Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyar találmány forradalmasíthatja az energiatermelést

Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid szél- és vízerőmű innovatív megoldások a megújuló energiák hatékonyabb kihasználására, amelyek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez és az árvízvédelemhez.

Létrehozva:

|

A lassú folyású folyók mozgási energiáját hasznosító Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid működésű szél- és vízerőmű mind a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználására épülnek, és jelentős előrelépést kínálnak a fenntartható energiahasználat terén, írja az nrgreport.com. A lassú folyású folyók energiájának kihasználására Oroszi kifejlesztette az Energiacsatornás Vízerőmű Robotot, amely a megújuló energiák egyik leginnovatívabb megoldásaként alkalmas egy terület energiafüggetlenségének biztosítására. A vízerőmű lehetőséget nyújt arra, hogy a folyók mozgási energiáját folyamatosan átalakítsa villamos energiává, amit aztán tárolni lehet a későbbi csúcsidőszakokra. Ez különösen előnyös olyan helyeken, ahol gyakori az áramlások ingadozása, mivel a rendszer képes a folyó vízszintjének szabályozására is, ezáltal csökkentve az árvízveszélyt.

A találmány az árvízvédelmet és az energiatermelést is szolgálja, hiszen magas vízállás esetén lehetőség nyílik a folyók túláradó vizét tározókba vezetni, majd azt energiává alakítani. Ezzel a rendszerrel nemcsak az árvizek megelőzése válik lehetővé, hanem tiszta villamosenergia termelése is. Ez a megoldás alkalmas nagyobb folyók, például a Duna melletti települések folyamatos energiaellátásának biztosítására.

Oroszi másik újítása, a hibrid működésű szél- és vízerőmű, kiegészíti ezt a technológiát. A találmány alapját egy csillaghajtóműves rendszer adja, amely mind a szél, mind a víz energiáját képes hatékonyan kihasználni. Ha a szél erősebb, a szerkezet a szélenergiát alakítja villamos energiává, gyengébb szél esetén pedig a vízenergia kerül előtérbe. Ez a hibrid megoldás garantálja a folyamatos áramtermelést, függetlenül az időjárási viszonyoktól.

Advertisement

Mindkét találmány hozzájárulhat a megújuló energiák széleskörű alkalmazásához, és képes lenne támogatni a magyarországi szivattyús-tárolós erőmű projektek hatékonyságát. Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid erőmű kombinációja lehetőséget nyújtana arra, hogy a lassú folyású folyók energiáját maximálisan kihasználjuk, miközben az energiatárolási problémákat is megoldjuk. Ezek az újítások a megújuló energiaforrások terén komoly lépést jelentenek a zöld jövő felé, miközben segítenek a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében.

 

 

Advertisement

Fotók: Oroszi László

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák