudvar fenntartásával járó maceráról, így lassan már az is nehezen – vagy egyáltalán nem – jut tanyasi tojáshoz, aki nem a hipermarketekben szeretne vásárolni. Mi ezt a tendenciát szerettük volna megfordítani” – mondja Balogh, aki nejével, Balogh-Palásthy Annával együtt indította el a Youtyúkot.

A pár egy kistelepülésen, a Veszprém megyei Litéren él, ahol először kicsiben valósították meg terveiket a helyiek rendeléseit összegyűjtve, így biztos forgalmat generálva – az így három kistelepülést ellátó – gazdának. „Az ismeretségi körből egyre többen szerettek volna csatlakozni, például Veszprémből is, ezért, hogy mindenkinek megérje, kitaláltunk egy olyan rendszert, amelyben egy bizonyos rendelésszám fölött kiszállítjuk egy előre egyeztetett átvevőpontra a tojásokat heti rendszerességgel, így született a YouTyúk” – ismerteti vállalkozása első lépéseit az alapító. A budapesti kiszállítás most, november 13-án indult, több átadóponttal, de ahogy Balogh mondja, „az átadás helyszínei folyamatosan bővülnek, ahol összejön több rendelés, mondjuk egy irodaháznál, oda kiszállunk”.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A felkészültség is életet menthet a hőhullámok idején

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék munkatársainak legfrissebb elemzéséből. Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással – írja az alternativenergia.hu. A déli és délkeleti országrészben az elmúlt tizenegy évben nyaranta átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő, de a hőhullámok egészségügyi következményei ennél jóval összetettebb képet mutatnak. A szakértők megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő. Ez arra utal, hogy a felkészültség, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és más helyi tényezők is jelentősen befolyásolhatják, mennyire veszélyes egy hőhullám az ott élők számára – olvasható a Másfélfok című szakportálon megjelent elemzésről készült, MTI-hez eljuttatott összefoglalóban.

A kutatók kiemelik: a hőhullámok sokkal hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak, mint néhány évtizede.
A kutatás során a szakemberek nem a napi csúcshőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul. Ez a mutató tükrözi ugyanis a legpontosabban azt, hogy az éjszakák mennyire képesek enyhülést hozni. Amennyiben az éjszakák is melegek maradnak, a szervezet regenerálódási lehetősége jelentősen csökken, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent.

A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.

Advertisement

A halálozási adatok azonban más mintázatot rajzoltak ki. Mint írták, az intenzív hőhullámok meglepő módon Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek. Csongrád-Csanádban ugyanakkor – noha ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozás ennél alacsonyabb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával.

A kutatók felidézik azt is, hogy a 2024. júliusi, az idei nyár előtti leghosszabb és legintenzívebb hazai hőhullám idején Budapesten a kéthetes forró időszak alatt 34 százalékos többlethalálozás következett be az azévi május-szeptemberi időszak átlagához képest. A kutatás szerint a heti bontású, megyei elemzések pontosabban jelölhetik ki azokat a térségeket, ahol a közegészségügyi és szociális ellátórendszereket, valamint a hőhullámokhoz kapcsolódó alkalmazkodási intézkedéseket érdemes megerősíteni. A hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre és azokra jelent veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni.

Advertisement

A kutatók szerint ezért a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz,
hogy mérsékelni lehessen azok egészségügyi következményeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák