Zöld Energia
Magas hatásfokú invertereket mutattott be a Kaco New Energy
A Kaco New Energy két új inverterről rántotta le a leplet, a termékek kifejezetten kereskedelmi és ipari alkalmazásra készültek.
Új, szilícium-karbid invertereket mutatott be a német Kaco New Energy – számol be a PV Magazine. Az eszközök hatásfoka 99,1 százalék, közép-európai klímán pedig 98,7 százalék.
Az 1999-ben alapított Kaco New Energy invertergyártásra szakosodott. Két, újonnan kifejlesztett inverterre kifejezetten kereskedelmi és ipari napenergia-projektekben való alkalmazásra készült. „Az inverterek magas szintű jövedelmezőséget biztosítanak az összetett napelemes tetők esetében, és olyan egyedi előnyöket nyújtanak, mint a 200 százalékos túlméretezés” – olvasható a gyártó közleményében.
A két készülék közül az egyik, a 100 NX3 M8 nyolc MPP-követővel rendelkezik. A termék 200 kilowatt maximális fotovoltaikus teljesítmény mellett működik, az MPP-tartománya pedig 550 és 850 volt között van. 200 és 1000 volt közötti működési tartománya és MPP-követőnként 30 amper maximális bemeneti áram jellemzi. A termék hatásfoka 99,1 százalék, méretei 740-szor 1023-szor 330 milliméter, tömege pedig 84 kilogramm.
A második inverter, a 125 NX3 M10 10 MPP-követővel van felszerelve. Maximális bemeneti teljesítménye 250 kilowatt, az MPP-tartománya pedig megegyezik a 100 NX3 M8 inverterével. Mérete, súlya és hatásfokai is azonosak. Az inverterek -25 és 60 Celsius-fok közötti hőmérséklet-tartományban működnek, IP66-os védettséggel és hőmérséklet-szabályozott ventilátorral történő hűtéssel.
„A blueplanet 100 NX3 és 125 NX3 félvezetőként szilíciumkarbidot (SiC) használ” – nyilatkozta a Kaco New Energy képviselője a PV Magazine-nak. „Ez magasabb kapcsolási frekvenciát és nagyobb hőmérséklet-tűrést tesz lehetővé. Ennek eredményeképpen az inverterek páratlan, 99,1 százalékos hatékonyságot érnek el, és lapos teljesítményleépítéssel rendelkeznek. Még 50 Celsius-fok feletti hőmérsékleten sem kapcsolnak ki – a hasonló eszközökkel ellentétben –, hanem csupán fokozatosan csökkentik a teljesítményüket” – tette hozzá.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
