Zöld Energia
Magyar találmány forradalmasíthatja az energiatermelést
Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid szél- és vízerőmű innovatív megoldások a megújuló energiák hatékonyabb kihasználására, amelyek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez és az árvízvédelemhez.
A lassú folyású folyók mozgási energiáját hasznosító Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid működésű szél- és vízerőmű mind a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználására épülnek, és jelentős előrelépést kínálnak a fenntartható energiahasználat terén, írja az nrgreport.com. A lassú folyású folyók energiájának kihasználására Oroszi kifejlesztette az Energiacsatornás Vízerőmű Robotot, amely a megújuló energiák egyik leginnovatívabb megoldásaként alkalmas egy terület energiafüggetlenségének biztosítására. A vízerőmű lehetőséget nyújt arra, hogy a folyók mozgási energiáját folyamatosan átalakítsa villamos energiává, amit aztán tárolni lehet a későbbi csúcsidőszakokra. Ez különösen előnyös olyan helyeken, ahol gyakori az áramlások ingadozása, mivel a rendszer képes a folyó vízszintjének szabályozására is, ezáltal csökkentve az árvízveszélyt.
A találmány az árvízvédelmet és az energiatermelést is szolgálja, hiszen magas vízállás esetén lehetőség nyílik a folyók túláradó vizét tározókba vezetni, majd azt energiává alakítani. Ezzel a rendszerrel nemcsak az árvizek megelőzése válik lehetővé, hanem tiszta villamosenergia termelése is. Ez a megoldás alkalmas nagyobb folyók, például a Duna melletti települések folyamatos energiaellátásának biztosítására.
Oroszi másik újítása, a hibrid működésű szél- és vízerőmű, kiegészíti ezt a technológiát. A találmány alapját egy csillaghajtóműves rendszer adja, amely mind a szél, mind a víz energiáját képes hatékonyan kihasználni. Ha a szél erősebb, a szerkezet a szélenergiát alakítja villamos energiává, gyengébb szél esetén pedig a vízenergia kerül előtérbe. Ez a hibrid megoldás garantálja a folyamatos áramtermelést, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
Mindkét találmány hozzájárulhat a megújuló energiák széleskörű alkalmazásához, és képes lenne támogatni a magyarországi szivattyús-tárolós erőmű projektek hatékonyságát. Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid erőmű kombinációja lehetőséget nyújtana arra, hogy a lassú folyású folyók energiáját maximálisan kihasználjuk, miközben az energiatárolási problémákat is megoldjuk. Ezek az újítások a megújuló energiaforrások terén komoly lépést jelentenek a zöld jövő felé, miközben segítenek a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében.
Fotók: Oroszi László
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta30%-os kedvezmény a lakossági gáz- és áramfogyasztásra
