Zöld Energia
Magyar találmány forradalmasíthatja az energiatermelést
Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid szél- és vízerőmű innovatív megoldások a megújuló energiák hatékonyabb kihasználására, amelyek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez és az árvízvédelemhez.
A lassú folyású folyók mozgási energiáját hasznosító Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid működésű szél- és vízerőmű mind a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználására épülnek, és jelentős előrelépést kínálnak a fenntartható energiahasználat terén, írja az nrgreport.com. A lassú folyású folyók energiájának kihasználására Oroszi kifejlesztette az Energiacsatornás Vízerőmű Robotot, amely a megújuló energiák egyik leginnovatívabb megoldásaként alkalmas egy terület energiafüggetlenségének biztosítására. A vízerőmű lehetőséget nyújt arra, hogy a folyók mozgási energiáját folyamatosan átalakítsa villamos energiává, amit aztán tárolni lehet a későbbi csúcsidőszakokra. Ez különösen előnyös olyan helyeken, ahol gyakori az áramlások ingadozása, mivel a rendszer képes a folyó vízszintjének szabályozására is, ezáltal csökkentve az árvízveszélyt.
A találmány az árvízvédelmet és az energiatermelést is szolgálja, hiszen magas vízállás esetén lehetőség nyílik a folyók túláradó vizét tározókba vezetni, majd azt energiává alakítani. Ezzel a rendszerrel nemcsak az árvizek megelőzése válik lehetővé, hanem tiszta villamosenergia termelése is. Ez a megoldás alkalmas nagyobb folyók, például a Duna melletti települések folyamatos energiaellátásának biztosítására.
Oroszi másik újítása, a hibrid működésű szél- és vízerőmű, kiegészíti ezt a technológiát. A találmány alapját egy csillaghajtóműves rendszer adja, amely mind a szél, mind a víz energiáját képes hatékonyan kihasználni. Ha a szél erősebb, a szerkezet a szélenergiát alakítja villamos energiává, gyengébb szél esetén pedig a vízenergia kerül előtérbe. Ez a hibrid megoldás garantálja a folyamatos áramtermelést, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
Mindkét találmány hozzájárulhat a megújuló energiák széleskörű alkalmazásához, és képes lenne támogatni a magyarországi szivattyús-tárolós erőmű projektek hatékonyságát. Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid erőmű kombinációja lehetőséget nyújtana arra, hogy a lassú folyású folyók energiáját maximálisan kihasználjuk, miközben az energiatárolási problémákat is megoldjuk. Ezek az újítások a megújuló energiaforrások terén komoly lépést jelentenek a zöld jövő felé, miközben segítenek a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében.
Fotók: Oroszi László
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások
