Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar dinnye: innováció és támogatás a fenntartható termelésért

Pályázatokkal, piacépítéssel és fogyasztásösztönzéssel támogatják a hazai dinnyetermelőket

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar dinnyetermesztés fennmaradását segítik a vidékfejlesztési keretből finanszírozott kertészeti pályázatok, a támogatásokkal hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető a gazdálkodás – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre üdvözölte, hogy a magyar termelők a rendkívüli melegben, tartós szárazság közepette is képesek kiváló minőségű dinnyét előállítani, ami – tette hozzá – azért is nélkülözhetetlen, mert ilyenkor különösen fontos friss zöldségekkel és gyümölcsökkel fedezni a folyadékszükségletet. Szabadföldi magyar dinnye immáron országszerte kapható, de a fóliasátras termesztés terjedésének köszönhetően már korábban is lehetett a belföldi kínálattal találkozni. Az államtitkár úgy látja, hogy a technológia fejlődésével és a fajtaválaszték bővülésével egyre szebb és jobb a termés, a hozamok növekedése biztos megélhetést jelent, miközben az értékesítés is könnyebb lett, a kínálat jobban illeszkedik a vásárlók igényeihez.

Magyarországon több mint 1300-an termesztenek dinnyét, közülük körülbelül 300-an sárgadinnyét is. Tavalyhoz képest görögdinnyével csaknem 10 százalékkal, sárgadinnyével 15 százalékkal foglalkoznak többen. A görögdinnye termőterülete nem változott jelentősen, idén megközelíti a 3600 hektárt, a sárgadinnyetermőterülete viszont mintegy 60 százalékkal nőtt, így már több mint 200 hektárra terjed ki. A behozatal tavaly jelentősen visszaesett, de a kivitel mennyisége és összértéke is csökkent némiképp, ezért az agrártárca szeretne segíteni abban, hogy javuljanak a termelők értékesítési lehetőségei. A beruházási igények alapján a gazdák komoly lehetőséget látnak a termelésben, a pályázati elbírálások nyáron is folyamatosak – mondta Hubai Imre, aki továbbra is Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tekinti a magyar dinnyeexport legfontosabb célországainak.

A belföldi értékesítésben 60-65 százalék az áruházláncok aránya, a többit a piacok, a zöldségesek és a szabadba kitelepült árusítás adja. A rövid szállítási lánc és a közvetlen termelői értékesítés különösen előnyös, mert fenntarthatóbb, ráadásul a dinnye csomagolóanyagot sem igényel. A belföldi átlagos fogyasztás fejenként meghaladhatja a 10 kilogrammot, de lehetne még ennél is több, hiszen a magyar dinnye a környezeti adottságoknak és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően kiváló összetételű, ízletes és egészséges – fogalmazott az államtitkár. Az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese közölte, hogy az éves termés elérheti a 200 ezer tonnát, a dinnye ezzel a magyar kertészeti ágazat egyik legfontosabb gyümölcsfajtája.

Advertisement

Giczi Gergely hozzátette, hogy a 2016 óta évente megrendezett fogyasztásösztönző kampány idén kiterjed a közösségi médiára, emellett számos fővárosi és vidéki piacon, valamint az Erzsébet-Táborokban és a Tisza-tavi Ökocentrumban kóstolókat is tartanak. A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szabadföldi zöldségtermesztésért felelős alelnöke kifejtette, hogy a klimatikus változások egész Európában meghatározzák a dinnyetermelők kilátásait.

Varga István közölte, hogy a magyar gazdák bizakodva kezdték az évet, de a tavaszi fagyok károsították az ültetvényeket, júniusban pedig szokatlan meleg és az aszály okozott gondokat. A kiszámítható hozamot ma már csak öntözéssel lehet biztosítani, de hatékony értékesítésre is szükség van ahhoz, hogy a termelési kedv megmaradjon – tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák